Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

5. szám - Dr. Starosolszky Ödön: Irányzatok a jéghidraulika területén

205 Hidrológiai Közlöny 1979. 4. sz. Irányzatok a jéghidraulika területén DK. STAKOSOLSZKY ÖDÖN az IAHR Jég szakosztálya elnöke A Föld édesvízkészletének 77 százaléka jég alakjában tárolódik. A sarkvidékek hasznosítása iránti érdeklődés egyre növekszik, az északi országok, köztük elsősorban Kanada, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok gazdasági tevékenységüket egyre zordabb területekre terjesztik ki. A mérsékelt égövi országok belvizeit a jég csak a téli idényben, vagy annak egy részében borítja. Mivel a jég a hajózást zavarja vagy teljesen lehetetlenné teszi, a jégtorlasz képződés a nagy folyók mentén állandó árvízveszélyt jelent, a gazdasági fejlődés a mérsékelt égövi országokban is ráirányítja a figyelmet a jég képződésére, mozgására és a belőle származó veszélyek elhárítására. A nagyközönség főként akkor találkozik jéggel kapcsolatos problémákkal, midőn a jég váratlan megjelenése következtében tervszerűtlenül megakad a hajózás, vagy a jégzajlás jégtorlaszok képződésével jár együtt és a folyók vízszine hirtelen megemelkedik, árvizet, elöntéseket okozva, vagy a jég különféle vízi építményeket rombol le, azaz azokat vagy létükben vagy anyagi javaikban fenyegeti. A jég elleni védekezés szükségességének és a nemzetközi műszaki-tudományos együttműködés hatékonyságának felismerése hozta létre a jéggel foglalkozó természettudósok és mérnökök nemzetközi összefogását, így — többek között — a Nemzetközi Hidraulikai Kutatásügyi Szövetség (IAHR) keretében a jég szakosztályt. A nemzetközi együttműködés szükségességének érzése az utóbbi években tovább erősödött, és a jéggel foglalkozó szakemberek találkozói, mint a nemzetközi jégszimpóziumok, rendszeressé lettek. A jéggel kapcsolatos tudományos ismeretek megszerzésére irányuló erőfeszítéseket jól érzékelhető gazdasági célok indítják el, így elsősorban a hajózási idény meghosszabbítása, a jeges árvizek elleni védekezés, a parti és partközeli területek sokoldalú hasznosítása, újabban a tengerfenéken folytatott olaj- és ásványbányászat. Egyértelmű tehát, hogy csak gazdasági cél elérése érdekében vált indokolttá a kutatási költségek biztosítása az állami vagy vállalati erőforrásokból, és a kutatásokra fordított összegek többnyire arányosak a társadalmi érdekeltséggel. Ezekkel függnek össze a szerte a világban kialakult iskolák fő problémakörei, mint a leningrádi, novoszibirszki, quebeci és egyéb kanadai, a hanoveri, az iowai, a skandináv és a középeurópai iskolák, hogy példaként csak néhányat említsünk mindenféle rangsorolási vagy kiemelési cél nélkül. Jelen szerény összefoglaló keretében megkíséreljük a jéghidraulika legutóbbi eredményeit felvázolni, kiemelve a fő irányzatokat, tehát a teljes* Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest ség igénye nélkül, másrészt rá kívánunk mutatni azokra a feladatokra, amelyek megoldása hiányt pótolna és a tudományterület ismeretekkel való lefedését teljesebbé tenné. Altalánosságban merül fel a kérdés: mi a jéghidraulika tárgya, amely egyúttal, lehatárolja az IAHR Jég szakosztálya munkaterületét is, amely kiterjed a folyami, tengeri és műtárgyas jég problémákra. A jéghidraulika tárgya (1. ábra) tehát i a következő fő témákra terjed ki: 1 — a jégképződés folyamata, amelyet a vízfolyás vagy állóvíz hőháztartása befolyásol; 2 — a jég fizikai tulajdonságai, amelyek a további témáknál alapvetőek; 3 — a jég mozgása, megállása, feltorlódása, felszakadása ; 4 — a jég és az áramlás kölcsönhatásai; 5 — a jég átfolyása műtárgyaknál; 6 — a statikus és dinamikus jégnyomás; 7 — a jég káros hatásai elleni védekezés, a jégrombolás ; 8 — a jég mint teherviselő közeg. Az 1, 3, 4 és 7 témakör a hidrológiával, a 2, 6, 7 és 8 témakör a mechanikával van szoros kapcsolatban, a 2 a glaciológiának is alaptémaköre. ( Természet ) 1. ábra. A jéghidraulika részterületeinek összefüggései Abb. 1. Zusammenhänge der Teilgebiete der Eishydraulik