Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
12. szám - Dr. Marjai Gy.: A vízborítás egyenletessége járvaüzemelő öntözőgépeknél
Dr. Marjai Gy.: A vízborítás egyenletessége Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. 567 A szektorszög változásának hatását a 7. ábra mutatja, vagyis a középen történő behorpadás közép felől a szélek felé terjed egészen a 180°-os szektor esetéig, ami a körkörös üzem értékeinek a felét eredményezi. 4. Az egy menetben öntözött sáv kezdeti és befejező szakaszán vannak olyan területrészek, ahol az eloszlás eltér az egyenletes szakasz értékeitől. Minél hosszabb az egy menetben megtett út, ennek a területnek az aránya annál kisebb. Vizsgált eseteinkben az egyenletes keresztmetszeti szakasz területe a teljes terület 56%-a, üzemelési rendnél ezért kívánatos figyelembe venni és törekedni kell a minél nagyobb arányra. 5. Az öntözött sávok két vége és két széle az átlagos vízborítás értéke alatt marad, ha az üzemelési rendet készítjük, ezt figyelembe kell venni, mert az esetleges átfedések meghatározásánál fontos szerepet kap, a kötéstávolság mértéke is ettől függ6. A vizsgált eloszlások eredményei mind laboratóriumi körülményekre vonatkoznak, az időjárás hatására, főleg a szélmozgás hatására az eloszlás jelentősen változhat, ez ugyancsak az üzemelési rend kidolgozásánál játszik szerepet. 7. Felmerült az a kérdés, hogy az állva üzemelő körforgó szórófej esetén és a járva üzemelő körforgó szórófej esetén a pillanatnyi intenzitás változása és az azonos időtartamra eső vízborítás hogyan alakul. Állva üzemelő szórófejnél a kezdeti időtől az üzemelés befejezéséig időegységenként azonos az intenzitás, a vizsgált pontok helye szerint meghatározott abszolút értékekben. Járva üzemelő esetben az intenzitásváltozásokat a bemutatott ábrák szemléltetik. Az összes vízborításra vonatkozóan adódik, hogy a járva üzemelő szórófej az 1. és 3. ábra szerinti felfogásban a vizsgált pont felett 4,5 óra alatt halad el, ennek eredményeként az eloszlás keresztmetszetének átlag vízborítása 17,3 mm lesz, értékei 0—33 mm között változnak/a kérdéses 4,5 óra alatt állva üzemelésnél az átlag vízborítás, 22,95 mm lesz az értékek 0—61 mm között változnak. Megállapítható, hogy a talaj víznyelő képessége szempontjából jelentős különbséget nem kell tenni aközött, hogy a szórófej állva vagy járva üzemel, mert állva maximum 14 mm/óra, járva maximum 7,3 mm/óra lesz az intenzitás. Ez természetesen a szórófej eredeti i-R görbétől és annak átlagos értékétől függ. IRODALOM [1] H. G. Hummel: Folyamatos mozgású előrehaladó és körforgó esőztető berendezések csapadékeloszlása. (Niederschlagsverteilung von Regern mit geradliniger oder kreisförmiger kontinuierlicher Vorwärtsbewegung Agrartechnik) Berlin, 25. Jg. Heft 10. Oktober 1975. OßecneieHHe paBHOMepHOCTH opouieHH« AOWAeßaHHeM NPH ncn0Jib30BanHn caMOxoflHbix ycTaHOBOK fl-p Mapnu, JJ. B CJiywae CTaitHonapHbix Maunni paBH0MepH0e pacnpeAENEHHE opocHTejibHoii BOAM 3aBHCHT B nepByio oiepeAb ÓT HHAHBHflyajibHbix napaivieTpoB AOHíaeBa/ibHbix annapaTOB — B OCOŐeHHOCTH 0T BHfla KpHBOH i —R; BÄOÖaBOK K 3T0My cjre^yeT TaiOKe yqecTb BJiHHHHe noroAHbix yCJIOBHH. B OTHomeHHH nepeflBHWHbix ManiHH nouoweHHe OCJIO>KHH6TCH TeM, HTO AO>KAeBajibHbie annapaTbi nepeaBHraioTCH c onpe/ieJieHHOH cKopocTbio H B onpeaejieHHOM HanpaBJreHHH. OKOHqaTejibHoe pacnpeAeJieHHe CJIOH BOAM, BbiaaBaeMoro ÄOH<AEBAHHEM npn nepeflBH>KeHHn MauiHHbi 33BHCHT TaiOKe H OT HCKOMOrO BHfla KpHBOH i — R. Hcxoflfl 113 3T0r0 aBTOpbl aHaHH3HpOBajTH KpHBbie pa3JTH4HbIX AOHfHeBaJlbHbix annaparoB, HTOÖH BbinciiHTb KaKOH CTerieHH paBHOMEPHOCTH AO>KAEBAHHH MOHCHO Booßme AOßHTBCH B npeAejiax nojiocbi BJIHAHHA OAHOTO annapaTa. Ha pnc. 3. NOKA3AHBI pacnpeAejieHHH CJIOH AO>KAH OT ripHMßHeHHH annapaTOB c pa3JiHHHbiMH i —R xapaKTepiicTHKaMH. BHH3y nptiBeAeHa KpuBan i —R AAH AaHHoro annapaTa, B cepeAHHe nonocbi HaxoAHTCH rpa({)HK pacnpeAejieHHH aokäh no iiiHpuHe. Ha pnc. 4. noi<a3aH cjiyqaü, KORAA 4>opcyHKH paöoTaioT B ceKT0pH0M pewuMe. KOHCTaTHpyeTCH, MTO <])opcyHKn, paßoTaiomHe B crauHOHapHOM pe>KHMe (c nOJlHbl.MH OŐOpOTaMH) AOCTaTO^HO 3<J)(J)eKTHBHO, npn nepeABH>KHOM pe>KHMe He oöecnemiBaioT >KeJiaeMoü paBHOMepHOCTH pacnpeaejieHHH AO>KAÍI no IUHpHHe nojiocbi. ri03T0My Ha nepeaBHWHbix MaimiHax cjieAveT npn.MeHHTb Tanne AOÄAeBajibHbie annapaTbi, KOTOpbie B6JIH3H conjia oöecriemiBaioT He3HaiHTejibHyio HHTEHCHBHOCTB A0 >KA6BaHHH, a no Mepe yAaAeHHa OT conjia HHTeHCHBHOCTb AOJKAeBaHHfl nOBbllliaiOT. Gleichmässigkeit der Bestreichung init fahrenden Bewässerungsmaschinen Dr. Marjai, Gy. Bei ortsgebundenen Maschinen wird die Gleichmässigkeit der Bewässerungswasserverteilung durch die Einzel-Parameter der angewandten Regner — besonders durch die i-R Kurve — bestimmt, hierzu kommt noch die Gestaltung der Witterungsverhältnisse. Bei fahrenden Maschinen wird diese Lage noch dadurch beeinflusst, dass dabei sich der Regner mit einer bestimmten Geschwindigkeit in einer gewissen Richtung fortbewegt. Somit wird neben der für die Kreisfläche des Regners gültige Verteilungsausbildung eine Verteilung sein, die sich auf der Fläche des bewässerten Streifens ausbildet. Bei dem in Streifen bewässerndem Regler hängt die endgültige Bestreichungs-Verteilung auch von der ursprünglichen i-R Kurve des Regners ab..Deshalb wurde das Verteilungsbild der über verschiedene i-R-Kurven verfügende Regner geprüft, damit festgestellt werden kann, welche Gleichmässigkeit innerhalb des Streifens erreicht werden kann. Die Verteilung der in einem Gang bewässerten Streifen über verschiedene i-R Kurven verfügenden kreisrund betriebenen Regnern, ist in der Abb. 3 veranschaulicht. Unten ist die i-R Kurve des Regners sichtbar, in der Mitte des Streifens ist der Querschnitt der Verteilung veranschaulicht. Dasselbe zeigt auch die Abb. 4 mit dem Unterschied, dass nur die Regner sektorartig in Betrieb gehalten wurden. Es konnte festgestellt Werden, dass jene Regner, die in stehendem Zustand bei Kreisbetrieb eine entsprechende Verteilung aufweisen, bei fahrendem Betrieb keine günstige Verteilung geben. Deshalb können bei den fahrenden Maschinen solche Regner angewendet werden, bei •denen in ihrer Nähe die momentane Intensität klein ist und sich dem Ende des Strahles hinzu erhöht.
