Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Könyvismertetés

Dr. öllős G.: A víz újrahasználata Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. 541 resse ausgenützt werden. Das Mass der Ausnützung beeinflussen die Gesichtspunkte der komplexen Wiederverwendung und des Umweltschutzes. Im Laufe der Wiederverwendung bedeuten einer der grössten Sorgen die schwer entfernbaren (refractory) Stoffe, die Nährstoffe, die anorganischen Salze und die sich leicht anhäufenden Stoffe. Das 4. Kapitel befasst sich eingehend mit den über Reinigungstechnologien schwer zu entfernenden Stoffen. Im Kapitel 5 werden die Anhäufungen von Verunreinigungen bei der Wiederverwendung des Wassers besprochen (Abb. 7, Tabelle 4). Das 6. Kapitel befasst sich mit den bei der Wiederverwendung angewandten Reinigungsarten und ihrer Entwicklung (Abb. 9a

—d). Im 7. Kapitel wird ein Bespiel gezeigt, wie das Abwasser nach der Klärung direkt als Trinkwasser verwendet werden kann (Abb. 10). Im Kapitel 9 wird die Wichtigkeit des Virenproblems bei der Wiederverwendung besprochen. Im zusammenfassenden 10. Kapitel sind unter anderen folgende Feststellungen zu verzeichnen: a) In der künftigen Wassergüteregulierung muss die Wiederverwendung des Wassers in erhöhtem Masse berücksichtigt werden; b) Der Grad der hygienischen Gefährdung muss geklärt werden; c

) Es ist nicht zweckmässig, die direkte Wiederverwendung des menschliche Fäkalien enthaltenden Abwassers bei der heutigen Praxis für Trinkwasserzwecke einzuführen; d) Während die direkte Wiederverwendung des Wassers im Falle der Trinkwasserversorgung für längere Frist zu vermeiden ist, so ist im Falle der Industriewasserversorgung die direkte Wiederverwendung das gesteckte technische und wasserwirtschaftliche Ziel. Könyvismertetés Artúr Boriszovics Avakaján — Vlagyimir Alekszejevics Sarapov: Vodohranyilisa gidroelektrosztancij SzSzSzR (Az SzSzKSz vízerőműveinek víztározói), ,,Energia" kiadó, Moszkva, 1977. 400 oldal, 41. táblázat, 100 ábra, melléklet: a Szovjetunió tározóinak legfontosabb adatai). A legutolsó 25 évben Földünkön a víztározók száma megháromszorozódott, térfogatban pedig a növekedés ötszörös volt. Hatalmas vízfelületek alakultak ki, ós a tározók körzetében is változnak a természeti feltótelek. A tározók hatása rendkívül nagy és több ellentétet hordoz magában, ugyanakkor maguk a tározók rendkívül bonyolultak. Ezért a tározók létesítése természeti ós gazdasági elemek figyelembevételével, sokoldalú elemzést igényel. A nagy tározók üzemelése komplex gazdasági tevékenység, a népgazdaság több ágát érinti. Az igényeket lehetőség szerint ki kell elégíteni, ugyanakkor a természeti folyamatok állandó ellenőrzését is lehetőség szerint biztosítani szükséges. Ezen hatalmas kórdéskomplexumot tekinti át a könyv öt részben (huszonegy fejezetben). Az anyag rendkívül gazdag, ezért a jelen ismertetés csak szűkszavú felsorolása lehet a tárgyalt témaköröknek. Az első rész megismertet a világ legjelentősebb tározóival, majd áttekinti a lefolyásszabályozás legfontosabb kérdéseit. Itt kerülnek megtárgyalásra a táj természeti adottságaiban bekövetkező változások is, valamint magában a tározóban lejátszódó hidrológiai, hidraulikai, biológiai folyamatok. A kérdések köre tág, mert a változások a természet majdnem minden szférájára kiterjednek. Változnak a hidrológiai viszonyok, az éghajlat, a tájkép, a talaj, pusztul a part, új biológiai folyamatok indulnak meg. A második rész tárgyalja a tározók népgazdasági jelentőségét, fejezetenként kiemelve olyan fontos kérdéseket mind a vízminőségre gyakorolt hatás, vízellátás, árvízvédelem, energetika (víz- és hőerőművek, szivattyús energiatározók), öntözés, halgazdálkodás, közlekedés és az üdülés. Viszonylag új feladatként jelentkezik a tározók sekélyvizű részeinek a hasznosítása (pl. vadrizs termesztése takarmányozási célokra). A harmadik rész vizsgálja a tározók pozitív és negatív környezeti hatását: az egyik oldalról vízellátottság, árvízvédelem, halgazdálkodás, sekélyvizű részek hasznosítása, a másik oldalról földterületek elfoglalása, talajvízszint emelkedése, partpusztulás. A tározók létesítése nagy változásokat okoz a településszerkezetben. Gyakran sok embert kell áttelepíteni, de általában meggyorsul a környező települések fejlődése. Az ipar, a közlekedés számára új lehetőségek nyílnak meg. A negyedik rész tárgyalja a tározólétesítés és- hasznosítás előkészítő munkáit. A létesítés előkészítése: feltárás, káros hatások elleni védelem biztosítása, a mezőgazdasági termelés áttervezése, népgazdasági objektumok áttelepítése, közegészségügyi előkészítés (malária elleni védekezés, a tározó bögéjónek kitisztítása, stb.). A hasznosítás előkészítése: szállítás megszervezése, halgazdálkodás bevezetése, sekélyvizű részeken termesztés, stb. Ebben a részben található az a fejezet is, amely a tározólétesítós gazdasági aspektusait tárgyalja. Az ötödik rész tárgyalja a komplex hasznosítási célokból történő üzemelés elméleti és gyakorlati kérdéseit. A feladat nehéz, mert gyakran az érdekek ellentétesek. A feladat még bonyolultabb tározórendszerek esetében. Ezen a területen elért legújabb eredmények felhasználásával nyújt segítséget a könyv a feladatok megoldásához. A szerzők magas műszaki színvonalon, sokoldalúan foglalkoznak a tározók bonyolult, több tudományágat érintő kérdéseivel. A fő hasznosítási cél mellett megvizsgálják a többi hasznosítások lehetőségót. A pozitív hatások mellett igen részletesen foglalkoznak a negatív következményekkel is. A könyv igen gondosan szerkesztett, szép kivitelű, sok fénykép teszi változatossá. Ábra- és táblázatanyaga igen szemléletesen tájékoztat. Értékét mi sem bizonyítja jobban, hogy viszonylag rövid időn belül ez a harmadik (átdolgozott, kiegészített) kiadás vált szükségessé, hogy minden érdekeltnek rendelkezésére bocsáthassák. Iritz László