Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
12. szám - Dr. Haszpra O.: Háromdimenziós szabadfelszínű szivárgás fokozatos közelítő meghatározása elektrolitos analóg modellel
544 Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. Dr. Haszpra O.: Háromdimenziós szabadfelszínű A módszert egy szivárgó csatornával és távolabb egy másik mederrel körülvett tározó metszetére alkalmazva a 3. ábrán látható szivárgási felszínt kaptuk. Megjegyezzük, hogy a felszín első közelítése itt is a térszín volt, de a következő közelítések az ábra léptékében (sőt magán a modellen) már nem különböztethetők meg egymástól. (Ez az az eset, amelyre tanulmányunk elején hivatkoztunk: a viszonylag nagy mélységű szivárgást a szabad felszín helyzete kevéssé befolyásolja. Ebből viszont következik, hogy ilyen esetekben a potenciáleloszlás a szabad felszín helyzetét azonnal nagy pontossággal megadja.) A módszer természetesen három dimenzióban is alkalmazható, csak a modellépítés technikája munkaigényesebb. 1. Elektrolitkocsonya alkalmazása esetében elvileg lehetséges, gyakorlatilag azonban igen nehézkes a felszín faragása, illetve módosítása. Erre a módszerre példát nem tudunk. 2. Folyékony elektrolit alkalmazása esetén tudomásul kell venni, hogy az elektrolit felszíne vízszintes, tehát a felszín módosítása helyett a medence viaszfenekét módosítjuk úgy, hogy az elektrolit vastagsága feleljen meg a szivárgó vízréteg vastagságának. A modellezés eme módjának még így is kétféle alapesete van: a) A valósághoz képest felfordított modell, amelyben az elektrolit felszíne a vízszintes vízzáró fekü határát szimulálja, a viaszfenék tehát a vízfelszín megfelelője. b) Egyenes állású modell, ahol a viaszfenék a vízzáró fekü oly mértékben módosított megfelelője, hogy az elektrolitréteg vastagsága a vízrétegvastagságnak feleljen meg. A gyakorlatban az utóbbi megoldás általában egyszerűbb, de a hidraulikai követelményeknek is többnyire megfelel. A 2/b módszert (de felfordított modellen) sikerrel alkalmazták a YITUKI-ban például a nagymarosi vízlépcső körüli parti szivárgások vizsgálatára [5], Tiszta 2/b módszerrel folyamatban van a dunakiliti duzzasztás hatására kialakuló szigetközi talajvízszint vizsgálata [6]. Tiszta 2/a módszert alkalmaztunk a dunakiliti műtárgy környezetében kialakuló szivárgás meghatározására [4], valamint a dunakiliti építési körülzárás víztelenítő kútsorainak hatásvizsgálata során [9]. Az utóbbi három vizsgálatban, a 3. ábrával kapcsolatban mondottaknak megfelelően, a határolófelület módosítására nem volt szükség. A fokozatos közelítést a nagymarosi vízlépcső két parti sávjában, valamint az építési körülzárás parti bekötései környezetében alkalmaztuk. A nagymarosi parti szivárgás vizsgálatának egyik modelljét és eredményét a 4. ábrán mutatjuk be. Megjegyezzük, hogy mivel itt rézsűn való szabad kilépéssel kombinált térbeli szivárgásról 4. ábra. A nagymarosi vízlépcső hajózsilipje mentén a parti sávban kialakuló szivárgás piezometrikus szintjei a vízlépcső százalékában Puc. 4. Ube30MempmecKue ypoenu (puAbmpayuoiiHoao nomoKa e npuöpeyfcnoü noAoce edoAb cydoxodHoao uiAW3a eudpoy3Aa HadbMcipom (%-e dOAUom nepenada ypoeHeü) Fig. 4. Piezometric levels of seepage in the bank zone along the Nagymaros ship lock, as percentages of the differential head