Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Aujeszky G.–dr. Scheuer Gy.: Felszínközeli vízbeszerzési lehetőségek Füzesabony–Mezőkövesd térségében

Aujeszky G.—

dr. Scheuer Gy.: Felszínközeli vízb'eszerzés Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. 561 vizsgálatra kerültek. A fúrások többsége (ideiglenes jelleggel) vízszintfigyelő kúttá nyert kiképzést. A mélységi vízadó rétegekre vonatkozó ismeretek a vizsgált területen meglevő kutak (a Vízgazdálkodási Intézet kútkataszteréből beszerzett) adatai alapján kerültek feldolgozásra, továbbá 5 db 80—90 m mély vízkutató fúrás mélyült. A fúrásokban a mélységi vízadó rétegeket az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet karotázsvizsgálatai mutatták ki. A végzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy nagy víztermelési kapacitású regionális vízmű telepítésére alkalmas nagyságú vízkészlettel a szóban forgó területen csak a felszínközeli homokos kavics vízadó összlet rendelkezik. A mélységi homokrétegek vízkészlete (a kisebb mennyiség folytán) csak kiegészítő jelleggel jöhet szóba. Ilyen tekintetben azonban igénybevétele előnyös. A felszínközeli vízadó rétegek azonban — feltehetően elsősorban a mezőgazdasági műveléssel kapcsolatos nitrogéntartalmú műtrágyázás következtében — nitrátszennyezés veszélyének vannak kitéve. Ma még találhatók a vizsgált területen megfelelő mennyiségben tiszta, szennyezetlen vizek, de ezeket védeni kell, amint döntés születik a szóban forgó vízkészlet (akár távlati célú) igénybevételére. A feltárt területről (elsősorban felszínközeli vizekből, de kiegészítő jelleggel mélységi vizekből) összességében kb. 35 000—40 000 m

3lnap víz beszerzése valószínűsíthető előreláthatóan 3—4 különböző részterületen megvalósuló vízműtelepek kiépítésével (5. ábra). IRODALOM [1 ] Aujeszky G.: Nyomásingadozások terjedése az Egerpatakot kísérő vízvezető rétegekben. Hidrológiai Tájékoztató. 1967. november, p. 64—67. [2] Aujeszky G.: Eger város távlati vízigényének kielégítése és annak célszerű módjai. Eger minőségi vízgazdálkodása. Ankét. Eger 1971. p. 53—64. [3] Aujeszky G.—

Scheuer Gy.: Eger deli víznyerő terület előzetes vízkutatási munkálatai. Hidrológiai Tájékoztató. 1974. p. 61—65. [4] Balogh K.—Rónai A. : Magyarázó Magyarország 200 ÓOO-es földtani térképsorozatához. L-34-1II. Eger. MÁFI kiadás. Budapest. 1965. p. 1—173. [5] Erdélyi M.: A Magyar Medence hidrodinamikája. Vituki sokszorosított anyag. 1973. [6] FTI vízbeszerzési és nyersanyagkutatási szakvélemények. Kézirat. FTI adattár. [7] Rónai A.: A magyar medencék talajvize, az országos talajvíztérképező munka eredményei 1950— 1955. MÁFI Évkönyve 1956. 46. 1. Budapest, p. 1—245. [8] Rónai A.: Magyarország talajvizeinek vegyi jellege. Hidrológiai Közlöny. 1958. 38. p. 42—54. [9] Scheuer Gy.: Eger és környékének vízföldtani viszonyai, vízszerzés lehetőségei. Eger minőségi vízgazdálkodása. Ankét. Eger. 1971. p. 14—21. [10] Schmidt E. R. és munkatársai: Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Műszaki Könyvkiadó. Budapest. 1962. p. 1—655. [11] Székely F.: Víztermelés hatására kialakuló regionális vízszintsüllyedés számítógépes vizsgálata negyedkori képződményeinkben. Hidrológiai Közlöny. 1977. 3. p. 118—126. [12] Urbancsek J.: Magyarország mélyfúrású kútjainak katasztere. OVH kiadvány. IV. V. kötetek. Budapest. 1971., 1973. 0 najiHWHH SKcnjiyaTauHOUHbix 3anacoB noA3eMHbix BOA HerjiyóoKoro 3ajieranMB B paiíone Oio3euia6oHb—Me3eKeBeuiA AyüecKU, r.—Waüep, JJ. B HHTepecax B0A0CHA6H<EHHFL ropoAa 3rep H npoeKTHpyeMoro 3HepreTH4ecKoro KoMŐHHaTa „BYK" — Ha 0CH0Be nporpaMMbi, YTBEP>KAGHHOH TOCBCAOMBOAXOSOM, ynpaBJienneM BOAHOTO xo3HiicTBa CEßEPHAN BCHIPHH M CoBeTOM oßjiacTH XeBeiii — npeAnpuarae no reoAe3nn H noHBorpyHTOBbiM H3bicKaHHHM B nepHOA 1974—76 npoBOAHJI B paiíoHe <t>K>3euia6oHb—ME3EKEBEIUA H3i>icKaHHH Ha pecypcbi noA3eMHbix BOA. B xoAe 3THX paöoT Ha TeppHTopHH OK. 100 KM

2 (puc. 1.) npoöypeHO 138 CKB3>KHH cpeAHeií rjiyÓHHOH B 20 M H H3yqeH npnn0BepxH0CTHbiH neciaHorajiewHHKOBbiíí BOAOHOCHbiil KOMnjieKC. Macxb CKB3>KHH nepeoőopyAOBaHO BO npoÓHbie KOJiOAUbi, BoAa noAHHTan onbiTHbiMH OTKawaMH noABepranacb XHMHMecKOMy aHajiH3y Ha Mecre. EojibIUHHCTBO KOJIOAUEB NEPEOŐOPYAOBAHO BO BPEMEHHBIE HAÖJIIOAATEJIBHBIE KOJIOAUM. JLAHHBIE no RJIYÖOKHM BOAOHOCHbiM nnacTaM paiioHa oöoömaJiHCb no AaHHbiM KaAacTpa apTe3HaHCKHx CKBa>KHH, HaxoA*naeroc$I B HHCTHTyTe BOAHOTO xo3HHCTBa. KpoMe OToro npoöypeHO naTb KOJiOAUeB 80—90 MeTpoBoK rjiyÖHHbi. RJIYŐHHHBIE BOAOHOCHbie njiaCTbl OripeAejlHUHCb HHCTHTyTOM reoi{iH3HKH HM. ETBCIH JlopaHAa KapoTa>KHbiM cnocoöoM. B PE3YJIBTATE RIPOBEAEHHBIX H3BICKAHHÜ BBINCHHJIOCB, HTO pecypcu IIOA3EMHBIX BOA AOCTATOHHBIE AJIH oöecneneHHH pernoHa^bHoro BOA03A6OPA BCTpeiaioTCH TOJibKO B npnnoBepxHOCTHbix necMaHO-raJieMHHKOBwx KOMnjieKcax. Pecypcu óojiee R;iyő0K0 3aJieraiomHx njiacTOB MORYT HMCTb TOJibKO AOnOJlHHTejlbHOe 3HaMeHHe. OAH3KO npnnoBepxHOCTHbie BOAOHOCHbie TOJibinn, BepOHTHO, B CHJTy BHeCeHH« B nOIBy CejlbCKHM X03HHCTB0M MHHepaJibHbix YAOÓPEHHH, COAEPWAMNX Sojibiiioe KOJIHnecTBO a30Ta, noABep>KeHbi onacHOc™ 3arpH3HeHHH HHTPATAMH. B npeAejrax OŐCJIEAOBAHHOÍI TeppHTopnn B naCToamee BpeMa eme MO>KHO Hairrn BOAy xopoiuero KaMeCTBa H HeOÖXOAHMOrO KOJlH^eCTBa, OAHaKO, KaK TOJibKO 6yneT peuieHO 06 HX Hcn0Jib30BaHHH (XOTH 6H B nepcneKTHBe) cJieAyeT 0praHH30BaTb oxpaHy STHX pecypcoB. Ha OGCUEAOBAHHOH TEPPHTOPHH — B Sojibuieil NAC™ — 3a CWET npHn0BepxH0CTHbix HCTOIHHKOB H OTQACTH 3a CIET őojiee RJIYÖOKO 3ajieraioLHHx BOAOHOCHWX ropii30HTOB BO3MO>KHO 3a6upamb OK. 35 000—40 000 M

3/deiib. NPN 3T0M HMeeTCH B BHAY, 1T0 B0A03aß0pHbie MOIUHOCTH 6yAyT cocpeAOToneHHa Tpex-MeTbipex CTaHUHjix BOAOCHaßHCEHHH (puc. 5.). Oberflächennahe Wassergewinnungsmöglichkeiten im Räume Füzesabony—Mezőkövesd Aujeszky, G.—

Dr. Scheuer, Gy. Im Interesse der Wasserversorgung der Stadt Eger und des geplanten Energetischen Kombinats in Bükk, hat das Unternehmen für Vermessung und Bodenerkundung aufgrund des vorher vom Staatsamt für Wasserwesen, von der Wasserwirtschaftsdirektion Nordungarn und vom Komitatsrat Heves bestätigten Programms Wasserforschungen im Räume von Füzesabony—Mezőkövesd im Jahre 1974—76 durchgeführt. Während der Wasserforschung wurden im Interesse der Aufschliessung von oberflächennahen sandigen kiesigen wassergebenden Schichtenreihen auf einem Gebiet von nahezu 100 km

2 (Abb. 1.) 138 durchschnittlich 20 m tiefe Bohrbrunnen abgeteuft. Die Bohrungen wurden zu Probebrunnen ausgebildet, das gepumpte Wasser wurde an Ort und Stelle Wasser güteunter suchungen unterzogen. Die Mehrzahl der Bohrungen wurde (mit provisorischem Charakter) zu Wasserspiegel-Beobachtungsbrunnen ausgebildet. Die auf die tiefenwassergebenden Schichten bezogenen Kenntnisse gelangten aufgrund der (aus dem Brunnenkataster des Instituts für Wasserwirtschaft eingeholten). Daten der im Untersuchungsgebiet befindlichen Brunnen zur Aufarbeitung, weiters wurden 5 Stk 80—90 m tiefe Wasserschürfbohrungen abgeteuft. In den Bohrungen wurden tiefenwassergebende Schichten durch die seitens des Geophysikalischen Instituts Eötvös