Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Könyvismertetés

572 Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. i Könyvismertetés Vszevolod Vladimirovics Kuprijánov: Gidrologicseszkije aszpekti urbanizacii (Az urbanizáció hidrológiai aspektusai), „Gidrometeoizdat", Leningrád. 1977. (183 oldal, 28 táblázat, 17 ábra, 197 irodalmi hivatkozás, angol nyelvű összefoglaló.) Az urbanizáció jelenlegi szakaszát a lakosság városokba és városok körüli koncentrálódása jellemzi. Nő a városok területe. A városok fejlődése szerves kapcsolatban van az ipari üzemek termelésével, a közlekedéssel, a szolgáltatásokkal és sok más kísérő jelenséggel. Az urbanizáció jelentős hatással van a víz körforgására is. A könyv ez utóbbi hatások vizsgálatát foglalja össze saját kutatási eredmények, valamint széles körű szakirodalmi anyag alapján. A Bevezető a városi hidrológia feladataira hívja fel a figyelmet. Az 1. fejezet megismerteti az olvasót az urbanizáció törvényszerű történelmi folyamatának legfontosabb kérdéseivel, a táj alakítással, különös figyelmet szentelve a hidrológiai vonatkozásoknak. A városok építésével, fejlődésévél megváltozik a terület vízrajzi hálózata: kisebb vízfolyásokat betemetnek, elterelnek; folyamszabályozásisial megváltoztatják a nagy folyók áramlási viszonyait, csatornákat létesítenek jelentős vízhozammal stb. Az urbanizációhatása a város területén és a városon kívül is jelentkezik. A 2. fejezet foglalkozik a vízigényekkel. Az urbanizáció egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy viszonylag kis területen hatalmas mennyiségű vizet használnak. A fejlődő igények kielégítése mellett, mind bonyolultabb feladat az elvezetésre kerülő vizek elhelyezése. A 3. fejezet tárgyalja az urbanizáció következtében a víz körforgásában beálló változásokat. A nagy, légköri folyamiatokra gyakorolt hatás jelenleg nehezen kimutatható, mivel értéke egyelőre a természetes ingadozásokon belül van. A városokban az éghajlat változásának okai elsősorban a természetes hőingadozás, a légmozgás, a párolgás és a lefolyás viszonyainak megváltozása, valamint a környezet szenynyezése. Mindez közvetve vagy közvettienül befolyásolja a hidrológiai viszonyokat. A tározás hatása a városok éghajlatára is kihat globális, regionális és helyi keretek között. A 4. fejezet vizsgálja az erózió, a hordalékmozgás és a mederfolyamatok kérdéseit. Az urbanizáció fokozza az eróziót. A megváltozott lefolyási viszonyok:, a folyószabályozások következtében átalakult áramlási feltételek, a pusztuló növényzet és egy sor beavatkozás hatására komoly következményekkel járó folyamatok kezdődnek. A városok területén végzett folyamszabályozási munkák hatása részben a városi szakaszon érvényesül, de rendkívül jelentős változások mennek végbe a szabályozatlan szakaszokon lis. Az 5. fejezet tekinti át az urbanizáció következtében a város területén változó felszíni és felszín alatti lefolyási viszonyokat, az évi közepes és legkisebb vízhozam, valamint lefolyás éven belüli alakulását. A hidrológiai ciklus a talaj szférájában teljesen megváltozik: más a fedettség (aszfalt burkolat), változik a talaj szerkezete (tömörítés, hatalmas földmennyiséget mozgatnak meg). A talajvízszint a városokban a természetesnél magasabb, amit a megváltozott hidrogeológiai rendszer okoz, de ezt a folyamatot erősíti a vízellátó és a csatornázási hálózatból elszivárgó víz is. Vannak olyan városok, ahol süllyed a vízszint, ami szintén súlyos problémákat okozhat. Az évben lefolyt vízmennyiség az esetek többségében nem tér el attól az értéktől, amely a területen természetes viszonyok között lenne, de az éven belüli eloszlás változása már a vízellátó rendszer függvénye is. A kisvízi időszak hozamait befolyásolják a felszíni és a felszín alatti vizek megváltozott kapcsolata, a vízkivételek és a vízbevezetések. A 6. fejezet vizsgálja a téma legfontosabb hidrológiai elemét, a legnagyobb vízhozamot. Hólefolyás függvénykapcsolatot konstruálni nem sikerült a szennyezés, a hőtöbblet, a beépítettség, a hóeltakarítás és egy sor más tényező miatt. A városi csatornahálózat méretezéséhez, a város normális életfeltételeinek biztosításához rendkívül gondosan kell meghatározni a záporok, zivatarok által okozott „városi árhullámok" paramétereit. Rendkívüli jelentőségű a folyómenti városok árvízvédelme. A feladat bonyolult, mert a településfejlesztés következtében a lefolyási viszonyok ebből a szempontból kedvezőtlen irányban változnak (a hullámteret beépítik vagy éppen megszüntetik stb.). A 7. fejezet Moszkva példáján mutatja be a városi vízmérlegszámítás elemeit. A számítás igen összetett, mert a hidrológiai ciklus minden fázisában jelentősek a változások a természetes állapothoz képest. A 8. fejezet tartalmaza a vízminőséget érintő kérdéseket. A fejezet áttekinti a szennyezők felszíni vizekbe kerülésének módjait (bemosódás, szennyvízbevezetés csapadékkal) a legjelentősebb szennyezőket, a vízminőség időbeni alakulását és a szennyezés következményeit. Jelentős helyet foglal el a fejezetben a felszín alatti vizek szennyezésének tárgyalása. * * * A könyv tárgyát a hidrológia viszonylag új, de rendkívül időszerű kérdései alkotják. Az egymással „összenőtt" város-óriások hatalmas egybefüggő területeket foglalnak el. A műszaki-tudományos fejlődés hatalmas erőket adott az ember kezébe, amellyel gyökeres változásokat is előidézhet a természetben. A környezeti változások mind érezhetőbbek. A víz körforgásában is több negatív irányú folyamat észlelhető, melyek lefékezése, megállítása, visszafordítása egyre sürgetőbbé válik. Ezekre a feladatokra hívja fel a figyelmet a könyv. A könyv elsősorban szemléletformáló, de azokban a kérdésekben, ahol már kimunkált számítási eljárások állanak rendelkezésre a tervezéshez (pl.: csapadékvíz elvezetése), a szerző részletesen ismerteti a módszereket. Iritz László