Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

7. szám - Dr. Erdélyi Mihály: A Kisalföld hidrogeológiája és hidrodinamikája

292 Hidrológiai Közlöny 1979. 7. sz. Dr. Erdélyi M.: A Kisalföld hidrogeológiája 2. ábra. A durvaszemcsés üledék vastagsága a győri medenkében Erdélyi M. 1977 1. a Győri medence határa; 2. a durvaszemcsés üledék vastagsága; 3. hidrodinamikai szelvény helye és ábraszáma; 1. a Hanyság területe J. Müller 17(19. évi térképe szerint Puc. 2. MoufHocmu Kpynno3epnucmbix omjioJiceHuü e JJépcKOM öacceüne Fi.g.2. Thickness of the coarse sediment in the Györ Basin tere ez a terület, ahová kevés hordalék jutott s így keletkezett ez az érdekes állapot. A kavicsos kitöltés egészének talajvize szabadtükrű. Ezt mutatja a Duna vonalában haladó szelvény is, melyet a VÍZITERV kutató fúrásainak szelvényeiből és a fúrásokban nagy gondossággal mért vízszintadatokból szerkesztettem. Látható, hogy az ekvipotenciál vonalak nagyjából függőlegesek, a víz a kavicsban a felszínnel párhuzamosan mozog, hidrosztatikus állapot alakult ki (3. ábra). A talajvíz térkép által ábrázolt szivárgási irányokat ábrázolják a szelvények is (5., 6. és 7. ábra). Látható, hogy a függőmedrű Duna táplálja észak felől a talajvizet a Hanyság sávjáig fő., 7., 8 és 9. ábra). A mellékfolyók irányából jövő utánpótlódást ugyancsak szelvény igazolja (6. és 7. ábra). A vízrendezés és folyószabályozás megzavarta a természetes egyensúlyt. Ennek legsúlyosabb következménye a folyóvíz és a talajvíz kapcsolatának csökkenése a teljesen, vagy időszakosan elzárt mellékágak egy részének finomszemcsés agyagú