Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Dr. Bartha István–Kiss György–Müller László: Szennyvíziszap kezelés, szállítás és elhelyezés költségei
Dr. Bartha I. —Kiss Gy. — Müller L.: Szennyvíziszap-kezelés Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 501 Víztelenített iszap kiszórása bedolgozása mezőgazdaságilag művelt területen (30—50% szá.a.) Hkmo Iszaphasznosítás granulátum alakba hozott szárított iszappal G r Megjegyzés: g A szennyvíziszap kezelés, szállítás és elhelyezé költsége elsősorban az iszapok mennyiségétől függ" A mennyiségre döntő befolyással van az iszap vízilletve szárazanyagtartalma, valamint az utóbbit meghatározó iszapkezelés mértéke, fajtája (I ny, la, Iaa). Fentiek alátámasztására bemutatjuk az 1. és 2. ábrát. Előbbi a teljesoxidációs eleveniszapos tisztításnál 1000 lakos után keletkező és elhelyezendő iszapmennyiségeket tünteti fel a szárazanyagtartalom függvényébe, utóbbi ugyancsak 1000 lakos esetében ábrázolja az eleveniszapos teljes biológiai tisztítás során keletkező nyersvalamint a stabilizálási eljárásnál várható iszapmennviséget és szárazanyag tartalmat. A költségek az iszapkezelés (IK) az iszapszállítás (ISZ) valamint a, deponálás (DK) vagy a hasznosítás (HK) összegéből tevődnek össze, amiből a (HK) jellegénél fogva költségcsökkentő is lehet. A fajlagos költségek a kezelt iszap mennyiségétől függőek. Az iszapkezelés optimuma a menynyiségi nagyságrendek, az előbbiekben felsorolt kezelési és szállítási lehetőségek más-más kombinációjánál adódik, a helyi adottságok figyelembevételével. Az iszapkezelés, a szállítás és elhelyezés lehetséges kombinációjával a Hidrológiai Közlöny 10. számában Dr. Bartha 1.—Dr.Papp F. Perecsi F: „Az országos iszappályázat és tanulságai" c. cikk foglalkozik. Természetesen az optimális műszaki megoldás meghatározásához a különböző variációk költségeit egymással össze kell hasonlítani, így az iszapok végleges deponálásának költsége (több variációban) K1 —Ikl + /szI + -Dkl K n =/kn + -/szn + -Dkn az ideiglenes deponálás költség meghatározásához a számítást két részletben kell elvégezni. Az iszap depóniában tartását az első részben, míg a másik részben a hasznosítást kell újabb szállítási költségekkel a deponiától a hasznosítási helyig kalkulálni. Az iszapok hasznosításának költsége (több variációban) K-n-=/kn+ hzn+Hkn — Mb a fenti képletekben az 1., 2 n index a va riációk számát jelzi. M i, a mezőgazdaság területén esetlegesen mutatkozó bevétel (műtrágya megtakarítás stb). Ezen komponensek a gazdasági számításokban történő figyelembevételére még nincsenek általánosítható eléggé pontos hazai adataink. A számításoknál figyelembe kell venni, hogy a K J ) vagy K u költségek legnagyobb részt az iszapokat előállító és a környezetvédelmi szempontból kijelölésre kerülő megfelelő elhelyezésért felelős intézményeket (általában a Víz- és Csatornamű Vállalatokat, a hasznosító mezőgazdasági üzemeket vagy más vállalatokat, intézményeket) terheli. A megosztás mértékét, vagy szerződés szabályozza, vagv a résztvevők az iszap elhelyezésére gazdasági együttműködést ill. társulást hozhatnak létre. A megosztásra célszerű, ha a tervezés — megfelelő gazdaságossági számítások alapján — kellő időben, lehetőleg a szerződéses megállapodás előtt még javaslatot tesz. Az iszapkezelés, szállítás és elhelyezés költségei meghatározásánál — a szennyvíztisztítási beruházásokhoz hasonlóan —hasznosításnál 1 xl5 éves periódust kell megvizsgálni, legalább egy, de lehetőleg az adott helyzeteket feltáró több variációban: a deponálásnál 2x15 éves periódus kell ugyanúgy több variációban vizsgálat tárgyává tenni. A vizsgálatokat a tényleges beruzázási (K^) = = mill. Ft és üzemköltségre (K ü) = mill. Ft/év, valamint az azokból képzett fajlagos mutatókra kell elvégezni: 1 m 3 iszapra — illetve 1 leé-re eső fajlagos beruházási és üzemeltetési költségre: kb (Ft/m 3), k B (Ft/leé), a beruházásra; k ü (Ft/m 3), ka (Ft/leé) az üzemköltségre. Mivel még a hazai adatgyűjtés rendszere e téren nem alakult ki, ezért kellő adatsorral nem rendelkezünk ahhoz, hogy a számításokhoz megfelelő értékű alapadatokat szolgáltathassunk, így a hiányt egyelőre a külföldi szakirodalomra támaszkodva pótoljuk. Az iszapkezelés költsége Az itt számítandó költségek összehasonlításában a háromféle iszapfajtára külön-külön adunk egy technológiai példát anélkül, hogy a hasznosításnál vagy deponálásnál a változó minőségnek, valamint az iszaj) mennyiség mértékének következtében jelentkező ugyancsak változó követelményeket figyelembe vennénk. Egyszerűsítés céljából mindegyik esetben a mezőgazdaság számára 30% szá.a. tartalomra történő víztelenítést és a szennyvíztelepen történő fertőtlenítést (pasztőrözést) tételeztük fel. Nyersiszaj) (/ n y) esetében: I* = K sIS g e+K p+S K a+ V c{ s+Tv+P/+e Aerob után stabilizált iszap (7 U) esetében: szszs +P/+e Anaerob úton stabilizált iszap (/ a a) esetében 7 h = K B/S + Tv+ +P!-e,
