Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
5. szám - W. v. d. Emde: Huzamos idejű levegőztetés és aerob iszapstabilizálás
214 Hidrológiai Közlöny 1979. 5. sz. W. v. d. Emde: Huzamos idejű levegőztetés Függőleges tengelyű leveg'óifetv (Cox és munkatársai 1978) 13. ábra. Carrousel berendezés (Ash— Vale). Oldott oxigéntartalom alakulása a levegőztető medencében Puc. 13. ycmameKa „KapyceAb" ( Auix— Bane). Xod codepucanun pacmeopenHoeo ícucAopoda e omKpbimoM aspaifuOHHOM őacceüue Fig. 13. Carrousel equipment (Ash —Vale). Variations of dissolved oxygen content in the aeration basin össznitrogéneltávolítást tudtak elérni. Itt mindenesetre figyelembe kell venni, hogy a nagy utóülepítő medencék miatt 9 kg/m 3-es iszapkoncentrációval dolgozhattak B K = 0,5 kg/m 3 térfogati terhelés és Brs = 0,05 kg/kg-d iszapterhelés mellett, amikor is az iszapkor 25 napot tett ki. Az elfolyó tisztított szennyvíz nitrogéntartalmát az 1 kg BOIj-re eső energiafelhasználás és a vízhőmérséklet függvényében az 1977-es esztendő minden egyes munkanapján figyelemmel kísérték és kiértékelték (14. ábra). Azt tapasztalták, hogy ha a nyári hónapokban nagyobb terhelésnél és magasabb hőmérsékleten takarékoskodtak az energiával, annak magasabb NH 4 tartalom volt a következménye az elfolyó vízben. Ha szezonon kívül alacsonyabb vízhőmérsékletnél az energiafelhasználás lényegesen 1 kWh/kg (lebontott BOI 5) fölött volt, akkor ugyan nem volt ammónia-nitrogén az elfolyásban, de magasabb nitráttartalmat állapíthattak meg. Az elfolyó tisztított szennyvíz össznitrogéntartalma azonban általában kifejezetten 10 mg/l alatt volt (15. ábra). A Stuttgart-Büsnaui Kísérleti Szennyvíztisztító Telepen az oxidációs árok elé egy kis denitrifikáló medencét építettek, amelyben az érkező szennyvizet és a recirkulációs iszapot levegőztetés nélkül összekeverik. Itt a nitrogéneltávolítás mértéke függ a nitrátdús eleveniszap és a nyers szennyvíz keverési arányától [9]. Fontos azonban, hogy az oxidációs árokban ne legyen túl magas az oldott oxigéntartalom, és a denitrifikáló medencében elég hosszú legyen a kontaktidő. Mindezek a vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a huzamos levegőztetéssel üzemelő berendezésben egyszerű eszközökkel több mint 80%-ban eltávolítható a nitrogén, és üzemzavarok (denitrifikálás az utóülepítőben — pH eltolódás az eleveniszapos medencében) is elkerülhetők. Ezen kívül a teljes nitrifikációval szemben mintegy 20%-os energiamegtakarítás érhető el. Megfelelő levegőztető berendezések megválasztása és 0,15 kg/kg-d alatti iszapterhelés biztosításán kívül a denitrifikálás egyéb beruházási költséget nem igényel. Az eredményes denitrifikálás elérése érdekében fontos azonban a BOI 5, illetve a KOI aránya a befolyó össznitrogénhez. Minél kisebb a BOI 5 össznitrogén viszony, annál nagyobb oxigénmentes zóna szükséges. A huzamos idejű levegőztető berendezések esetében elmaradó előülepítés kedvező, mert a nyers szennyvíz ülepíthető anyagai révén és a magasabb iszapkor mellett nő az eleveniszap oxigénfogyasztása és ezzel nitráteltávolítási képessége. Ezért, ha vízvédelmi szempontból nagyfokú nitráteltávolítás szükséges, akkor gazdaságossági okokból mindig huzamos levegőztetést kell választani, előülepítés nélkül. Másrészről minden előülepítés nélküli eleveniszapos berendezésben, ahol az 5 naposnál magasabb iszapkor várható, a levegőztető medencét úgy kell kialakítani — felszerelni, hogy A befolyás össz. N tartalma 0 2 h 6 8 10 12 1977 [hónap] 14. ábra. Zellerbeckeni Szennyvíztisztító Telep. Az eleveniszapos medence elfolyásának NH t-N és SNH tN + + N0 3 — N tartalma, ill. energiafogyasztása/kg BOI 5 és hőmérséklete 1977 folyamán Puc. 14. BodoomicmHan cmawiua HeAAepóeicKeH. Codepxcanue NH t—N u 2NH 4N+ N0 3-^N e cöpacbieaeMoü OHUu/eHHOu eode; nompeöAenue 3nepzuu na I kz 1511 K rj u xod meMneparríypbi e menenuu 1975 z. Fig. 14. The Zellerbecken Sewage Treatment Plant. NH t — N and £NH tN + N0 3-N contents, further energy consumption per kg BOD- and temperature of the activated sludge basin effluent in 1977
