Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
11. szám - Egyesületi hírek
524 Hidrológiai Közlöny 1978. 12. sz. i A Dél-Aiföld-i szikes tavak kutatása A magyar Nagy-Alföld földtani felépítése, domborzata és éghajlata teszi lehetővé, hogy rajta egyedi tulajdonságokkal rendelkező szikes tavak jöhessenek létre. Az itteni szikes tavak fő jellemzője a nagy oldott sótartalom, a Na + és HC0 3~-ban való gazdagság ós a magas pH érték. Egyedi üledókkópződést elsősorban a Duna—Tisza közi szikes tavak földtani, morfológiai, fiziko-kémiai és élettani jellemzői eredményeznek. A Duna—Tisza közi szikes tavak recens szingenetikus ós szinszedimentációs dolomitkópződése a mai ismereteink szerint a szárazföldi üledókképződésben az egész világon alig néhány helyről ismert. A szikes tavak egyben szélsőséges élethelyek is, amelyeket sajátos, a többi felszíni vizektől, valamint a külföldön előforduló sós vizekétől is eltérő élővilág népesít be. A kutatók már az elmúlt évszázad második felében foglalkozni kezdtek a hazai szikes tavak kutatásával. Rendszeres ós összetett kutatás azonban csak 1961 óta, a Szegedi Akadémiai Bizottság megalakulásától kezdve folyik. 1961-ben dr. Megyeri János vezetésével alakult kutató munkaközösség ós a Szegedi József Attila Tudomány Egyetem Földtani és Őslénytani Tanszéke dr. Miháltz István vezetésével dolgozott ki szakmai értékeléseket egyes olyan szikes tavakra, amelyeket az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság szükségesnek tartott ós amelyeknek kutatására a költségeket biztosította. A már említett kutatókon kívül dr. Kiss István, dr. Uherkovich Gábor ós ornitológiai vonatkozásban dr. Beretzk Péter foglalkozott még részletesen a szikes vizek kutatásával. A SZAB keretében működő munkaközösség 5— 6 főből álló kutatócsoportban dolgozott 1961 és 1975 között, bár a személyi összetétel némileg megváltozott időközben. Az említett időszakban 11 szikes tó komplex feldolgozására került sor. Az 1962 évben megtörtént első, a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztályában tett beszámoló után a munkaközösség tagjai 1974 óta a Szegedi Területi Szervezet által megszervezett szikesvízi ankétokon minden óv novemberében tartottak részletes beszámolókat a végzett munkáról. Az eddigi eredményekről a hazai ós külföldi folyóiratokban mintegy 75 tudományos közlemény jelent meg. 1976 januárjában dr. Szőkesfalvi-Nagy Béla a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke, akadémikus és dr. Tóth Károly a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója tudományos együttműködési megállapodást írt alá, amely a kutatások további kibővítését és egyben összehangolását jelentette. Ezzel a szikes vizek kutatóinak köre kivőbült és kibővült az Akadémiának a SZAB-on keresztül nyújtott támogatása is. Az 1976ban kitűzött új célokat 1977 végóig sikerült megvalósítani, s évente 200—200 oldal terjedelmű természetföldrajzi, limnogeológiai, vízkémiai és biológiai tanulmányokat tartalmazó jelentés készült el. A következő cél a kutatási eredmények monografikus összefoglalása. A legújabb feladatok végrehajtásában dr. Megyeri János dr., Molnár Béla és dr. Tóth Károly vállalt lényeges szerepet. A szikes tavak kutatásával foglalkozó kutatóhelyek a jövőben is folytatják munkájukat, a Magyar Hidrológiai Társaság Szegedi Területi Szervezete pedig rendszeres fórumot biztosít az eredmények közzétételére és megvitatására. Dr. Molnár Béla Könyvismertetés Vízkezelő telepek tervezése gyakorló mérnököknek (Water Treatment Plant Design for the Practicing Engineer.) Szerkesztette: R. L. Sanks (Montana State University, Bozeman.) Ann Arbor Science Inc. kiadása, 1978. (750 oldal). Az utóbbi 15 év alatt ez az egyetlen olyan Amerikában megjelenít könyv, amely vízkezelő telepek tervezési, kivitelezési problémáival foglalkozik. A könyv a tervezési problémákra helyezi a fő hangsúlyt, de részletesen tárgyalja a tisztítási eljárásokat, módszereket és berendezéseket, a felszerelések kiválasztásának problémáit, valamint az ezekkel kapcsolatos tipikus tervezési és kivitelezési hibákat. Közli azokat az egyszerű számítási módszereket, amelyekkel kis és nagy vízkezelő telpek költségeit előzetesen becsülni lehet. Bevezetőben ismerteti a tervezéssel kapcsolatos USA-beli előírásokat, foglalkozik az egészségügy és a vízellátás kapcsolatának problémáival, a vízminőség figyelésével, a vízkezelési követelmények és a tervezési problémák bemutatásával. Tárgyalja a vízkezelés során végbemenő folyamatokat, a koagulációs és a flotációs folyamatot, az ülepedés és az iszapkezelés folyamatait. Foglalkozik az iszap víztelenítésével, a vegyszeradagolás kérdéseivel, keveredéssel, az alkalmazható eljárások megválasztásával. Tervezési példákon mutatja be a szuszpendáLt anyagok (homok) eltávolításának lehetőségeit és a legújabban kifejlesztett eljárásokat. Hangsúlyozza a laboratóriumi kismintakísérletek jelentőségét a tervezés fázisában. Bemutatja az előszűrés leggyakoribb tervezési hibáit. \ Foglalkozik a víz vas és mangántalanításának elvével és tervezési problémáival, a víz fertőtlenítésével klórral, klórdioxiddal és ózonnal, a víz szag- és ízanyagának mérésével, ellenőrzésével, és az aktívszenes tisztítással. A víz kémiai összetételének ellenőrzése, vízlágyítási kérdések, növényvédő szerek távoltartása, hatásának kiküszöbölése nyílt felszínű rendszerekben a következő témacsoport. Kitér a szivattyúállomások hidraulikai tervezésére, a helyének kiválasztására, a vízkezelő telep helyszínrajzának optimális kialakítására a minimális hidraulikai veszteségek elérése érdekében. Közöl vízkezelési csomagterveket, ismerteti az automatizációs berendezések működését, kiválasztásának elveit. Kézi és gépi számítási sémákat ad a vízellátási vízkezelés árának becslésére. Tervezőmérnökök számára ideális kézikönyv lehet ez a legújabb módszereket és eljárásokat ismertető könyv, amely összefoglalja nemcsak a tervezési problémákat, de mindenesetben kitér azokra a hibákra amelyeket a tervezés során gyakran elkövetnek. Geszler Ödönné
