Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

7. szám - Dr. Pálfai Imre: Árvízi időszakok az Alsó-Tisza vidékén

318 Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. Dr. Pálfái 1.: Árvízi időszakok Tisza, Szeged Hármas-Körös, Szarvas Maros, Makó 1. fo- 2. fo- 3. fo- össze- 1. fo- 2. fo- 3. fo- össze- 1. fo- 2. fo- '3. fo- összekozat kozat kozat sen kozat kozat kozat e

'en kozat kozat kozat sen 49 — 1950 — 1951 — 52 26 53 19 54 — 55 20 56 16 57 2 58 72 59 , 1960 — 61 — 62 16 63 — 64 19 65 23 66 24 67 29 68 — 69 7 1970 46 71 72 2 73 — 74 52 75 21 76 24 77 59 78 37 — — 26 — — — — 2 — — 2 — — 19 19 — — 19 — — — — — 20 19 — — 19 4 — — 4 — 16 6 . — — 6 10 — — 10 — — 2 52 — 7 7 — — 7 — 72 33 — — 33 23 — — 23 11 9 36 10 13 8 31 9 — — 9 5 — 24 21 3 — 24 3 — — 3 — — 23 27 2 — 29 4 — — 4 12 — 36 12 19 9 40 — — — — 37 — 66 57 13 — 70 4 — — 4 7 15 — — 15 3 — — 3 21 57 124 63 19 35 117 50 13 14 77 — — 2 — — — — 5 — — 5 18 1 71 47 10 7 64 11 3 2 16 — — 21 — — — — 14 1 5 20 11 — 70 55 7 — 62 — — — — — 37 17 — — 17 3 — — 3 A vázolt megfontolások alkalmazásával a vizsgált 103 évből a Tiszán (Szegednél) és a HármasKörösön (Szarvasnál) 55, a Maroson (Makónál) 38 évet minősítettünk árvizes évnek, tehát az Alsó-Tiszán és a Hármas-Körösön átlagosan — és közelítőleg — minden második év, a Maroson minden harmadik év árvizes volt. Az árvizes évek közt kitüntetett figyelmet érdemelnek a 3. fokozatú árvizes évek. Ezek száma az Alsó-Tiszán 15, a Hármas-Körösön 24, a Maroson 8, azaz átlagosan 7, 4, illetve 13 évenként fordultak elő. A szarvasi sűrűbb előfordulás azzal magyarázható, hogy itt, az egyébként is gyakori körösi áradás mellett, a Tisza duzzasztó hatása is érvényesül. A marosi árvizek ritkább jelentkezésének az Erdélyi-medence viszonylagos bezártsága az oka. A 4. ábrán látható, hogy a három folyó árvizes évei nem mindig esnek egybe. Az eltolódások miatt a három folyószakasz alkotta egységben, vagyis az Alsó-Tisza vidékén — 1876-tól kezdve — 67 árvizes év számlálható meg. Az árvizes évek tehát kb. kétszer olyan gyakoriak, mint az árvíz nélküliek. Az árvizes évek mintegy felében (31 évben) mindhárom folyószakaszon volt árvíz. Az Alsó-Tisza vidékén a 3. fokozatú árvizes évek száma 25, azaz átlagos visszatérési idejük 4 év. Ezek az évek kevésbé szóródnak, a sorból csupán az 1975. évi marosi árvíz ,,lóg ki". Egyidejűleg mindhárom folyószakaszon öt esetben volt 3. fokozatú^árvizes év (1877-, 1895-, 1932-, 1970- és 1974-ben), tehát átlagosan 20 évenként. Árvizes évsorozatok A 4. ábrán megfigyelhető, hogy az árvizes évek gyakran több évig megszakítás nélkül követik egymást. Most csak az ábra legalsó — tehát az egész Alsó-Tisza vidékére vonatkozó — sorát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a hosszabb árvizes évsorozatok a következők voltak: 1876— 1884 (9 év), 1887—1891 (5 év), 1912—1916 (5 év), 1922—1926 (5 év), 1937—1942 (6 év), 1962— 1967 (6 év), 1974—1978 (5 év). Ha a 3. fokozatú árvizes éveket vesszük szemügyre, arra az érdekes megállapításra jutunk, hogy az eddigi legnagyobb árvizek (1895-, 1919-, 1932- és 1970-ben) nem az árvizes évsorozatokban, hanem „magánosan" fordulnak elő, míg a többi 3. fokozatú év — az 1920. kivételével — mind valamelyik fenti évcsoportban Van. Több árvizes évsorozatot és évet, ha azokat csak egy, vagy két árvízmentes év választ el, árvizes korszaknak nevezhetünk. Ilyen korszakok: 1876—1898 (23 év), 1912—1926 (15 év), 1931— 1942 (12 év), 1961—1978 (17 év). E korszakok már magukban foglalják a fent említett rendkívüli árvizeket is. Amint árvizes, úgy árvízmentes évsorozatok is voltak. Az egész Alsó-Tisza vidéket tekintve, ezek a következők: 1903—1906 (4 év), 1927—1930 (4 év), 1945—1947 (3 év), 1949—1951 (3 év) és 1959—1961 (3 év). A leghosszabb árvízmentes sorozat ^az Alsó-Tiszán 5, a Hármas-Körösön 8, a Maros esetében 14 évet ölel fel.