Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

11. szám - Dr. Bartha István–Kiss György–Müller László: Szennyvíziszap kezelés, szállítás és elhelyezés költségei

•j04 Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. Dr. Bartha 1.—Kiss Gy.—

Müller L.: Szennyvíziszap-kezelés 11. ábra. A szennyvíziszap adott mennyiségének mezőgazdaságilag művelt területen való szétosztásához, és bedolgozásához szükséges idő különböző tartálytérfogatnál (szállítási sebesség: 13 km/óra, töltés: 2500 l/perc, ürítési teljesítmény: 900 Hperc) Puc. 11. BpeMU mpeßyeMoe na pacnpedeAenue u enencenue oöpaöomawmx ocadicoe npu ceAbCK0XO3HÜcmeeHH0Ü ymuAU3ai;uu 83 aeucuMocmu om oöbeMa qucmepubi (cKopocmb maucnopmupoeKu: 13 KM/H, epeMH HanoAuenun: 2500 A/

MUH, CKopocmb onopoMcneHun: 900 A/MUH) Abb. 11. Die zur Verteilung und Einarbeitung der gegebenen Abwasserschlammenge auf landwirtschaftlich bestellten Flächen notwendige Zeit, bei verschiedenem Behälterrauminhalt (Transportgeschwindigkeit: 13km. IStd, Füllung: 2500 l/min, Entleerleistung

: 90011min 8. táblázat 10. táblázat Művelet Mélység [cm] [Ft/ha].(1978J B L J as árszinten) Szántás Szántás Szántás Lazítás Lazítás Tárcsázás 20—24 40 60 40 60 20—24 258. 555. 995. 440. 785. 208. Az adatok közép kötött talajra és Wopt feltételezésével érvényesek. Változó talaj minőségek — 10%-tól -f-20%-ig módosíthatják a költségeket. Az iszaphasznosítási műveletek között az öntözéses kijuttatás különböző megoldásai is használatosak, ezért azok berendezkedési (beruházás) — tájékoztató költség jellemzőit a 9. táblázatban közöljük. 9. táblázat Öntözési mód [Ft/ha] (1978-as árszinten) 180 m

3/db nyersiszap 6 t/d/granulátum (90 % szá. a. tartalomnál) Árkoji barázdás 30—45 000.— Esőztető, csatlakozás meglevő 15—25 000.— öntöző vezetékhez Esőztető, újonnan kiépített 30—40 000.— térszint alatti vezetékekkel Esőztető, fővezetékek + a hidránsok- 40—58 000.— tói önjáró rnellékvezetékek Az iszapdeponálásnál már ismertettük Eger városi szennyvíztisztítóról lekerülő nyersiszap fajlagos mennyiségére az 1 m

3/d-re eső beruházási költségeket. Ha ugyanezen iszapmennyiségből granulátumot készítünk, úgy a szennyvíztisztító telepen létesített beruházás (szárító, készárútároló stb.) adatai a 10. táblázat szerintiek: 1 m

3/d-re eső beruházási 1 t/d-re eső beruházási költség (Ft) költség (Ft) 165 100.— 4 953 000.— Értékesítési lehetőség: 1 t 25% szá.a. tart. kirothadt iszap értéke 160,—Ft. Az évi bevételi lehetőség a depóniából kitermelt anyagból 6.209 t/év alapján 1,006.400,— Ft/év. Ha ugyanezt granulátum formájában értékesítik 1 t 90% szá.a. tartalmú granulátum értéke 750,—Ft. Az évi bevételi lehetőség 2.190 t/év alapján 1,642.500 Ft/év. Azaz az előbbinél + 63,2%kal több! Megjegyzés: A svájci TCW cég, amely a gépi felszerelést szállítja 50—75 svájci Fr-ért veszi át a zsákolt granulátumot tonnánként, úgy, hogy a szállításról és a csomagolóeszközről is gondoskodik. — A granulátum előállítás azonban csak akkor válik igen kedvezővé, ha az iszap szárításánál hasznosítják az anaerob rothasztásból származó gázt. További feladatként még vizsgálni kellene a hígtrágya és a szennyvíz együttes kezelését és elhelyezését, vagy csak közös elhelyezését, mert ennek feltételei több közepes és kisebb településen megteremthetők. A szennyvíziszapok kezelése szállítása és elhelyezése költségeinek forrása jelenleg alapvetően a