Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
12. szám - Aujeszky G.–dr. Scheuer Gy.: Felszínközeli vízbeszerzési lehetőségek Füzesabony–Mezőkövesd térségében
Aujeszky G.— dr. Scheuer Gy.: Felszínközeli vízbeszerzés Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. 557 I rése céljából telepített kutatófúrások több homokos szintet mutattak ki egymás alatt. Ezek kifejlődése finom homokos, ezért vízadó képességük nem haladja meg a községekben már korábban létesített mélyfuratú kutak által elért értékeket. A felszínközeli jó vízadó képességű kavicsos rétegek alatt további kavicsos-törmelékes rétegeket nem sikerült feltárni ezen a megkutatott területszakaszon (4. ábra). A feltárt rétegvíztartó homokrétegek enyhén dőlnek D irányba és a részmedencéket lehatároló törésvonalak mentén mélybe süllyedtek egyes területeken. A kutatófúrások azt igazolták, hogy a már ismert gyenge és közepes vízmennyiséget szolgáltató mélységi homokrétegeken túlmenően — kedvezőbb kifejlődésű rétegek e területrészen még hiányoznak. 4.2. A felszínközeli vízadó összlet vízháztartása természetes körülmények között A végzett vízkutatás eredményei adatokat szolgáltattak a vízadó rétegek jelenleg még közel természetes állapotú (nagyarányú vízkivételekkel nem terhelt) vízháztartására. 4.2.1. A felszínközeli vízadó összlet természetes vízháztartása az Eger-patak völgyében (I., II. és III. kutatási területeken). A szóban forgó területen (1. ábra) az Eger-patak völgyét kitöltő felszínközeli negyedkori homokos kavics vízvezető összletben a víz lassú völgyirányú (közel É—D-i) áramlásban van. Az Andornaktálya és Szihalom községek közötti terület (az I. és II. kutatási terület) azonban nemcsak a víz szállításában vesz részt, hanem egyben tápterület is, mivel az alábbiakban részletezendők szerint egyre növekszik a völgyirányú vízáramlásban résztvevő vízhozam. Korábbi vizsgálatunk szerint [1] a kutatási területünktől É-ra — Eger város és Andornaktálya község között — azt tapasztaltuk, hogy bármely patakvízállás mellett (tehát még a patak árvize esetén is) az Eger-patak megcsapolja a felszínközeli vízadó réteget, vagyis a réteg vízkészletének egy része a patak felé távozik. Éhhez képest Andornaktályától D-re megváltozik a helyzet. Egy viszonylag rövid átmeneti szakasz után ugyanis a patak egyre inkább vízbetápláló hatásúvá válik. A Nagytályától kezdődő és kb. Szihalom község É-i határáig terjedő szakaszon pedig valamennyi vízállás mellett — még a kis vizek esetén is — jelentős mértékben (kb. 600—1200 m 3/napjkm) betáplál az Eger-, ill. Rima-patak a vízadó rétegbe. Ezen a szakaszon már a meder fenékszintje is meghaladja a vízadó réteg tágabb környezetben érvényesülő közepes vízszintjét. Az élő vízfolyásokból történő vízbetáplálás mellett táplálja a felszínközeli vízadó összletet a beszivárgási időszakokban a csapadékvíz beszivárgó és a vízfelszínig lejutó hányada, valamint a mezőgazdasági öntözési idényben a Maklár községtől D-re folyó árasztásos öntözés során beszivárgó víz talajvízdúsító hatása is. 3. ábra. A vízadó homokos kavics rétegösszlet vastagsága Puc. 3. Moujnocmb eodoHocnoü nectano-epaeeAucmoü moAbuiu Abb. 3. Mächtigkeit der wasser gebenden sandigen-kiesigen Schichtenreihe
