Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

12. szám - Dr. Öllős G.: A víz újrahasználata a vízellátásban

530 Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. i A víz újrahasználata a vízellátásban DE. ŐLLŐS GÉZA* a műszaki tudományok doktora 1. Bevezetés A vízgazdálkodás területén dolgozó szakembereket az utóbbi években világszerte egyre inkább foglalkoztatja a víz újrahasználata. Érthető, hiszen az újrahasználat (reuse) szerepe a vízellátási feladatok megoldásában többféle lehet [14]: a Föld arid zónáiban a vízkészlethiány kiküszöbölését segíti; szerepe a mérsékelt égövben is fontos lehet (különösen az erősen iparosodott, urbanizációs ártalmaktól szenvedő földrészeken), még akkor is, ha az igényelt vízmennyiség rendelkezésre áll, hiszen a felhasználható vízkészletek szennyezettsége fokozódik. Az ipari és mezőgazdasági célú víz újrahasználat terén már sokféle tapasztalattal rendelkezünk. Végső esetként a szennyvíz ivóvízzé tisztítása is szóba jöhet, azonban ilyen irányú tapasztalat ma még gyér. Ez utóbbi esetben az ivóvíz—szennyvíz— ivóvíz körfolyamattal állunk szemben. A vizet az ember mindig használta, illetőleg újrahasználta. A víz természetes ciklusa, a párolgás és a csapadék is tulajdonképpen egyfajta újrahasználat. A mesterséges újrahasználat is mindenkor az élet velejárója volt, hiszen a nem ivóvíz minőségű vizet az öntözés, üdülés, az ipar, sőt bizonyos célokra a települések számára is régóta használjuk. A civilizáció, az urbanizáció, az iparosodás előrehaladásával azonban a kisebb-nagyobb mértékben tisztított szennyvizek felszíni és felszín alatti vizekbe vezetése is egyre inkább az élet velejárója, így a szennyvizek bizonyos hányadának felhasználása, vagyis a tervezetlen víz újrahasználat sem újkeletű. Ma már azonban a Föld egyes régióiban a szennyvizek tervezett felhasználása is gyakorlattá válik. Ez utóbbi újrahasználat a vízszegény és az arid zónákban, ahol a meglevő vízkészletek a szükségleteket nem elégítik ki, műszaki-gazdasági szempontból egyaránt szükségszerű megoldás lehet, legyen akár ivóvízről, akár nem ivóvízminőségű egyéb célú vízigényről is szó. így érthető, hogy a kutatások egyes országokban a vizek ivóvízként való újrahasználata irányában erőteljesen beindulnak. Az ivóvízként való közvetlen újrahasználat hazánkban jelenleg még nem időszerű, de a közvetett újrahasználat igen, indokolt ezért, a közvetlen újrahasználat témáját is áttekinteni. 2. Definíciók A víz líjrahasználat többféle fajtája miatt — az egyértelmű értelmezés céljából —- először a következő definíciókat vegyük figyelembe. Települési szennyvíz. A település használt vize, amely a lakóépületek, középületek, intézmények, ipartelepek víz által szállított szennyezőanyagait, a csapadékvizet, valamint az infiltrációs talajvizet tartalmazhatja. * Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest. A szennyvíz utótisztítása. A szokásos első és második tisztítási folyamaton túlmenő tisztítás. A biológiai, kémiai folyamatokat, az aktív szón kezelését, a szűrési mechanizmusokat stb. ós ezek kombinációit foglalhatja magában. Közvetett újrahasználat. Ez esetben a vizet települési vagy ipari vízellátás céljára egyszer vagy már többször használták, majd a keletkezett szennyvizet felszíni vagy felszín alatti vízbe vezetve, hígulás és bizonyos mértékű öntisztulás után újra használják. Közvetlen újrahasználat. Ekkor a vizet tervezett, megfontolt módon a mezőgazdaság (öntözés), üdülés, ipar, felszín alatti vizek dúsítása, ivóvíz, tengerparti zónában a sósvíz felszín alatti behatolása megakadályozása stb. céljára hasznosítják újra. Közvetett újrahasználat ivóvízellátásra. Ekkor a megfelelő mértékben tisztított szennyvizet tervezett módon vezetik be olyan ivóvízellátást szolgáló felszíni tározóba, felszín alatti rétegbe, vagy más — az ivóvízellátást szolgáló — víztérbe, amely jelentős hígulást és elegendő tartózkodási időt biztosít, majd a vizet újrahasználják. Közvetlen újrahasználat ivóvízellátásra. A szennyvíz kellő mértékű tisztítása után a vizet — tervezett módon — az ivóvíztisztító telep elejére, vagy közvetlenül az ivóvízelosztó hálózatba juttatják. 3. A vízújrahasználat alapvető problémái A vízújrahasználat tervezett módjai sokfélék lehetnek (1. ábra [2]J. 1. ábra. A víz tervezett újrahasználati módjai WHO Technical Report No. 517 (1973) Puc. 1. FtepcneicmueHbie Memodbi oßopomnoeo ucn0Ab30eanun eod TexHHHecKHÍt flOKjian B03 JA517 (1973) Abb. 1. Arten der geplanten Wiederverwendung des Wassers WHO Technical Eeport No. 517 (1973) Az újrahasználat víz-szennyvíz gazdálkodási rendszerét idealizált formában a 2. ábra szemlélteti. Ennek alapján a vízelosztó- és a csatornahálózat egymással való kapcsolata; a víz- és szennyvíztisztítótelep hálózatokhoz, ill. egymáshoz való viszonya, a befogadó vízterek szerepe és a hálózatokhoz csatlakozásának elve követhető. De kitűnik a végső szennyvíztisztító telep ipari szennyvizek, illetve a víz- és a szennyvíztisztító telep vízújrahasználatban nem hasznosítható szennyező