Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Estók B.–dr. Andrik P.–dr. Csépay F: Hygiénés bakteriológiai vizsgálatok a Tiszán 1974–1976 között

Estók B.— dr. Andrik P.— dr. Csépay F.: Higiénés vizsgálatok Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. 569 Eredmények és értékelés A vizsgálati eredményeink értékeléséhez az Eü. M.—OVH. Ágazati Szabványtervezet [14] ajánlott normatíváját vettük figyelembe, a következők sze­rint: a., baktériumszám 37 °C-on 1 ml-ben b., fekális streptococcus szám 1 ml-ben c., kórokozó baktérium I. o. II. o. III—IV. o. a., 0—2000 2000—10 000 10 000 felett b„ 0 0—1 1 felett c., nem kimutatható 1. A 37 °C-on növő baktériumszám eredményei A cigándi és tokaji mintavételi helyeken még II. osztályú Tisza-víz Leninváros térségében III. osztályúvá romlott. Meglepő, hogy Tiszapalko­nyán a baktériumszám lecsökkent, annál is inkább, mert ettől lejjebb, Tiszakeszi és Tiszabábonv kö­zött, ahol jelentős szennyező forrást nem ismerünk, a folyó vize —- a baktériumszámot figyelembe véve — csak III.—IV. osztályú volt, a 6., 7. és 8. számú mintavételi pontokon mért maximumértékek meg­haladták a 10 000/ml-t. Feltételezhető, hogy a Ti­szapalk&nyán észlelt alacsony baktériumszám ki­alakításában szerepet játszanak a leninvárosi ipari szennyvizek. Egyes mikrobákra toxikus ipari szennyvizek baktériumcsökkentő hatását a Sajón is észleltük [15]. Tiszafüred és Kisköre között a baktériumszám elsősorban az áradások idején emelkedett, mely az ártér szennyezésének leöblítésével magyarázható. Kisköre után a baktériumszám csökkent, a Tisza II. osztályú, sőt Tiszaföldvárnál I. osztályú, „tisz­ta" vízminőséget jelzett. A II. osztályon belül, Szolnoknál vízminőségromlás volt észlelhető. 2. A fekális Streptococcus szám eredményei A fekális Streptococcus (FS) szám alapján a Ti­sza egész vizsgált szakasza csak a III—IV. osz­tályba tartozott. Az FS-szám átlagértékei Cigánd és Tiszabábolna között 2—6/ml között változtak, a maximum 32/ml volt. Rendszeresen magas érté­keket mértünk Leninváros térségében. Tiszafüreden az FS-szám 20—40/ml között vál­tozott, Kisköre felé haladva ez az érték csökkent; mederduzzasztás alkalmával 1976-ban 0—7/ml volt. Tiszasülytől Tiszaugig az FS-szám csökkent, s a Borsod megyei szakasz eredményeihez vált hason­lóvá. A Tiszába ömlő Zagyva szennyező hatása kö­vetkeztében az FS-szám Szolnok térségében növe­kedett. 3. Kórokozó baktériumok vizsgálati eredményei A Cigánd é» Kisköre közötti hossz-szelvényből származó 268 vízminta közül'85-ben (37,7%) talál­tunk Salmonella csoportba tartozó kórokozó bak­tériumot_Salmonellákat minden mintavételi pont­ról kitenyésztettünk, gyakoriságuk Tokajtól Tisza­palkonyáig emelkedett, ahol elérte a 71,4%-ot. 2. ábra. A Salmonella pozitív minták százalékos előfordu­lása a Tisza hossz-szelvényében Abb. 2 .Prozentuelles V orkommen der positiven Salmonellen­Proben im Längsprofil der Theiss Tiszapalkonyától Kisköréig a Salmonella-pozitivi­tás csökkent, a Kiskörén vett mintákban 14,2% volt [16]. A 85 Salmonella pozitív vízmintából 96 Salmo­nella törzset tenyésztettünk ki, a törzsek 23 szero­típusba tartoztak. Leggyakoribb a S. typhi-muri­um, S. agona és S. anatum volt. A ritkább típusok közül kimutattuk a S. bradford, S. blockley, S. braenderup baktériumokat. Egyéb kórokozó baktériumokat is izoláltunk a Tiszából, így egy-egy alkalommal Staphylococcus aureust (Tokaj felett) és Shigella flexnerit (Kiskö­rénél). Az E. coli dyspepsiae törzsek közül kite­nyésztett két 0 : 125 (Tokaj felett és Lenin város­ban) és egy 0 : 26 (Tiszakeszinél) csoportba tartozó baktérium (2. ábra). f 4. A coliformszám összefüggése a Tisza vízhozamával Az eltérő vizsgálati módszerek miatt a coliform­számot a Tisza hossz-szelvényében nem értékeltük. Vízhozammal való összehasonlítása viszont lehet­séges. A 3. ábrán Cigánd, Leninváros és Kisköre mintavételi pontokon a coliform/ml értékeket a vízhozam függvényében ábrázoltuk. Cigánd és Leninváros mintavételi helyein a coliformszám változása ellentétes volt a vízhozaméval: a nagy vízhozamértékekhez alacsonyabb coliformszám­értékek tartoztak, és fordítva, szárazabb, kis vizű időszakban a coliformszám/ml érték emelkedett. Kiskörénél e jelenséget nem tapasztaltuk, itt 'a coliformszám és a vízhozam között inkább egye­nes arányosság mutatkozott meg (3. ábra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom