Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
5. szám - Könyvismertetés
210 Hidrológiai Közlöny 1979. 5. sz. Dr. Starosolszky Ö.: Irányzatok a jéghidraulika Tendenzen auf dem Gebiet der Eishydraulik Dr. Starosolszky, ö. Der Vorsitzende der Eiskommission das Internationalen Hydraulischen Forsehungsverbands Die auf die Ausbreitung der wissenschaftlichen Kenntnisse im Zusammenhang mit dem Eis ausgerichteten Anstrengungen wurden durch wirtschaftliche Ziele in Gang gesetzt; in erster Reihe Verlängerung der Schiffahrtssaison, Schutz gegen Eishochwässer, Nutzung der Ufergebiete und neuestens Abbau von Erdöl und Mineralien am Meeresgrund. Die Zusammenfassung versucht die jüngsten Resultate der Eishydraulik und die zu lösenden Aufgaben zu schildern. Der Gegenstand der Eishydraulik (Abb. 1.) breitet sich aus auf Eisbildung, auf physikalische Eigenschaften des Eises, auf Eisbewegung, Eisstillstand, Eisstoss, auf die Wechselwirkung des Eises und der Strömung, Abtrieb des Eises bei Objekten, Eisdruck, Eiszertrümmerung und auf das Eis als lasttragendes Medium. In dieser Reihenfolge der Abhandlung wird ein Lagebericht über die mit Eis verbundenen technisch-wissenschaftlichen Kenntnisse gegeben. Wichtig ist, die Kenntnis mit Systembetrachtungen zusammenzufassen, weil diese für die Ersetzung der fehlenden Kettenglieder eine Möglichkeit bieten. Hierzu zeigen wir als Beispiel die Kriterien der Eisstossbildung (Abb. 3.) Eindeutig ist, dass mit internationaler Zusammenfassung hauptsächlich folgende Themenkreise erforscht werden müssten ; 1. Genaue Bestimmung der physikalischen und mechanischen Eigenschaften des Eises, 2. Klärung des Mechanismus des Eisstosses und der Eisbildung, zwecks Verhinderung ihrer Bildung bzw. Ausarbeitung von geeigneten Methoden zu ihrer Vernichtung, 3. Bestimmung des massgebenden dynamischen Eisdrucks und seine Berücksichtigung bei der Bemessung der Objekte. In diesen Themenkreisen hat die Eiskommission des Internationalen Hydraulischen Forschungsverbands (IAHR) Arbeitsgruppen organisiert, deren ersten Berichte zur ^Verfügung stehen und erfeulicherweise auf die Effektivität der internationalen Zusammenarbeit hinweisen. Könyvismertetés Települések vízgazdálkodása. Szerkesztette: Czinkotszky István. Az Országos Vízügyi Hivatal kiadványa, 1978. (Készült a VIZDOK nyomdában.) A szakmai kézikönyvet Dr. Illés Oyörgy az OVH elnökhelyettese és Buda Oábor a Minisztertanács Tanácsi flivatala elnökhelyettese lektorálták. (Terjedelme: 420 oldal, 73 ábra, 23 táblázat és 53 kép.) A könyv átfogó képet ad a településfejlesztés és a területfejlesztés helyzetéről, a fontosabb célkitűzésekről. Részletesen ismerteti a települések fejlődését meghatározó vízgazdálkodási tényezőket: a víziközművek kiemelt szerepét és jelentőségét, a települések vízikörnyezetének fejlesztését, a vízparti üdülőterületek vízgazdálkodási vonatkozásait, a fürdőellátással ós hóvízhasznosítással kapcsolatos feladatokat és végül más, a helyi vízgazdálkodással összefüggő egyes időszerű kérdéseket. A függelék a települések vízműveire és csatornaműveire vonatkozóan tartalmaz értékes adatbázist. A mű 9 fejezetből áll: Dr. Körmendi Klára: Területfejlesztés, településfejlesztés A mű bevezető fejezete a területfejlesztéssel és a településfejlesztéssel, valamint ezek célkitűzéseivel foglalkozik. Részletesen ismerteti a településhálózat alakulását befolyásoló fontosabb tényezőket. Kitér a településhálózat funkcionális szerkezetére, a települések „hierarchikus" rendjére, a területfejlesztés eszközeire és szabályozóira, továbbá a városiasodási folyamat várható alakulására. E fejezet főként a településfejlesztéssel és a tanácsi vízgazdálkodással foglalkozó tanácsi szervek szakemberei részére ad hasznos útmutatást. Dr. Illés Oyörgy: A vízellátás nagytérségi rendszereinek kialakítása A víznek a gazdasági életben betöltött növekvő jelentősége szükségessé tette a vízhasználók ós a vizek közötti új kapcsolatok feltárását. Ha egy adott térségben a települések és a termelő üzemek egyedi vízellátása a kellő mennyiségű és minőségű helyi vízkészletek hiánya miatt nem biztosítható, akkor csak több települést, ipartelepet, egyéb fogyasztót ellátó regionális vízművek, a nagy vízellátó rendszerek létesítése hozhat műszaki és gazdasági szempontból egyaránt kedvező megoldást. Ezek kialakítása hosszú távra meghatározza egy-egy térség fejlődését, a termelőeszközök területi koncentrálódását. A következő 20 év alatt a különböző területek közötti vízellátottság egyenletesebb lesz, a regionális és régióközi művekből országos rendszerek alakulnak "ki, olyan ^víztermelő bázisok igénybevételével, amelyek hosszú időre fedezik a tervezett igényeket ós fokozatosan fejleszthetők. Ehhez a fejlesztő munkához ad útmutatást a vízellátás nagytérségi rendszereinek kialakításáról szóló fejezet. llácz Tamás: A víziközművek szerepe és jelentősége a főváros fejlődésében A szerző e fejezetben kissó részletesebben foglalkozik a főváros vízellátásának ós csatornázásának több mint 100 éves fejlődésével. E történeti visszapillantás — bár közvetlenül nem a téma szerves része — érdekes lehet nemcsak a fővárossal, hanem a nagyobb települések — elsősorban a megyei városok — fejlesztésével foglalkozó érintett szervek és szakemberek számára is, a jelentkező nagy volumenű víziközmű feladatok tervszerű és fokozatos végrehajtásához. Nagy értéke a fejezetnek, hogy a budapesti agglomeráció vízellátási és szennyvízelvezetési problémáit komplex" módon veti fej, mely gondolatébresztő ós ható tényező lehet e térség tanácsi vezetőinél is. A nagyobb térségre kitekintő gondolatmenet szintén ösztönzésül szolgálhat a nem vízügyi ágazati, de a település-politikával foglalkozó államigazgatási dolgozók számára. Dr. Kádár László: Az iparfejlesztés fontosabb vízgazdálkodási kérdései A fejezetben az ipari vízszükséglet felvázolása jó támponttal szolgál a településfejlesztést szervező tanácsi vezetőknek is, mivel az ipartelepítés a településfejlesztés egyik meghatározó tényezője, annak vízigényével szükségszerűen és előrelátó céltudatossággal kell számolni, mint az ipari termelés általánosan ós nagy tömegben használatos alapanyagával. Dr. Szabó Ivánné: Vízparti üdülőteriiletek vízgazdálkodási kérdései A fejezet az ország öt legjelentősebb vízparti üdülőterületének (Balatoni-, Velence-tavi-, Ráckevei-Duna-, Dunakanyar-, Közép-tiszavidéki üdülőkörzet) komplex vízgazdálkodási kérdéseivel foglalkozik. Részletesen vizsgálja a kiemelt üdülőkörzetekben a vízgazdálkodás jelenlegi helyzetét ós problémáit, és meghatározza a fejlesztés legfontosabb célkitűzéseit. E fejezet jó ismertetése és összefoglalása a vonatkozó kormányhatározatoknak ós más, a témát rendező jogszabályoknak, melyek együtt tárgyalása összehasonlításul szolgálhat az érintett tanácsi és egyéb szerveknek. ( Folytatás a 227. oldalon )
