Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Dr. Bartha István–Kiss György–Müller László: Szennyvíziszap kezelés, szállítás és elhelyezés költségei
Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 499 Szennyvíziszap kezelés., szállítás és elhelyezés költségei DB. BAUT HA ISTVÁN*—KISS GYÖRGY** — MÜLLER LÁSZLÓ*** / Műszaki és gazdasági szakemberek széles köre keresi a választ arra a nyitott kérdésre, hogy menynyivel növekszik a szennyvíztisztítás beruházási és üzemeltetési költsége avval, hogy a szennyvíziszap kezelést, az ott keletkező maradékok elszállítását és környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezését is meg kell oldani. A szennyvíziszap kérdés megoldására kiírt országos pályázat egyik célja éppen az volt, hogy a kapott adatok alapján megbecsülhető legyen a különböző méretű szennyvíztelepeknél, a reálisan megvalósíthatónak itélt műszaki megoldásokból, a szennyvíz kezeléshez szervesen hozzátartozó szennyvíziszap-kezelés, az elszállítás és az elhelyezés költsége. A kitűzött célt sikerült elérni abban, hogy ma már jól körülhatárolt módon meghatározhatók azok a technológiai sorok, amelyek a szennyvíztisztító üzem nagyságrendjének, az iszapot fogadó és elhelyező mezőgazdasági üzem lehetőségeinek függvényében nagyüzemi kísérletként megvalósíthatók. Ezeken a nagyüzemi kísérleti technológiai sorokon elvégzett hosszabb idejű adatgyűjtések alapján dolgozhatók ki azok a normatívák, melyeket a jövőben a tervezéseknél figyelembe lehet venni. Hazánkban ma még elég adattal nem rendelkezünk ahhoz, hogy több komplex technológiai sor gazdaságossági mutatóit egymással összevethessük és így egy-egy adott esetre az optimumot meghatározhassuk. Ahhoz azonban, hogy műszaki feladataink ilyen irányú problémáiban el tudjunk igazodni, módunkban áll az utóbbi években a szakirodalomban megjelent azonos gazdasági bázisra hozott adatokat és a pályázatból levonható tanulságot összevetni. Költségszámításoknál figyelembe vehető tényezők A költségszámítások megkönnyítésére az alábbiakban — célszerű csoportosításban — foglaljuk össze mindazon tényezőket, amelyek az iszapkezelés, szállítás és elhelyezés költségeire kihatással lehetnek. Iszapfajták nyersiszap 7 n y aerob úton stabilizált iszap 7 a anaerob úton stabilizált iszap 7 a a Az iszapfajtákat mezőgazdasági hasznosítás szempontjából vizsgálva meg kell különböztetni a nehézfémsőból a megengedhetőnél nagyobb tartalmúakat (+), vagy annál kisebb tartalmúakat (—). Megkülönböztetést igényel az is, hogy az iszap a dolgozókra, vagy az állatokra egészségügyi * MÉLYÉPTERV, Budapest. ** Országos Tervhivatal, Budapest. *** Mezőgazd. és Élelmezésügyi Min. Budapest. szempontból veszélyes (o) vagy nem veszélyesek. Példa: valamely kis város stabilizált iszapja = / a (+) (o) minőségű. Ez annyit jelent, hogy az iszap nehézfémsó tartalma magasabb a megengedettnél, ugyanakkor az iszap sem emberre sem állatra egészségileg nem tekinthető veszélyesnek. Iszapkezelés technológiai egységek (lásd 1. irodalmat) Gravitációs elősűrítés Gravitációs utósűrítés Plotálásos elősűrítés Flotálásos utósűrítés Sge Sga S[e Sfu Vegyszeres kondicionálás (szerves K v vegyszerrel) Vegyszeres kondicionálás (szervetlen vegyszerrel) K &0 Vegyszeres kondicionálás (szerves + szervetlen vegyszerrel) K v&0 Aerob iszapstabilizálás i? a Anaerob iszapstabilizálás hideg rothasztóban Rh Anaerob iszapstabilizálás fűtött rothasztóban R { Kétszintes ülepítőben anaerob hideg iszaprothasztás M^ Földmedencés anaerob hideg iszaprothasztás F t\i Iszapvíztelenítés iszapágyon F S Zá Gépi iszap víztelenítés vákuumszűrővel Fvsz Gépi iszapvíztelenítés stabil centrifugával Fcfs Gépi iszapvíztelenítés mobil centrifugával ^ Fcfm Gépi iszapvíztelenítés stabil szalagszűrőpréssel F 6Z3ZS Gépi iszapvíztelenítés mobil szalagszűrőpréssel Fszszm Gépi iszapvíztelenítés kamrás szűrpréssel F ksz Iszap szárítás B sz Iszapégetés É Iszaptároló folyékony iszappal T v Iszappasztörizáló P Termék előállítás iszapból (gyógyszer) Ág Termék előállítás iszapból (állati táp) Á t Termék előállítás iszapból (egyéb) Á e Iszap szállítási technológiai egységek Vasúti szállítás konténerekben (felszerelés) &z Vki Berakodó létesítmény Sz Yií 2 (át)ki rakodó létesítmény) , /Sz Vk 3
