Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

2. szám - Könyvismertetés

Dr. Oroszlány I.: A csapadékból származó lefolyás Hidrológiai Közlöny 1978. 2. sz. 73 IRODALOM [2] ATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék: Békés megye komplex mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztési terve. VI kötet 31—65. oldalak. Kézirat. Gödöllő 1975. február. [2] ATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszók: Csongrád megye vízrendezési koncepció tervének hidrológiai alapozó tanulmány. 2—10 oldalak. Kézirat. Gödöllő 1976. november. [3] ATE Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék: Alaptanulmány az üzemi vízrendezés tervezési irányelveinek kidolgozásához. 58—64. oldalak. Kézirat, Gödöllő 1976. december. [4] Kienitz G.: A levezető hálózat sűrítésének hatása a lefolyó belvíz mennyiségére ós az összegyülekezési időre. Öntözéses Gazdálkodás. 1974. 2. [5] Mados L.: Talajismeretek hasznosítása a belvízrendezés terén. Öntözésügyi Közlemények. 1940. 2. [6] Oroszlány 1.: Különböző havi csapadékok szerepe a növénytermesztésben. Öntözéses Gazdálkodás. 1968. 2. [7] Oroszlány I.: Üzemi belvizek keletkezésének dinamikája. Hidrológiai Közlöny. 1976. 3. Neue Berechnungsmethode des Regenabflusses Dr. Oroszlány, I. Doktor der technischen Wissenschaften Der Verfasser veröffentlicht eine neue Methode für die Bemessung eines Kanalnetzes, das die in kleineren flachen Gebieten des Tiszatals entstehenden schädlichen Oberflächenwasser ableitet. Bei der Bemessung werden die in den Muster-Poldergebieten beobachteten täglichen Abflussdaten, die bodenphysikalischen Kennwerte der kleinsten wasserleitfähigen Bodenprofile und der Einfluss der die Ansammlungszeit bestimmenden Kanaldichte in Rechnung gestellt. Die Grunddaten der zwei Muster-Poldergebiete werden mit Anwendung von Bodenparameter, Interpolierung, für jedes andere innerhalb der Landschaft liegende untersuchte Gebiet adaptiert. Mit der neuen Methode kann gesichert werden, dass die schädlichen Oberflächengewässer im Tempo ihres Entstehens abgeleitet und die technisch verschiedenartig ausgebauten Varianten mit ökonomischer Untersuchung verglichen werden können. Hiermit bietet sich die Möglichkeit, die mit dem in der Landwirtschaft in bedeutendem Mass erhöhtem Produktionsniveau gleichzeitig auftretenden neuen Ansprüche reell befriedigen zu können. HoBbift iweTOfl pacieTa cTona oca/tnoB OpOCAUHU, H. Ä-p TexHimecKHX HayK ABTOP paccMaTpHBaeT HOBHH Me-roa pacwTa KaHaJIOB, OTBOflflinHx BpeflHbie noßepxHOCTHbie BOflbi, CKaruiHBaiomHecfl Ha ßoJibuiHx orpaHHMeHHbix njiomaanx paBHHHHbix TeppnTopnii TnccaiícKOH ÄOJiHHbi. Opn pacueTe aBTop npHHHMaeT BO BHHMaHHe cpeÄHecyTOHHbifi 3aMepeHHbifl CTOK Ha KOHTpojibHbix ynacTKax, MexammecKHe xapaKTepHCTHKH rpyHTOB, 0TJIHHai0LUHXC3 MHHHMaJlbHOH BOFLONPOBOFLHOCTBIO, a TAK>KE RYCTOTY cera KAHAJIOB, KOTopaa FLBJINETCFL (J)aKTopoM, BJIHHIOIHHM Ha BpeMfl ÄOßEraHHH. McnoJib3yH ocHOBHbie ÄaHHbie flßyx KOHTpojibHbix yqacTKOB, aBTop c NOMOMBIO HHTEPNOJIAQUH, II BBOÄH B pacweT xapaKTepHCTHKH rpyHTOB, aflanrapyeT HX Ha apyrHe Hccjre

«yeMbie TeppHTopiiH. Ejiaroaapji HOBOiwy MeT0«y MOWCET ßbiTb oßecne^eH 3A6JIAROBPEMEHHBIH OTBOÄ BpeflHbix n0BepxH0CTHbix BOÄ y>Ke B nepHO« H3 BO3HHKH0B3HHH, a TaK>Ke HCnOJlb3yH SKOHOMHMeCKHe MeTOÄbl, MoryT 61,1Tb cpaBHeHbi BapHaHTbi c pa3JiHMHOH CTeneHbio OÖECNEMEHHOCTH. TAKHM 0öpa30M OTKPBIBAETCA BO3MO>KHOCTb peajibHoro yflOBJierBopeHHH HOBHX riOTpeßHOcreii, pacTyuiHx c noBbiiueHHeM HHTeHcmJwKauHH ceJibCKoro X03HÍÍCTBa. Könyvismertetés Galli László: Az árvízvédelem földműveinek állékonysági vizsgálata. (Az Országos Vízügyi Hivatal kiadványa, Budapest, 1976. VIZDOK-nyomda, 256 old., 102 ábra, 11 tábl., irod. jegyzék, orosz és angol ny. összefogl.) A könyv az árvízvédelmi töltések állékonyságának vizsgálatával és az árvíz alatti, valamint a fejlesztések keretében szükséges megerősítések műszaki tervezési kérdéseivel foglalkozik. Számbaveszi a hazai védvonalak földtani-talajtani adottságait, ezek alapján a töltésekben és a töltések alatt várható különböző fajta szivárgásokat, majd ezek lehetséges talajmechanikai következményeit. Eljárásokat ismertet a védvonalak állékonysági és fakadóvíz-viszonyainak egységes értékelésére és képletgyűjtemény formájában közli azokat a számítási módszereket, amelyekkel ezeket az értékeléseket elvégezhetjük. A könyv nagy érdeme, hogy az árvízvédelmi töltésekben az árvizek időszakában lejátszódó folyamatoknak a befolyásoló tényezőit a talajtani adottságok és az árvízi megfigyelések nyomán igyekszik megállapítani, így messzemenően épít a gyakorlati tapasztalatokra. A könyv I., rövidebb része a vízépítés földtani és talajmechanikai vizsgálatait, II., lényegesen bővebb része pedig az árvízvédelem földműveinek vizsgálatát tartalmazza. Az I. rész tervezésnél felhasználható gyakorlati adatokat foglal össze. Foglalkozik a rétegek minősítésével és a talajosztályozások különböző formáival. Közli a fedőrétegek szilárdsági jellemzőinek becsléssel felvehető átlag-értékeit. A II. rész a hazai védővonalak építésföldtani adottságainak ismertetése után tér rá a szivárgások tárgyalására és a szivárgás okozta közvetlen vagy közvetett töltésmeghibásodásokra. A meghibásodási jelenségek tüzetes leírásán túl azonnal részletezi a védekezés módjait is. Ezt követően a védvonalak állékonyságának vizsgálati és értékelési módszereit veszi sorra. Külön foglalkozik a hidraulikus talajtörések kérdésével, a töltéstestek hidraulikai és talajmechanikai jellemzőivel. A könyv legvégén találhatjuk a szivárgások mértékére és a töltésállékonyságra vonatkozó számításokat és méretezési módszereket. A könyvben közölt számítási módszereknek az összefoglalása akkor is értékeB, ha tudjuk, hogy a szivárgással, de különösen az árvízvédelmi töltések árvízi terhelés következtében bekövetkező szivárgásával kapcsolatos számításainknál mindig sok a bizonytalansági tényező. A töltésállapot mindenkori viszonyai ugyanis a számítási módszereinkkel nem mindig követhetők könnyen és pontosan. Az is lehet, hogy a könyvben közölt egyes számítási módoknál vitatható a kiindulás, vagy a közelítés. Az azonban kétségtelen, hogy éppen az ilyen, viszonylag rugalmasabb és a ható tényezők bizonytalansága vonatkozásában nagyobb teherbírású elméleti megalapozás a legalkalmasabb az előre nem látható tényezők befolyásának csökkentésére. Talán még annak nyomatékosabb érzékeltetése lett volna hasznos, hogy töltéseink fejlesztésénél, vagy még inkább: az árvíz alatti beavatkozásoknál nem törekedhetünk a helytelenül értelmezett, szűklátókörű takarékosság szerinti, a méretezési elméletekből szószerint következő „pontos", ill. „éppencsak szükséges" méretekre, hanem az elérendő biztonsági szintnek nemcsak a jelen, hanem a leggyakrabban a jövő fejlődési szükségleteinek kielégítését is céloznia kell. A könyv anyagát a tervezők ós a gyakorlati árvízvédekezők egyaránt jól hasznosíthatják s megjelenésével elméleti ismereteink is bővültek. A szerző személyesen vett részt a legutóbbi időszak nagy árvízvédekezésein, így az 1965. évi dunai és az 1970. évi tiszai árvizeknél, valamint több kisebb árvíznél. Az itt gyűjtött tapasztalatok és a védekezés során kialakult korszerű szemlélet a könyv értékének jelentős emelője. Dr. Vágás István