Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

7. szám - Könyvismertetés

Dr. Erdélyi M.: A Kisalföld hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. 327 lomyio Kpaft c lora Ha ceBep. XapaKTepHaa ocoöeHHocTb Kmuaji^ÉJifla (Majioö HH3MeHHoc™), 4to HanopHbie ruia­CTOBbie BOflbi, HaxoaHUíHeca noA Maccoíí rpyHTOBbix BOA qeTBepTH4HbIX OTJIOWeHHfi (co CBOÖOflHblM 3epKaaOM, HTO 03HaqaeT 6e3HanopHoe «Bimeimej ABHraioTCfl HMCHHO no HanpaBJieHHio na3BaHH0ií Bbiuie riiaporeojiorHMecKoií OCH. B 3T0ÍÍ HeHTpa^bHOií rjiyőoKOii tacTH nuacroBbie BOÁM oÖHapyH<HBaioT BocxoAflmee ABHweiiHe — ajih HHX xa­paKTepHbi nono>KHTejibHbie BepTHKajibHbie rHApoAHHaMH­wecKHe rpaAHeHTbi ( CM . pp. 1. H 5—18.). ÜG^acTb ecrecT­BeiIHOii pa3rpy3KH 01<py>KeHa OTHOCHTejIbHO POBHMMH IipOCTpaHCTBaMH, IiaKJlOHHblMH OT OKpy HcaiomHx ropHblX paiíOHOB BO BHyTpeHHioK) CTopoHy. 3TO oöpaMJieHHe ripeA­CTaBjiaeT coőoö oöjiacTb nHTaHHH nofl3eMHbix (nnaero­Bbix) BOA, HTO nOATBep>KAaeTCfl H HaJIIIMHeM OTpHUaTeab­Hbix rn/ipoAHHaMH<iecKHX rpaflHeHTOB. Kpowe ueHTpajib­Hofí flenpeccHH apTe3HancKne BOÁM ApeHHpyioTCH eme HeKOTopbiMH őojiee myőoKO Bpe3aHHbiMH AOJiHHaMH. B ueHTpajibHOH rjiySoKOíí BnaaiiHe, 3anoJiHeHHoii rajien­HHKOBbiMH OTJTO>KeHHíiMH, AO öojibuiHx rjiyŐHH pacnpo­CTpaHHeTCH rHApocTaTH4ecKoe cocTOHHHe (puc. 3.). KapTbi i'HApoM3oninc rpyHTOBbix BOA h noncpeMHbie pa3pe3bi CBiiAeTejibCTByioT o TOM, MTO BOÁM, ())HJibTpyiomnecH H3 BHCHMHX pyceji Aynaa h ero pyKaBOB Ha K)-10B H Ha ceBep. C K)>KHOH cTopoHbi oöpaMjieHHíi AenpeccnH BCTpena­IOTCH B paííOHe ÖOJIOT XaHiiiara, tac HX pa3rpy3Ka ocy­mecTBAHercH npeHMymecTBenHO 3a cweT ncnapeHHH. B flepcKOM öacceiíHe naacTOBbie BOÁM naHHOHCKHx OTAO>KeHHH, 3ajieraioiHHx B ociiOBnumi njieiícTOijeHOBbix raaeHHHKOB oßpa3yioT npeoŐJiaAaiome caMOCTOHTe/ib­iibiií BOAOHOCHbiíí ropH30HT. Bojiee-MCHee 3HaiHTeJibHaji KOMMyHHKaUMH MOKAY ABYMH yriOMHHyTMMH BOAOHO­CHbiMH r0pH30HTaMH B03M0>Kna B Tex MecTax, rAe raJieq­HHKOBbie necKH HeTBepTHMnoro B03pacTa HeconnacHO 3a­aeraioT Ha necKax nanoueHa. OÖLUHpiibie raaeMHUKOBbie CKJIOHM BOKpyr flepcKoro őacceiiHa HMCIOT HECOJIBIUHE MOIHHOCTH, 3anaAHee peK Paöa H Mapuaji OHH NPEHMYMECTBENHO HenpoHHuaeMbi, BOMTOMHee ii io>i(Hee HaoőopoT — HenpoHimaeMbie ynacTKH OQEHB HEMHOROIHCJIEHHBI. B npeAejiax Knuiaji<j)e;iAa imipoKO pacnpocTpaHeHbi TaKwe H TepMa.ibHbie BOÁM. Tep.wajibHbie HCTOHHHKH B npeoÖJiaAaromeíi iáéra 0ÖHapyH<eHbi CKBawnnaMH, npo­őypeHHbiMH AO őojiee rjiyőoKHX cjioeB BepxHero naHHOHa (Pp. 19—20.). HeKOTopue CKBa>KHHbi oöHapyjKHJiH BOÁM rjiyöoKHX KapcTOB (pp. 16—17.). ABTOP PACCMATPHBAET oHoiAaeMbie ruAporeojiornqe­CKHE H RHAPOXHMHQECKHE NAPAMETPW RHAPOTEXHIMECKHX coopy>KeHHH, njiaHHpyeMbix 3Aecb K CTpoHTeJibCTBy. OH ocBeiuaeT TaKwe Bonpocbi nepcneKTHBHore Hcn0Jib30Ba­iiHH pecypcoB NOA3EMHT»IX BOA KmuajiiJieJiAa. HweeTcn B BHAY B riepByio oiepeAb BOAOCHAŐWEHNE iipoMbimaeHHbix paiíOHOB 3cTeproMa n KoMapoMa. B nepcrieKTHBC Boaa MOH<eT noAaßaTbca B TaTaöcKHií öacceöH n AA>Ke B ByAa­neuiT. Pecypcbi noA3eMHbix BOA rajieMHHKOBbix necKOB KHUIAA(})EJIAA OUEHHBAIOTCH B 21,8 KM 3. Ilydrogelogy and hydrodynamics of the Kisalföld regiouy by dr. Erdélyi, M. The alluvial plain of the Kisalföld depression filled with Quaternary sediments and to the South thereof the adjacant valley of the Marcal river form the hydro­geological axis of the entire Kisalföld Region. In this area the artesian water in the confined aquifer under­lying the open groundwater in the mainly Quaternary sediments moves in general parallel to this axis. In the central depression the artesian water rises towards the surface, with the positive vertical hydrodynamic gra­dient prevailing (Figs. 1 and 5 to 18). These areas of natural drainage are surrounded by belts sloping inward from the foothill perimeter, contributing recharge to the artesian water, as indicated by the negative vertical hydrodynamic gradient. In addition to the central depression the artesian warer is drained by a few major valleys only. In the gravel filling the central deep depression hydro­static conditions prevail to great depths (Fig. 3). As indicated by the contourline map of the groundwarer table and the profiles alike, the groundwaters moving S-SE from the DaYiube channels elevated above the terrain and to the N from the southern half of the de­pression meet in the area of the Hanság marshes, where the only drain on the groundwater was evapora­tion. The artesian water in the Upper Pannonian formation underlying the gravel filling the Győr Basin forms a lar­gely independent horizon. Noteworthy communication between the Pleistocene and Upper-Pannonian aquifers occurs, where the Quaternary sandy gravel is situated mostly with discordance on the Pliocene sand layers. The slopes around the Győr Basin are covered over large areas by a thin gravel layer, which is in its majo­rity impervious to the West of the Rába and Marcal rivers, but mostly pervious to the South and East thereof. Thermal aquifers of considerable importance have also been explored in the Kisalföld Region. The majo­rity of the thermal wells draws on the artesian waters stored in the deeper horizons of the Upper-Pannonian formations (Figs. 19 and 20). Few wells withdraw wa­ter from the deep karstified rocks (Figs. 16 and 17). The changes in hydrogeology and water quality anti­cipated as a consequence of the hydraulic projects con­templated are considered along with the role which the ground water in the Kisalföld Region is likely to play in fu- ture water supply. In this respect drinking water supply to the industrial region along the Danube tetween Komárom and Esztergom is of primary interest. In the more distant future even Budapest and the Tata in­dustial Region could be supplied with the water stored in the 21.8 cu.km sandy gravel contained in the Kis­alföld depression. Könyvismertetés Verstappen, H. T.: Remote sensing in geomorphology. (Távérzékelés a geomorfológiában.) Elsevier Scientific Publishing Company, Amsterdam, 1977. 214 old., fe­jezetenkénti bibi. A terepalakzatok légi tanulmányozása új lendületet kapott, amikor a légi fényképezés mellé új távérzékelési eljárások — radar, hősugárzás — is felsorakoztak. Az ismertetendő könyv a távérzékelési technológiának a terepalakzatok tanulmányozására való alkalmazásá­val foglalkozik, beleértve mind a genetikai, mind a kör­nyezeti szempontokat. Maga a teclinológia csak alapul szolgál, a hangsúly a képek értelmezésének elvein és módján van. Az első ós második fejezet áttekintést ad a légi tér­képészet fejlődéséről, különös tekintettel a képek geomorfológiai értelmezésére, valamint a távérzékelés jelenlegi állásáról. A harmadik fejezet a képértelmezés módszerének lényegével foglalkozik és egyfelől a dom­borzati, másfelől a sűrűségi kritérium szerepót hangsú­lyozza. Az értelmezési kritériumok e két fő csoportját dolgozza ki a negyedik ós az ötödik fejezet. Teljes geo­morfológiai értelmezést tárgyal a következtetéseket is beleértve a hatodik és a hetedik fejezet, a figyelmet a genetikai ós a környezeti szempontokra összpontosítva. A nyolcadik fejezetben közölt értelmezési példák az előző fejezetekben tárgyaltak alkalmazásait szemléltetik. Vé­gül, a kilencedik fejezet a távérzékelési szolgálat szerve­zetével, költségeivel és termelékenységével foglalkozik. A különlegesen szép kivitelű 21x30 cm méretű könyvet igen jó lógifelvételek teszik szemléletessé. Gsobok József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom