Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Fórizs Józsefné–dr. Szabó Zoltánné–dr. Szováty György–dr. Vermes László: Szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása
Forizs J.-né és társai: Szennyvíziszapok Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 483 mód az agrotechnika legkisebb zavarása nélkül bevált mind a nyári, mind a téli adagolásnál, Tokajhegyalján pedig egy átalakított műtrágyaszóró géppel adagolták az iszapot termő szőlő sorközeiben a talajba. A talajvizsgálatok azt jelzik, hogy az iszapelhelyezés hatására kedvezően változott meg a feltalaj vízforgalma, humusztartalma és a humusz minősége egyaránt. A kísérleteket a kialakított program szerint folytatják. 4.2. A VITUKI által irányított kísérletek Ugyancsak az OVH kezdeményezésére, a szennyvíziszap-kezelés fejlesztését célzó kutatási célprogram keretében a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont (VITUKI) is több kísérletet indított meg 1977—78-ban, melyek a következők: — tenyészedényes kísérlet fás növényekkel Sopronban, — kisparcellás kísérlet fás növényekkel Hernádon, — kisparcellás kísérlet szántóföldi növényekkel Kecskeméten és Kiskunhalason, — az iszapot talajba juttató adapter nagyüzemi alkalmazhatóságának üzemi vizsgálata Baján. A kísérletekbe több mezőgazdasági, vízügyi és egészségügyi szerv, intézmény vesz részt. A kísérletek programját a MÉM—OVH témával foglalkozó tárcaközi bizottságának ajánlásai szerint alakították ki, azok többéves, komplex vizsgálatokat tartalmaznak. A kezdeti eredmények ezekben a kísérletekben is biztatóak, de a tapasztalatok még nem elegendőek általánosítható következtetések és végleges javaslatok megfogalmazására. 4.3. Egyéb iszaphasznosítási kísérletek Az előbbieken kívül még számos kísérlet folyik az országban a keletkező iszapnak mezőgazdasági területen, talajban történő elhelyezése végett, amelyeket túlnyomórészt egy-egy város, vagy egy-egy megye víz- és csatornamű vállalata végeztet mezőgazdasági üzemek és intézmények, valamint egészségügyi és vízügyi laboratóriumok bevonásával. Ilyenek a Veszprém környéki kísérletek, amelyekben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem, ä VIZITERV és az OKI vesz részt a megyei Vízmű Vállalat mellett. Ilyenek a Borsod megyei Vízmű Vállalat által kezdeményezett kísérletek, amelyek vizsgálataiba a Debreceni Agrártudományi Egyetem több tanszéke kapcsolódott be és amelyek kedvező eredményei nyomán már üzemi méretekben is kipróbálják az iszapelhelyezést. Ezek közé tartozik a Környei Mezőgazdasági Kombinátban megindult kísérletsorozat is, amelyben víztelenített iszap elhelyezésének hatásait, lehetőségeit vizsgálják a Komárom megyei Vízmű Vállalat kezdeményezésére, a Komárom megyei KÖJÁL, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Termelésfejlesztési Intézete és a Tatabányai Szénbányák közreműködésével. Iszapelhelyezési és hasznosítási kísérletek megindítását tervezik még több helyen, így pl. Gyulán és Pécs környékén is. 4.4. A kísérletek célja és várható eredményei A megkezdődött kísérletek közös célja a hazai iszapféleségek hatásainak megismerése, az elhelyezés technikai módszereinek kipróbálása, az iszapelhelyezéssel kapcsolatban szükséges munkaés egészségvédelmi intézkedések ós felhasználási előírások, valamint az alkalmazható iszapadag és konzisztencia meghatározása, majd ennek alapján az adott helyen — és országosan — bevezethető iszapelhelyezési módszerek kialakítása. A kedvező kezdeti eredmények azt bizonyítják, hogy a szennyvíziszap mezőgazdasági elhelyezhetősége reális feltételezés volt, és azzal az iszap elhelyezésének megoldása során számolni lehet. A megkezdett kísérleteket folytatni kell, hogy többéves adatsor és tapasztalat álljon rendelkezésünkre a részletkérdések, valamint végső soron a termőföldre ártalom nélkül kivihető iszapmennyiség és a szükséges területnagyság megállapításához. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeire támaszkodva lehet hozzákezdeni a szervezési és gazdaságossági kérdések vizsgálatához is. 5. Javaslatok a gyakorlat számára Az eddigi ismeretek birtokában a gyakorlat — különösen a kis- (100—2000 m 3/nap) és közepes (2000—10000 m 3/nap szennyvíztermelésű) települések — számára röviden a következőket javasolhatjuk: — az iszapelhelyezés előkészítését és tervezését mindenképpen a létesítendő, vagy fejlesztendő szennyvíztisztító telep tervezésével együtt, szaktervező vállalattal célszerű elvégeztetni; — a tervezés előtt a lehető legpontosabban meg kell határozni az elhelyezésre kerülő iszap mennyiségét és várható szárazanyag tartalmát, továbbá — amennyiben már van iszap — minőségi vizsgálatokat kell végeztetni mindazon komponensekre, amelyek ismeretét a hatósági szervek megkívánják. Ezeknek a vizsgálatoknak a makroelemek és a növényi tápanyagok (N, P, K) mellett ki kell térniük a legfontosabb mikroelemekre (nehézfémek) is; — a tervezést megelőzően el kell végezni az elhelyezésre számításba jöhető területek talajának részletes vizsgálatát; — adott helyre vonatkozó, vagy hasonló adottságú hazai területen végzett kísérletek eredményeinek híján az iszapadagolást a nemzetközileg általában aggálymentesnek tartott 10— 20 tonna/ha szárazanyag terhelés figyelembevételével kell meghatározni, évenkénti kiadagolás esetén; — az iszapnak a szennyvíztisztító telepen megvalósítandó kezelési módszerét, mértékét és technológiáját a végső iszapelhelyezési lehetőség ismeretében kell meghatározni; — hazánkban a legtöbb helyen megvalósítható elhelyezéstechnológiai változatok az alábbiak: — stabilizált folyékony iszap trágyázási célú elhelyezése szántóföldi növényekkel hasznosított területen és/vagy ültetvényen, ill. speciálisan erre a célra kialakított faültetvényen, vagy rekultiválandó területen.
