Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
3. szám - Lakatos Sándor: Analitikus kútvizsgálati módszereken alapuló hidrogeológiai következtetések néhány fővárosi termálkúttal kapcsolatban
132 Hidrológiai Közlöny 1978. 3. sz. Lakatos S.: Analitikus kútvizsgálati módszer MARGITSZIGET II. VÁROSLIGETI. 138/80 v fenyő 591/48 0 v fenyő IIRWMZ VÁROSLIGETII. 1. ábra. Kutak szerkezete Abb. 1. Konstruktion der Brunnen PASKAL sen használni, néhány előfeltételnek teljesülni kell; így —• a vizsgált kutak egyazon vízadó szintre legyenek telepítve, — rétegösszekapcsolások nem lehetnek, — a beágyazó rétegeknek tökéletes vízzáróknak kell lenni (ellenkező esetben a beágyazó rétegeken keresztül nyomásveszteség adódik), — a fiitráció lináris törvényének érvényesülnie kell. 2 Ügy látszik, hogy a főváros területén a Margitsziget II, a Városliget I és II, valamint a Paskál termálkutak mentén egy reális nyomásredukcióhoz az előfeltételek adottak. A további vizsgálódás e feladatra korlátozódik. Az analitikus vizsgálathoz szükséges alapdatokat BUDAPEST HÉVIZEI c. VITUKI kiadvány (1968) szolgáltatta. A kutak természetéről A Paskál kút termelő szintjét óriás méretű üreg jellemzi, következésként törvényszerű, hogy a kút hozamgörbéje nagyjából megegyezzen a feláramló víz okozta súrlódási nyomásveszteség görbéjével. A 6 5/8" méretű béléscsővel kiképzett kút nem tekinthető szerencsés kialakításúnak. A statikus nyomás analitikus meghatározása az 1966. évi hosszan tartó kísérleti kompresszorozásnál rögzített vízszintek és hőmérsékleti adatok alapján lehetséges. 2 Összefüggő járatokkal rendelkező szint esetén megfelelő követelmény, hogy a vízáramlást ne kísérje számottevő kinematikus veszteség (i> 2/ 2§). 1000 2000 3000 W00 [t/P] 2. ábra. Nyomásveszteségek Abb. 2. Druckverluste A Paskál kút, valamint az alábbiakban sorra kerülő másik három kút szerkezeti felépítését és a hozam függvényében előálló súrlódási nyomásveszteséget az 1. és 2. ábra szemlélteti. 3 3 A súrlódási nyomásveszteség kiszámítása a Ah = 30,9 • Qi.85. L • d-5 formulával történt [1, 2], ahol Ah = nyomásveszteség vízoszlopmagasságban kifejezve, m; Q — hozam, l/sec; L — béléscsőhossz, m és d — a béléscső belső átmérője, cm. A számított nyomásveszteség nem tartalmazza a béléscsövek átmérőváltozásainál előálló helyi veszteségeket. A Városliget I. kút 105 m-ben levő szűkületénél 1000 l/p hozam mellett mintegy 20 cm vízoszlopmagasságban kifejezett veszteség adódik. A A teleszkópikusan kiképzett Városliget II. kút rakatváltásainál előálló veszteségek 5000 l/p hozam esetén nem érik el a 10 cm-t. A helyi nyomásveszteségek a súrlódási nyomásveszteséghez viszonyítva elhanyagolhatóan kis értékek,
