Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
12. szám - Dr. Öllős G.: A víz újrahasználata a vízellátásban
Dr. öllős G.: A víz újrahasználata Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. 533 szabályozás kézben tartását egyre inkább nehezítik. A helyzetet a befogadók vízhozamának ingadozása is bonyolítja. Ezért a jövőben az újrahasználathoz a szennyvíz, illetve a nyersvíz eddiginél fokozottabb mértékű tisztítása (,,megújítása") egyre elengedhetetlenebbé válik. Ahhoz, hogy a víz újrahasználathoz tartozó közegészségügyi kockázat fokát a jövőben is biztonsággal kézben tarthassuk, a természetes és mesterséges környezetben egyaránt a vízellátás feladatköréhez jobban igazított vízminőség-szabályozási szemlélet kifejlesztésére van szükség. 4. A nehezen eltávolítható (refraetory) anyagok A hagyományos szennyvíz- és víztisztítás számos szerves és szervetlen anyagot csak elégtelen mértékben távolít el. Az ilyen ,,refraetory" fogalomkörbe tartozó anyagok nehezen kezelhetők, a tisztítással szemben részben ellenállók, vagy egyáltalán nem is távolíthatók el. Ezek az anyagok azonban ma már az ivóvízben, ipari vizekben, a folyókban, települési és egyéb szennyvizekben egyaránt egyre nagyobb mennyiségben találhatók. Jelenlétüket az ivóvízfogyasztók, az iparivíz-felhasználók károsodása (közegészségügyi hatás, esztétikai hatások, korrózió, vízkőképződés, sokféle tisztitástechnológiai nehézség stb.) jelzi. A települési vízhasználat közben a vízbe nagyon sokféle anyag kerül. Számos szennyező anyag azonban már a használat előtt is jelen volt a vízben (pl. nátriumklorid), így ezek mennyisége összegeződik. Számos szennyező anyag az ivóvízben nem jelentkezik és a folyókban is inkább csak nyomokban fordul elő (pl. a foszfát), de a víz felhasználásakor sok kerül belőlük a szennyvízbe (pl. a detergensek). Néhány szervetlen refractoryion koncentráció egyetlen vízhasználati cikluson belüli növekedési nagyságrendjére az 1. táblázat mutat rá [6]. A szennyvíztisztítás, a természetes öntisztulás és a víztisztítás hatékonyságát a szokásosan előjorduló szervetlen ionokra a 2. táblázat érzékelteti [6]. A kutatási eredmények egyéb ionokra még gyérek. 3. táblázat Példa a biológiai szennyvíztisztítási fokozat után a szennyvízben maradó néhány oldott szervesanyag vegyületcsoportok szerinti megoszlására TaőA. 3. npuMep pacnpedeAemia no epynnaM opeaiiuiecKux coeduneuuü ocmaioufuxca e pacmeopennoM eude e onumewwü duoAoamecKUM nymeM (emopan cineneiib) cmonnoü eode Tabelle 3. Beispiele für die Verteilung der nach der biologischen (zweiten ) Abwasserreinigungsstufe im Abwasser zurückbleibenden einigen gelösten organischen /Stoffen gemäss der Verbindungsgruppen Az összes Komponens KOI százaléka Eter extrakt 10 Proteinek 10 Szénhidrátok és poliszaccharidok 5 Csersav ós lignin 5 Alkilbenzolszulfonát 10 Meg nem határozott anyagok 60 A szennyvíztisztítás mechanikai lépcsője (ülepítés) a szerves szennyező anyagok mintegy 30%át távolítja el. A biológiai lépcső a biológiailag lebontható (BOI-val mérhető) szerves anyagok 80—90%-át távolítja el, a maradék, nehezen eltávolítható anyagok azonban a tisztított szennyvízben maradnak. Néhányat ezek közül a 3. táblázat tartalmaz [6]. Az eter extrakt vegyületcsoporton belüli szerves savak között is ismeretesek olyan vegyületek, amelyek biológiailag gyakorlatilag nem bonthatók le. Ilyenek például a huminsavak, amelyek a természetes öntisztulás során is tovább nem bomló és ezért felhalmozódó termékként jelennek meg pl. lápos területek vizeiben, de egyes mélységi vizekben is jelen vannak. Feltételezhető, hogy a víz többszöri használata esetén is feldúsulhatnak hasonló vegyületek. 5. A szennyeződések halmozódása a víz újrahasználatakor A vízújrahasználat következtében, a szennyezőanyag-komponensek koncentrációinak változása a 4. és 5. ábra alapján elméleti úton is elemezhető M = A felhasznált nyersvíz mennyisége Q = Az újrahasznált szennyvíz mennyisége P := A rendszerből Kikerülő viz mennyisége (pi kert locsolás, vezetékből volá elszivárgás) P 2 = A rendszerből o befogadóba kerülő tisztított szennyvíz mennyisége, P=R,+P 2 4. ábra. Nyitott (közvetett) ú jrahasználati tisztítási folyamatmodell Puc. 4. ModeAb npoifecca oiucmKU npu nenocpedcmeenHOM oőopomuoM ucnoAb3oeauuu Abb. 4. Offenes (mittelbares) Wiederverwendungs Reinigungsprozessmodell