Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
1. szám - Benkó B.–Kalavszky K.–dr. Lelkes J.–dr. Marjai Gy.–dr. Szitó J.: A KÖRÖS-70K járvaüzemelő felületi öntözőgép
14 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Benkó B. és Tsai: A Körös—7OK Harmadik előnye az, hogy viszonylag egyszerű eszközökkel oldható meg a berendezés iránytartása, mivel a gép megfelelő járószerkezeti kialakítás esetén követi a vontatókötél irányát. A járószerkezet feladatát és a kialakítás szempontjait az alábbiakban lehet összefoglalni: — a konzolt tartó vázszerkezet 3 szabadonfutó gumiabroncsozású keréken támaszkodik a talajra (az 1 db első kerék síkja elfordítható), — a tengelytáv és nyomtáv a gép stabilitásának és a kukorica sörtávolságának függvénye, — az első kerék tengelyére viszonylag kisebb terhelés jusson, ez megfelelő kerékszélesség esetén nem vezet nagy besüllyedésekhez, amely zavarná az iránytartást, — a hátsó kerekek átmérőjét viszonylag nagyra kell választani, mert a mikrodomborzati egyenlőtlenségek így kevésbé hatnak a konzol helyzetére, — az első kerék átmérőjét és a hátsó kerekek szélességét úgy kell megválasztani, hogy a kialakuló fajlagos talajnyomás ne haladja meg az adott talaj teherbíróképességét, — az abroncslégnyomást a gördülési ellenállás szempontjából kedvező értéken kell tartani, — a gép előreszaladását lejtő esetén automatikus fékszerkezettel kell meggátolni. Az öntözőgép vízszétosztása A KÖRÖS—70K öntözőgép vízszétosztásának tervezéséhez szükséges alapadatok a következők (4. ábra): ® A konzol vizeiosztó csöve (2) Adagoló elem (D Adagoló tömlő @ Turbina © Tóp/áló tömlő (6) Járókerék Kiszámítható továbbá egy megcsapolás átlagos vízhozama (q) q = Qö g N ' (2) Az adagoló tömlő hossza (l), átmérője (dj) az adagoló-elem átmérője (d), a megcsapolás vízhozama (q) és a megcsapolás helyén az adagoló tömlő kiömlő keresztmetszetéhez viszonyított víznyomás (H 0) közötti kapcsolat a következő összefüggéssel jellemezhető [5]. ahol az ismert jelöléseken kívül X — az adagoló tömlő érdességi tényezője, ti — Ludolf-féle szám, g — nehézségi gyorsulás értéke. A (3) összefüggés, tényezői közül q, d v d és A ismeretében, általános alakban: i=m 0). Ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a konzol tengelye a vízszintes síkkal a szöget zár be és a konzol mentén fellépő nyomásveszteség Hh v, akkor állandó vízhozamot változó hosszúságú adagoló tömlővel biztosíthatunk. Általános alakban: h=f(H x) H x = H 0 + 0,5L x sin« •Eh v (4) ahol H 0 a konzol elágazásnál uralkodó víznyomás az adagoló tömlő kiömlő keresztmetszete felett. Gyakorlatiasabbnak látszik azonban az az eset, amikor az adagoló tömlő hosszát állandónak tekintjük, a megcsapolások vízhozamát pedig az átlagos vízhozamtól bizonyos határok között eltérni engedjük. Pl.: ±10%-os határérték esetén: ?min = 0,9g', (5) (6) Az (5) és (6) összefüggésekből következik, hogy általánosságban a megengedett legnagyobb és legkisebb vízhozam aránya állandó érték, azaz 4. ábra. A KÖRÖS—7OK járvaüzemelő felületi öntözőgép vízellátásának és vízszétosztásának vázlata Puc. 4. CxeMa cnaöMceHuneodoűaapeeama KE P EIII—70K u eudmu eodbi na nojia Abb. 4. Schema der Wasserversorgung und Wasserverteilung der fahrenden Oberflächenbestreichungsmaschine KÖRÖS -7 OK q max = m imin A (3) egyenletet átrendezve (?) az öntözőgép vízszállítása, Q Bg a konzol fesztávolsága, L az adagoló elemek távolsága, a A fenti adatokból meghatározható az adagoló elemek darabszáma (N): N=—. a (1) Hu 8?min 8<7max n 2dfgm 2 (9) A megengedett maximális és minimális nyomásértékek ismeretében meghatározható az öntözendő tábla felszínén a legnagyobb szintkülönbség ér-
