Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
1. szám - Dr. Vágás István: Adatok az 1876–1975-ös időszak tiszavölgyi árvizeiről. IV. A Tisza fontosabb árhullámai 1912 és 1961 között
32 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Vágás 1.: Adatok az 1876—1975-ös időszak 10 6.a ábra. A Tisza vízállása Szegednél, 1932 Abb. 6.a Wasserstand der Tisza bei Szeged, 1932 akkor, amikor a Maros zúdította rá nagy árhullámát a még tetőzés előtt álló Tiszára. Amikor a Tisza április 15-én Szegeden elérte a 923 cm-es tetőző vízállást, vízhozama már csak 3994 m 3/s volt. 1970-ben is áradó, 870 cm-es vízállás mellett alakult ki 4100 m 3/s vízhozamtetőzés, szintén a Maros hatására, míg a 961 cm-es vízállástetőzés idején a vízhozam csak 3800 m 3/s volt. 5 10 , 15 20 25 1932 ÁPRILIS 6.b ábra. Tetőzési vonal, 1932. április Abb. 6.b Kulminationslinie, April 1932 A Maros korábbi árhulláma siettette ugyan a tiszai tetőzést, azonban most a Tisza árhulláma önmagában is rendkívüli volt és megvolt az ereje a szegedi tetőzés némi késleltetéséhez. Ezek következményeként a szegedi tetőzés két nappal előzte meg a szolnokit, három nappal a csongrádit és csak április 18-án apadt 900 cm alá. Korbély József [2, 117. o.] számításai szerint, ha 1932-ben a Tisza és a Maros áradása pontosan csúcsban találkozott volna, úgy a szegedi tetőzés 923 cm helyett 945 cm is lehetett volna. Ugyanekkor megállapította: „A fentebbiekből azonban nem lehet teljes bizonyossággal azt állítani, hogy a Tisza és a Maros nagy árhullámai Szegednél a jövőben teljes erősségükben nem csaphatnak össze". 1970-ben, ha nem is a legpontosabb „összecsapás", de ezt erősen megközelítő állapot következett be június 1-én és 2-án, és ez magyarázza az 1932. évi árvíz akkori 38 cmes szegedi meghaladását. 1933 1933-ban az volt a különleges, hogy július folyamán alakult ki áradás a Tiszán, amely ugyan méreteinél fogva nem tűnne ki, de a júliusi árvizek sorában mégis fontos (7.a ábra). A tetőzési vonalak alakulása is különleges érdeklődésre tarthat számot (7.b ábra). Az árvíz két, egymásra következő árhullámból állott. Az első árhullám azonban az Alsó-Tiszán visszaduzzadt, kettészakadt és ez a kiszakadó tetőzési vonal visszafelé haladva találkozott a második, a nagyobb árhullámmal. Az első árhullám levonulása folyamatos, a mellékfolyók hatása általában hiányzik. A második árhullámon viszont már érződik a Maros hatása. Ez az utóbbi árhullám magas vízállásokkal indult: Yásárosnaményban július 10-én 758 cm-rel tetőzött. Lejjebb azonban az árhullám hamar megcsökkent. A Maros makói, július 17-i 396 cm-es tetőzése emelte meg ugyanaznap 660 cm-re a szegedi tetőzést. Feljebb, a Tiszán néhol még 600 cm-re sem emelkedett a vízállás. L II. III. IV. V. VI. VII VIII. IX. X. XI. XII. [hónap] 7.a ábra. A Tisza vízállása Szegednél, 1933 Abb. 7.a Wasserstand der Tisza bei Szeged, 1933 /
