Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Dr. Dobolyi E.–Horváth L.: Légkörből közvetlenül a Balatonba jutó szervetlen növényi tápanyag mennyiségének (P, N) vizsgálata

Dr. Dobolyi E.—Horváth L.: Légkörből közvetlenül Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. 551 vízminőségi anyagmérleg felállításánál nem elha­nyagolható, ugyanakkor a légköri szennyezések számottevő része emberi tevékenységek eredmé­nye, ezért a szennyezés mértéke célirányos beavat­kozásokkal (légszennyezés csökkentése, megfelelő idejű és mértékű műtrágyázás stb.) csökkenthető. 4. összefoglalás 1976 áprilisától 1977 márciusáig egy éven ke­resztül csapadékkémiai vizsgálatokat végeztünk a Balaton térségében, különös tekintettel a nitrogén és foszfor vegyületeire. A vizsgálatok célja az volt, hogy megállapíthassuk, milyen mértékben vesz­nek részt a Balaton növényi tápanyagterhelésében a csapadék, ill. száraz ülepedés által a tóba kerülő légköri nyomanyagok, azaz nyomgázok és aerosol részecskék. Eredményeink alapján megállapítható, hogy az összes szennyezőforrás százalékában kifejezve a nitrogénvegyületeknek kb. 40% cl foszforve­gyületeknek pedig kb. 20%-a a légkörből kerül a tóba, csapadék, ill. száraz ülepedés hatására. A többi szennyezőforrást Jolánkai [2] összeállítása alapján vettük figyelembe. Fenti értékeket biológiai források okozzák, me­lyet megnövel az antropogén hatás, mint pl. lég­szennyezés, műtrágyázás. A balatonfűzfői gyár ha­tása az eredmények alapján nem elhanyagolható. IRODALOM [1] Jolánkai G. és Dobolyi E.: Helyszíni vizsgálatok a Balatont érő növényi tápanyagterhelésekkel kap­csolatban. Balatoni Ankét, Keszthely, 1976. szept. 30.—okt. 1. [2] Jolánkai G.: A Balatont érő szennyezőhatások ösz­szesítő mennyiségi értékelése 1975. évi mérések alapján. VITUKI Kutatási jelentés, III. 2. 4. 129. 1976. júl. ["A] Mészáros, E.: On the origin and composition of atmospheric calcium compounds. Tellus, IS (1966), 262—265. [4] Kozák M. és Mészáros E.: Magyarországi csapadék­vizek kémiai összetétele és mezőgazdasági jelentő­sége. Agrokémia és Talajtan, 20 (1971) No. 3. 329— 352. [5] Mészáros E.: A csapadékvíz kémiai összetétele Kö­zép-Európában. Időjárás 1 (1973) márc. ápr. 35—47. [6] László F.: A levegőszennyezés hatása a vízminő­ségre. Vízminőségvédelem időszerű kérdései (Szerk. Benedek Pál). Vízügyi Műszaki Gazdasági Tájékoz­tató No. 78. (1976) 89—114. [7] WMO Operations Manual for Sampling and Ana­lysis Technique for Chemical Constituents in Air and Precipitation. Secretariat of the World Meteo­rological Organization — Geneva — Switzerland, 1974. [8] Georgii, H. IV. : Oxides of nitrogen and ammonia in the atmosphere. J. Geophis, Res. 68. (1963), 3963—3970. [9] Robinson, E. —Robbins, R. C. : Gaseous Nitrogen Compound Pollutants from Urban and Natural Sources. J. of the Air Pollution Control Association. 20. 1970. 303—306. [10] Georgii, H. W .-— Müller, W. J.: On the distribution of ammonia in the middle and lower troposphere. Tellus, 24. (1974), 180—184. [11] Junge, Ch. E.: Air Chemistry and Radioactivity. Academic Press, New York, London. 1963. [12] Lodge, J. P. —Pate, J. B.: Atmospheric gases and particulates in Panama. Science, 163. (1966), 408— 410. [13] Lodge, J. P., Machado, P. A., Pate, J. B., Shecsley, D. C., Wartburg, A. F.: Atmospheric trace che­mistry in the American humid tropics. Tellus 26. (1974), 250—253. [14] Svenson, B. H. —Sőderlund, R. (Editors): Nitrogen Phosphorus and Sulphur — Global Cycles. Ecolo­gical Bulletins NFR 22, Scope 7. Swedish Natural Research Council (1976). [15] Rigler, F. H.: Phosphorus cycling in lakes — In: Ruttner, F. (ed.) Fundamentals of Limnology, 1974, 263—273. University of Toronto Press, Toronto. [16] Odén, S., Ahl, T.: General eutropliication of the Swedish environment. 1. Phosphorus. To be pub­lished in Oikos (1976). MccjieaoBaHHe KOJiHwecrBa HeoprammecKHx nHTaTejibHbix BemecTB, noriaaaromux HenocpeflCTBeHHO B 03. EaaaTOH JJ-p JJoßOAbu, 9.—Xopeam, J1 . IlepBbiM H Haii6ojiee Ba>KHbiM uiaroM B 3amHTe npoTHB 3BTPO(J)HKaUHH —- Mpe3MepH0r0 pa3MHO>KeHH5I Boaopo­cjieii — B0A0EM0B HBJIHGTCH ycTanoBJiemie HCTOMHHKOB nonaaaHHH (H KOJinqecTBa) ßnoreHHbix BemecTB. KOHUEHTPUPOBAHHOE H ancnepcHoe nocTynaeHHe 6HO­reHHbix BemecTB B 03ep0 BajiaTon iiaM H3BecTH0, noaTOMy B HacTOHineß paöoTe cejibio CTABNAOCB oueHHTb KOJIH­QECTBO, a30Ta H (jjocc^opa, nonaaaiomero B 03ep0 Heno­cpeacTBenno H3 aTMOC(|)epbi. B uejinx BBIRIOJIHEHMH yKa3aHHbix HCCJieaoBaHiiii BOK­pyr BajiaTOHa ycTaHOBHJiH 7 0caaK0MepHbix craHUHii H B TeieHHH roaa npoBoanjin n3MepennH KOJiH^ecTBa Bbina­aaiomnx aTM0C(j)epnbix ocaaKOB. CoGpaHHbie iipoSbi ana­JIH3HpOBaJlHCb AJIH BblBJieHHH COaepMOHHH (])OC()>Opa H a3ora. YcpeaHiiH aaHHbie no 7-H n3MepnTe.nbHbiM cran­UHHM 3a riepiioa aripejib 1976 r. — MapT 1977 r. nojiyqenbi cjieayK>mne aaHHbie: CYMMA BbinaBiuHX ocaanoB: 679 MM CYMMAPHAA KOHUEHTPANHH a30Ta B ocaaxax: 2,87 Mr/ji CyMMapHaa Harpy3Ka a30T0M: 1,47 i<r/ra/Mec«u CyMMapHas KOHqeHTpauHH (})0C({)0pa B ocaaKax: 0,147 Mr/ji CyMMapHaa Harpy3Ka <j)oc(j)opoM: 0,088 Kr/ra/MecHU BbiHBHJiacb, MTO 40,2% a30TH0H Harpy3KH 03epa Ba­aaTOH npiixoaHTCH Ha aoaio aTMOc<j)epnbix ocaanoB. JJaH 4>oc(J)opa 3Te >Ke uHifipa cocTaBaaeT 20,3%. Pe3yjibTaxbi HCCJIEAOBAHHH NCKATTCEHBI HCTOMHOCTSMH BBiiay Toro, HTO cyMMbi ocaaKOB, H3MepeHHbie Ha Seperax SKCTpanoanpoBajiHCb Ha BCIO BoaHyto aKBaTopnio. Untersuchung der Menge der aus der Atmosphäre unmittelbar in den Balaton gelangenden anorganischen Pflanzen-Nährstoffe (P, N) Dr. Dobolyi, E.—Horváth, L. Einer der ersten wichtigsten Schritte zum Schutze ge­gen die Eutrophisierungder Gewässer und der infolge ein­tretender-Anreicherung der anorganischen pflanzlichen Nährstoffe enden masslosen Vermehrung der Wasser­pflanzen (Algen, Laichkraut) ist festzustellen, aus wel­chen Quellen und welche Mengen von Nährstoffen in das stehende Gewässor, in den See oder in den Speicher ge­langen. Die punktartige und diffuse (nicht punktartige) Nähr­stoffbelastung des Balaton kennen wir, deshalb wollen wir in vorstehender Untersuchung feststellen, wie hoch die Phosphor- bzw. Stickstoffmenge ist, die aus der At­mosphäre unmittelbar auf die Seeoberfläche gelangt. Zwecks dieser Untersuchung haben wir rings um den Ba­laton 7 Niedersohlag-Mess- und Sammelstationen auf­gestellt und ein Jahr hindurch die Menge des herabgefal­lenen Niederschlags, weiters seine Phosphor- und Stick­stoffkonzentration gemessen. Aufgrund der Durch­schnittswerte der Messergebnisse der untersuchten 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom