Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

2. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Csanády M.— dr. Deák Zs.: A vízfertőtlenítés Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. 81 [8] EPA Sciences Advisory Board : A report assess­ment of health risk from organics in drinking water. 1975. [9] Jolley, R. L. : Chlorine-containing organic consti­tuents in chlorinated effluents J. WPCF. 47 601—617 (1975) . [10] Symons, J. M .: Preliminary assessment of suspec­ted carcinogens in drinking water (Report to Congress) EPA Washington. 1975. [11] Train, R. E. (EPA): Organic Chemicals Conta­minants. Control Options in Drinking Water. Federal Register, 41, 28991—28998 (1976) . [12] Symons, J. M .: Interim Treatment Guide for the Control of Chloroform and Other Trihalo­methanes , Cincinnati, 1976. [13] Augenstein, H. W.: Use of chlorine dioxide to disinfect water supplies. J. AWWA 66, 716—717, 1974. [14] Chang, S. L. : Modern concept of disinfection. J. San. Eng. Div. 1971. 689—707. [15] Hutchinson, M.: The disinfection of new water mains. Chemistry and Industry, 1971, 139—142. [16] Némedi L.: A terhelés és a bakteriológiai szennye­ződés összefüggése a budapesti töltő-ürítő rend­szerű fürdőkben. Épületgépészet, 62, 1975/2. [17] Report on carcinogenesis bioassay of chloroform. Technical background information. National Cancer Institute, Bethesda, Maryland. June 10, 1976. HeKOTOpbie TeoperHqecKHe H npaKTHMecKwe Bonpocbi AC3HH(J)IIL|HPOBAHHH BO/1 bl JI-p lanadu, M., d-p ffeaK, )K. Bonpoc AE3HH(})HUNPOBAHHFI BO/IBI npHoöpeTaeT aKTy­anbHOCTb B BEHRPHH B nepßyio OMepeab riOTOMy, MTO C pOCTOM nOTpeÖHOCTeií B B0&e B03HHKaCT HeOÖXOÄHMOCTb ncn0Jib30BaHHH H Gojiee 3arpn3HeHH0n Boabi. C apyroil CTopoHbi nocTpoHKa perHOHajibHbix cncTe»i BoaocHaßwe­HHH TpeßyeT ae3HH<})HnupoBaHH5i BOFLBI, noaaroineca B BOflonpoBOflbi, 0C05eHH0 TaM, rae MecTHbie BoaoaaőopHbie CTaHUHH He oßpaßaTbiBaioT Boay. C noBbiuiemieM 3arp«3­HeHHOCTH BOflOTOKOB-npHeMHHKOB BCe HaU(e CTaHOBHTCfl HeoßxoflHivibiM o6e33apa"/KHBanne CTOMHWX Boa. HacTOji­man paßoTa-HaMHuaH ii3Jio>KeHHe c paccMOTpemin OCHOB­HblX npOUeCCOB XJI0pHp0BaHHH-3Hai<0MHT' HHTaTejIfl c pojibio H 3HA4EHIIEM 06pa30Bamifl xjiopaMHHa. PafíoTa TaK)«e oSpamaeT BHiiiwaHHe Ha o6pa30BaHne noGowHbix npOflyKTOB, B03HHKai0IUHX ripil XJIOpnpOBaHHH. CTaTbH 3aTparHBaer npaKTimeci<ne Bonpocw nenepnoanMecKoro H HenpepbiBHoro xjiopupcmaHHH, BpeMenn w pacnpocTpa­HEHIIA B03aeíícTBMfl, H nponopunii ao3npoBi<n xaopa. B BHae HjiJiiocTpamm nocjie ocHai<oMJieHH>i pe3yjibTaT0B MoaejiHpoBamiyi 3H3KOMHT C Hei<0T0piJM aaHHUMii onw­TOB, npoBeaeHHbix B SKCnjiyaTauiionHbix YCJIOBNAX Ha ycTaHOBKe no of>e33apa>KiiBaHiiio CTOMHWX Boa. KpaTKO 3annMaeTCH BonpocaM o6e33apa>KHBanHH Bonbi B rijiaBa­TejibHbix OacceftHax, paßoTaiomnx Ha ripiinnnne pemip­KyjlHUHH BOabl. Einige theoretische und praktische Fragen der Wasserdesin f ektio n Dr. Csanády, M. — Frau Dr. Deák, Zs. Die Frage der Wasserdesinfektion wird in Ungarn dadurch aktuell, dass einerseits mit dem Anstieg des Wasserbedarfs auch verunreinigtere Gewässer in An­spruch genommen werden müssen, andererseits aber der Ausbau der Wasserversorgungsnetze zu regionale Was­sersysteme im Interesse der Sicherheit die Desinfektion auch dort erforderlich macht, wo das kleine lokale Wasserwerk ohne dieser funktionierte. Die Zunahme der Verunreinigung der Vorfluter macht auch die Desin­fektion der Abwässer immer häufiger erforderlich. In der Abhandlung wird, aus den Grundprozessen der Entkeimung ausgehend, die Rolle und Bedeutung der Chloraminbildung gesprochen. Die Aufmerksamkeit wird auch auf die Bildung der aus den im Wasser befind­lichen organischen Stoffen entstehenden Nebenpro­dukte gelenkt, mit besonderer Rücksicht auf das Chloro­form. Unter den praktischen Fragen befasst, sieh die Ab­handlung mit der periodischen und ständigen Chlorung, weiters mit den Fragen der Einwirkungszeit, dem Ein­tragungs- und Einwirkungsraum und zum Schluss wer­den einige Daten der mit Abwasserdesinfektions-Modell­versuchen und bei Betriebsverhältnissen tatsächlich funktionierenden Abwasserdesinfektions-Einrichtungen durchgeführten Messungen als praktisches Beispiel ver­öffentlicht. Im Artikel wird auch kurz über die bei der mit Wasserumwälzung funktionierenden Schwimmbä­dern angewandten Desinfektion eingeholten Erfahrun­gen berichtet. (Folytatát a 67. oldalról.) 13. A felszínalatti vizek védelme szorosan összefügg a mélység védelmével. 14. A bányászat részére a szilárd — cseppfolyós- és gáznemű halmazállapotú nyersanyagokat a földtani kutatás tárja fel. A termelés és aktív vízvédelem kör­nyezetszennyező hatását és az ellene történő védekezést már a kutatás tervezésekor számításba kell venni. 15. Településfejlesztési tervek véleményezésekor szem előtt tartjuk a környezetvédelem szempontjait. 16. A felszín alatti vizek szennyeződését alapvetően befolyásolják a földtani tényezők. 17. Zárt víztartókra telepített elegendő kút bizton­ságot jelent esetlegesen hirtelen beálló, nagyméretű vízszennyezéssel szemben. 18. A mezőgazdaság fejlesztése rendkívül nagy szennyező hatással jár együtt, ennek következtében nagymértékű környezetvédelmi feladatokat kell meg­oldani. Ezeknek jelentős földtani vonzatai is vannak. 19. A termőtalaj nemzeti vagyonunk része, megújuló természeti erőforrás. Védelme a környezetvédelem fon­tos irányzata. A talajszennyezés eredete sokféle lehet, ezek nagy­részét döntően befolyásolják a hidrogeológiai, ásvány­kőzettani viszonyok. Fontos az erózió elleni védekezés földtana, az erdősítés földtani alapjainak kidolgozása. A növényvédőszerek és különböző vegyszerek be­mosódása és megköthetősége jelentős mértékben függ a talaj és az alatta levő kőzetek szemcseeloszlásától. 20. Talajjavítás és rekultiváció fontos agrogeológiai, környezetvédelmi tényező. 21. Az öntözés környezetromboló szerepét elkerülen­dő, rendkívül fontos annak a földtani adatok felhaszná­lásával történő tudományos megtervezése. 22. A talaj alatti „alapkőzet" szemcseeloszlási vi­szonyai jelentősek a sóforgalom szempontjából is. 23. Szennyvízöntözés földtani vonzatainak kidolgo­zása. 24. Állattartó telepek hígtrágyájának hasznosítása, ennek földtani oldalai. 25. Mind a szennyvízöntözés, mind az állattartó telepek hígtrágyájának hasznosítása konstans veszély­forrás. Megfigyelő kutakkal végzett kontroll vizsgálatok megtervezésének szükségessége. 26. Fontos volna a földtani környezetvédelmi okta­tás megszervezése is. Összeállításomban igyekeztem a környezetvédelem mindazon területeit feltárni, amelyben valamilyen föld­tani kapcsolatot ki lehet mutatni. Természetesen, a ki­mutatott rész^területek földtani és hidrológiai szempont­ból nem azonos súlyúak, de jelentőségük kétségtelen. Zenzay Tibor (Szeged) MÁFI

Next

/
Oldalképek
Tartalom