Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
1. szám - Könyvismertetés
48 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. A „Vitális Sándor pályadíj" meghirdetésének szövege Az Országos Vízügyi Hivatal és a Magyar Hidrológiai Társaság pályázatot hirdet az 1979. évi „Vitális Sándor pályadíj" elnyerésére. A pályázaton a Magyar Hidrológiai Társaság tagjai vehetnek részt az 1976 —1978. években magyar vagy idegen nyelven, hazai vagy külföldi folyóiratokban, illetve kiadványokban megjelent szakcikkeikkel. A pályázat során két szakcikk kerül díjazásra 5000. —, 5000.— Ft-os összeggel. A pályázat feltótelei a Magyar Hidrológiai Társaság Titkárságán (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 6 — 8. IV. 423.) szerezhetők be. A pályadíjak 1979. szeptember 30-ig kerülnek kiosztásra. ORSZÁGOS VlZÜGYI HIVATAL MAGYAR HIDROLÓGIAI TÁRSASÁG Könyvismertetés E. A. Pora— I. Oros: Limnologie si Oceanologie. Bucurest, 1974. Didactica si Pcdagogica. Eugen A. Pora akadémikus és Conf. dr. loan Oros előadó tanár könyvének kettős címe Hidrobiológiát jelent. 424 o. (226 szövegközti és 30 táblán körülbelül kétannyi, nagyrészt szervezeteket és társulásokat ábrázoló rajz+35 táblázat4-3 o. irodalom). Az irodalmi jegyzék több összefoglaló tanulmányt sorol fel: román, amerikai, angol, csehszlovák, francia, magyar német, olasz, osztrák és szovjetunióbeli szerzők tollából. Már ebből is kitűnik a román és különböző nyelven írott munkák és eredeti források anyagából felépített mű értéke. ' A Bevezetés és a Hidrobiológia kialakulásának vázlatos áttekintése után következik a mű négy főrészének tárgyalása 18 fejezetben. I. A víz mint élővilágának környezete: — A víz mint diszperz rendszer a természetben. — Vízkémia (anionok és kationok, bioelemek, oldott gázok, radioaktív elemek). —Vízi szervezetek: a környezet és biota kapcsolata. Utóbbi tgjainak egymásihoz való viszonya és a tagok eredete. II. Limnológia: Földalatti és barlangi vizek (Rakovitá). — Források. — Folyóvizek: patakok, folyók, folyamok. A Dunával (+delta, torkolat) részletesen foglalkozik. (Hidrográfiai térkép 52. ábra.) Földünk más nagyobb folyóvizeiről is megemlékezve. — Állóvizek. A Bajkál —és Ochrid —tavakat részletesen ismerteti, utailva més földrészek nagy tavaira. Külön fejezet szól az ivóvízről. Bakteriológia (17. tálázat, Dussart). — A kontinentális vizek szennyeződése után a hatenyésztés alapfogalmai: lazacfélók, ponty, porcoshalak, betegségeik. (I—XVI tábla). III. Oceanologia (163 o. 5. fejezet): A földrajzi és földtani keret. — Tengerek és óceánok medencéi: morfológiai és biológiai struktúra. — Élővilág környezete, ionális összetétel, oldott szervesanyagok, gázok. Áramlások, hőmérséklet stb. térképsorozaton ábrázolva. — Társulások. — A pelagikus életmód. — Fitoplankton és makrovegetáció elsődleges termelése, tényezők, következmények. A Zooplankton vertikális vándorlása. — Nekton, elosztódás, migráció, táplálkozás, táplálék, biológiai struktúra. — Baktériumok és aktivitásuk. Neritikus részek élővilága. — Az óceánok részletes tárgyalása kapcsolatban van Pora professzornak az Indiai—óceán nemzetközi expedíciójában való részvételével. A "Mediul salmastru" (a latin salmacidus szóból= környezet" c. fejezetben részletesen tárgyalja a Dunát befogadó Fekete-tengert (G. Antipa, Pora, Bäcescu stb. kutatásai alapján). (215. ábra: a Fekete-tenger parti területei bentoszáríak cenotikai térképe Bäcescu). (Constanta, tengerbiológiai állomás.) A Földközi- és a Fekete-tenger vizének ionális összehasonlítása 32. táblázat, E. Pora. A túltelített (hiperhalin) vizek fejezetben a Chirghiol-tó sajátosságainak jellemzése Tuculescu kutatásai alapján, (216. ábra). — A tengeri környezet szennyeződése zárja be a III. részt. IV. A vízmedencék biológiai termelékenysége (24 o. 2. fejezet): Hidrobiontok táplálkozási viszonyai: fiziológiai alap, a szervesanyag átalakulása. Autotróf és heterotróf táplálkozás, állati táplálék összetétele. Trofikus láncolatok. A vízmedencék termelése és termelékenysége. Nemzetközi nevek említésével, (Thienemann, Elster,) J. Balogh nevével is találkozunk. — Elsődleges és másodlagos termelés, abiotikus és bioti'kus tényezők. — Termelékenység a vízmedencékben, fiziko-kémiiai tényezők, biocenozisok, az Elton- és az energetikai- piramis ismert ábráival. Különböző medencék termelékenysége. A bentikus biomassza változásai g/m 3) Európa tengereiben (222. ábra, Zenkovici). — Öceáni halak tonnákban (36. táblázat). Tengerek és óceánok élőlény- és anyagtartalékai: növényzet,, gerinctelen és gerinces álilatok. — Ásványi anyagok tonna/m 3-ben (389. o.). * Jól esik látni az irodalmi jegyzékben a magyar nyelvű „Bevezetés a Limnológiába" (1963) említését, valamint a balatoni fito- és Zooplankton elterjedését sűrűségben és biomasszáiban (133. o.)._ — Sajnálattal kell nélkülöznünk Daday Jenő gazdagon illusztrált művét a Kárpát-medence vizeiben" élő haltáplálékszervezetek előfordulásáról (1897). Noha ezek az adatok már 80 évesek mind a magyar, mind a nemzetközi irodalomban méltánylást érdemelnek. A szép kiállítású könyvben feldolgozott hatalmas anyag ésszerű kiválogatása, jó tagoltsága és a didaktikai célnak megfelelő tárgyalása, a gondosan összeállított szép képanyag bizonyára a gyakorlati egyetemi oktatásban és tudományos vonalon is kiválóan megfelel. A munkát érdemes volna nemzetközi nyelven is kiadni. A könyv megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának Könyvtárában. Budapest, Baross utca 13. Sebestyén Olga
