Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

7. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Kornisné Akantisz Zs.: Saját alluviumukban kanyargó Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. 315 [2] Kornisné, Akantisz Zs. : Mozgómedrű folyószabályozási kismintakísérletek. Hidrológiai Közlöny. 1977. 12. sz. [3] Csorna J. : A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei. Tervezési útmutató. Budapest, 1973. [4] Csorna J. : Mintakeresztszelvények meghatározása a folyószabályozás tervezése során. Hidrológiai Tájékoztató. Budapest, 1975. [6] Lászlóffy IV. : A folyómedrek vándorlása. (A vicksburgi laboratórium kisminta tanulmányai Friedkin J. F. tanulmánya nyomán.) Vízügyi Közlemények 1949. 1—2. sz. Modell-Untersucliung der Wandeung der im Alluvium mäandernden Flüsse Frau Komis, Akantisz Zs. Bei der Zusammenfassung unserer Untersuchungen müssen wir wiederholt darauf hinweisen, dass — obwohl wir die Messungen auf einem unverzerrten Modell mit beweglichem Bett durchgeführt haben — die hydraulischen Parameter des Modells mit der Versuchsstrecke der Raab übereinstimmen, so dass sich auch unsere Folgerungen in erster Reihe auf Flüsse solchen Charakters beziehen, ihre Verallgemeinerung ist aber nicht bestätigt. Zugleich haben wir aber unsere Resultate an der Versuchsstrecke auch in der Natur kontrolliert und eine gute Übereinstimmung erfahren. Wir gelangten zu der Feststellung, dass im Falle von Bettmaterial homogener Zusammensetzung ( d. h. wenn im Bett koine tektonische Schwelle ist) sich die Inflexions- und Scheitelpunktprofile gleicherweise bewegen, letztere aber in der Zeit rascher. In den aus unentwickelten Krümmungen bestehender Strecke streben die Zentriwinkel der Krümmung nach einer Ausgleichung. Die Krümmungen mit 45 — 55°igen Zeil tri-Winkel sind ziemlich beständig: es erweist sich für zweckmässig bei der Projektierung der Flussregulierung solche Krümmungen zu projektieren, unter glei-chteitiger Berücksichtigung der für die stabilen Krümmungen charakteristischen Verhältniszahl R/B =8—12. Der Verlauf der Krümmungsentwicklung ist im Bereich der mittleren-Niedrigwassern am heftigsten (bei den der Raab ähnlichen Flüssen im Falle von 25 — 30 m

3/s). Nach Charakterisierung des Krümmungsentwiöklungsprozesses stellt sich auch die Frage, ob es notwendig ist, die konkaven Ufer von Inflexion bis Inflexion zu schützen, oder ob 40% des Materials des Schutzwerkes erspart werden können, da es genügt das Werk in den unteren 60% der Krümmung zu errichten. Ein weiterer Zweck der Modellversuche war die Beobachtung der Bewegung der entwickelten und überentwickelten Krümmungen bzw. die Beobachtung der Krümmungsentwicklung an Flüssen (mit voneinander abweichendem Gefälle), deren Bettmaterial von jenem der Raab abweichend ist. Északdunántúl regionális vízellátása A tervpályázat eredményei Az Országos Vízügyi Hivatal, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Nehézipari Minisztérium 1977 decemberében tervpályázatot hirdetett Északdunántúl regionális vízellátásának megoldására. A tervpályázati felhívásra 34 pályamű érkezett be. A tervpályázat által érintett terület az ország mintegy egyötöde. Az ide települt ipar az országon belül jelentős súlyú. Az értékelésnél figyelembe vették, hogy a megoldások a kiírásban szereplő terület milyen nagy részére adnak komplex vízellátási javaslatot és hogy menynyiben képesek kijelölni a hosszútávú fejlesztés fő irányait. Cél volt, hogy a tervezendő regionális vízellátási rendszerek a településhálózat korszerűsítését is megalapozzák és járuljanak hozzá a területfejlesztés általános szándókainak megvalósításához. A pályaművekből kitűnt, hogy Északdunántúl vízellátását 80 —90%-ban felszín alatti vízkészletekből lehet biztosítani. Ennek legnagyobb része parti szűrésű vízkészlet a Duna mentén Nagybajcs-Vének térségében, Győr ós Dorog között, az Ercsi-i kavicsteraszról, a Rába mentén, valamint a Mura mentén. Jelentős vízbázis még a bányászat, főként a bauxitbányászat által felszínre hozott karsztvíz. Az ipar vízellátásához még hozzájárul a felszíni víztározások vize, valamint egyéb kisebb vízbeszerzési lehetőségek vize is. Az ivó- ós ipari vízellátás céljaira beszerzett vizek kezelése mindenhol kiterjedt feladat. Parti szűrésű vizek esetében vastalanítás, mangántalanítás és savtalanítás, sőt valószínűleg levegőztetés ós klórozás is szükséges. Rétegvizeknél ezen felül a robbanásveszélyes gázok eltávolítása is szükségessé válik. A karsztvizek fertőtlenítést, a felszíni eredetű vizek pedig derítési és szűrési eljárásokat is igényelnek. A meglevő helyi vízkészletek ós vízellátó rendszerek racionálisan felhasználhatók. Az egy rendszert képező összefüggő térségek száma 8 —12 között választható meg. Az egymással érintkező aglornerációs körzetek összefüggő ellátási rendszerbe is összefoghatók. A készletek ós az igények időbeni változása és területi eloszlása határozza meg a rendszerek kiépítésének műszakilag szükséges ós egyben a leggazdaságosabbnak látszó ütemezését. A létesítés fokozatossága biztosítható és a kiemelt szerepkörű települések elsőbbsége szintén megoldható. A távvezetékekkel igazodni lehet a fogyasztási súlypontokhoz. Az ipari vízellátás felhasználhat egyes ivóvízellátáshoz alkalmatlan felszín alatti vizeket és tározott felszíni vizeket is. Ipari regionális rendszer megvalósítása kívánatos és lehetséges a nagymértékű, koncentrált ipari vízigények körzeteiben, így Tatabánya, BicsKe, Székesfehérvár, Várpalota és Veszprém térségében. A díjazott és a megvásárolt pályaművekre támaszkodóan olyan összefoglaló tanulmány dolgozható ki, amely a térség vízgazdálkodását irányítóknak ós a tervezőknek kellő alapot ad arra, hogy a következő ötéves tervekben a távlati regionális elképzelésekbe illeszkedő műszaki megoldásokat valósíthassanak meg. A Bíráló Bizottság döntése I. díjban részesítette dr. Orlóci István — Altnöder András — Deák Béláné és Pallós Oáborné közös pályaművet, valamint Jeney Tivadar — Rédey Kálmán — Kamondy Zsuzsa ós Kelemen Levente közös pályaművét. II. díjban részesítették Brenner Árpád — Horváth Lajos és Kuncze István közös és Balázs József valamint Karászi Cáspár közös pályaművét. III. díjban részesült Balázs József ós Karászi Gáspár másik tervváltozata, továbbá Langó Nándor — Merényi Endre és Mohos Pál közös pályaműve. Kiemelt megvételben és megvételben részesült még további 12 pályamunka. Varga Miklós a Bíráló Bizottság tagja