Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

1. szám - Dr. Kocsondi Csaba: A vízügyi műszaki tervezés folyamatvizsgálatának eddigi eredményei

43 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. A vízügyi műszaki tervezés folyamatvizsgálatának eddigi eredményei Dr. KOCSONDI CSABA* 1. Bevezetés A népgazdaságban folyó dinamikus beruházási tevékenység mennyiségi és minőségi fejlesztésre ösztönzi a tervező vállalatokat. A munkaerőtartalékok kimerülése az extenzív fejlesztést nem teszi lehetővé, így a belső tartalékok feltárásával, a tervezői munka szervezettebbé tételével, a tervezési technológia fejlesztésével kell a növekvő igényeknek eleget tenni. A tervezési tevékenység mennyiségi fejlődésének kapacitás oldalról történő kellő megalapozása biztosította, hogy a vízügyi műszaki tervező vállalatok a tervezési igényeket mennyiségi vonatkozásban lényegében kielégítették. A tervek műszaki, minőségi színvonalának emelkedése terén lassúbb előrehaladás mutatkozik. Ennek okai egyrészt a szervezeteken belül, másrészt a külső gazdasági környezetben keresendők. A szervezeteken belüli okok közül a legdöntőbb az, hogy a népgazdaság minden ágában végbement műszakitechnológiai fejlődést nem követte a műszaki tervezés technológiájának, módszereinek, technikai felszereltségének kívánt mértékű fejlődése. A külső gazdasági környezet hatása alapvetően abban jelentkezik, hogy a beruházók gyakran a tervezési díjon akarnak „megtakarítást" elérni, legfeljebb a tervek határidőre történő elkészítését tartják alapvető szempontnak és nem a megoldás műszaki-gazdasági optimumát. Másik lényeges külső hatás az, hogy a tervek hatósági stb. egyeztetése egyre több időt vesz igénybe. Az utóbbi években felgyorsult műszaki-technikai fejlődés hatására az építéstervezés tartalma megváltozott. Az ipari termékek alkalmazási köre kibővült és számos területen (az építmények elsődlegességével szemben) előtérbe került a létesítményekben megvalósuló technológiai folyamat. Az építőipar iparosítása előrehaladt. Ez új típusú kapcsolatokat teremtett a tervező és az ipari-építőipari szervek között, melyek a specializáció, a kooperáció formájában öltenek testet, illetve támasztanak fokozott igényt. A beruházások hatékonyságának, a műszakigazdasági paramétereknek a tervezett megvalósítási időnek reálisabb meghatározása és megtartása megköveteli a beruházó, tervező és kivitelező közötti olyan munkakapcsolat létrehozását, amely egységes folyamatban testesül meg. Az egységesítés alapfeltétele a résztevékenységek rendszerelméletű folyamatainak megismerése. , A vízügyi műszaki tervezés területére vonatkozóan a VIZITERV Tervezésfejlesztési Irodán 1975-ben folyamatvizsgálatot végeztünk. Első meg* Vízügyi Tervező Vállalat, Budapest. közelítésben csupán a tervezés általánosított főfolyamatának megismerése volt a célunk, amely azonban megteremti az alapot a részletes vizsgálatok (tervfokozatonkénti, szakágankénti) elvégzéséhez. A továbbiakban röviden beszámolunk ezen most beindult vizsgálatok eddigi eredményeiről, hozzátéve, hogy ismereteink szerint ezek nemzetközi szinten is az érlelődés stádiumában vannak. 2. A vízügyi műszaki tervezési munka jelenlegi folyamatának áttekintése A vízi létesítmények tervezési folyamatának megismerése céljából helyzetfelmérést végeztünk. A helyzetfelmérés során megvizsgáltuk a tervezési munkát végrehajtó szervek és személyek (megbízó, generáltervező, altervező, kalkulátor, szekértő stb.) körét, meghatároztuk a begyűjtésre szánt adatok forrását (külső és belső adatforrások), majd pedig a ható és korlátozó tényezőket (megbízói igény, helyi adottságok, népgazdasági terv, ágazati tervek, közgazdasági és jogi szabályozások, gazdasági és műszaki-technológiai adottságok stb.). A gyűjtés során nyert adatállományt a következő főbb rendezőelvek szerint csoportosítottuk és elemeztük: — a terveket készítő szerv, — a tervezési munka volumene (Ft), — a tervezési munka szakági besorolása (vízellátás, öntözés, árvízvédelem stb.), — tervezési fokozat (tanulmányterv, beruházási program, kiviteli terv), — a tervkészítés időpontja (év). A folyamat ábrázolásához, rögzítéséhez ezen feldolgozott, rendszerezett adatállományt használtuk fel további munkánk során. A vizsgálati adatok alapján, a vízépítési tanulmányterv, beruházási program és kiviteli tervkészítés fő folyamatát, a számítástechnikai folyamatábra — szimbólumok értelemszerű felhasználásával rögzítettük. Ebből a kiviteli tervezésre vonatkozó általánosított folyamatábrát az 1. ábrán mutatjuk be. A kidolgozott ábrákon csak műveletcsoport nagyságrendig bontottuk le a főfolyamatot. A műveletcsoporton belüli további fázisok szerinti bontás (méretezés, szerkesztés, rajzolás, egységárelemzés, méretszámítás, leírás stb.) a folyamatelemzés egy előrehaladottabb stádiumában lehetséges, illetve szükséges. A tervezés végrehajtási folyamata attól függ, hogy milyen tervfokozat elkészítésére szól a megbízás. A tervezés a szerződéskötéssel, illetve az azt megelőző feladat-meghatározással veszi kezdetét. A szerződéskötés igen bonyolult folyamatára itt nem kívánunk részleteiben kitérni, csupán meg-