Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

11. szám - Gruber Kornél: Energiaátalakulások szabad vízsugárban

Gruber K.: Energiaátalakulások Hidrológiai Közlöny 1978. 11. sz. 517 A (21) egyenletnek megoldása a 0 =ce+^ • J 0(kr) ahol c és k tetszőlegesek és J 0 Bessel-féle függvény. A c és a k konstansok kellő számú feltételi egyenlet­tel meghatározhatók lennének, amelyek azonban nem állnak rendelkezésre. A Stokes-féle áramfüggvénynek is eleget kell tegyen az áramlás: A XP = ­1 &W , d 2 lP , d 2 lF dr ' dr 2 í)x­=0 (22) A fenti egyenletek megoldása és a vízsugárra való illesztése elvileg lehetséges, de ez a gyakorlat számára nehézséget okoz a kezdeti feltételek hiá­nyos ismerete (csak átlagos értékükkel megadható V x a, V, a, p a) miatt. A laboratóriumunkban fejlesztett kétdimenziós lézersugaras vízrészecske sebességmérő elektroni­kájának kompakttá alakítása után módunkban lesz kezdeti feltételeket (x irányú és r irányú) se­bességeloszlást kimérni. Ezek ismeretében p nyo­máseloszlás viszont már szabatosan számítható. Ily módon előreláthatólag a közeljövőben már nem lesz akadálya a Laplace differenciálegyenlet, valamint a Stokes-féle áramfüggvény — a vízsugár kontraháló szakaszára való — megoldásának. A megoldások birtokában pedig megadható lesz többek között a kontraháló vízsugár szakasz meri­diángörbéjének egyenlete, vagyis a x és az x közötti függvénykapcsolat (ideális folyadéksugárra). 5. Alkalmazási lehetőségek A fentiek nagy lépést fognak jelenteni a fúvókák hidraulikailag a mostaninál még helyesebb kialakí­tásához, ugyanis a jelenlegi kúpos kialakítású fúvó­kák kúpfelülete mintegy „ferde" torlófelületet ké­pez. A kontrakció meridiángörbéjéhez igazodó fúvóka esetében a fúvóka belső felületén a torlóhatás el­marad, így csak az itteni határréteg fog a jelenlegi­nél kisebb veszteséget képezni. Szórófejeknél a szórófejet forgató kanál — fúvó­kától való visszahatás mentes — távolsága szá­molható lesz és ily módon a szórófejek szerkesztése, azok jobb hidraulikai hatásfokát fogja eredmé­nyezni. Pelton turbinák vésztorlócsappantyújának tel­jesen visszahatásmentes távolsága is számíthatóvá válik így az amúgyis nagynyomású nyomóveze­tékben a visszahatás miatti vízütés — minimális szerkezeti távolság mellett — kiküszöbölhető lesz. Egyéb pl. tűzoltófecskendő stb. fúvókák helyes kialakítását is lehetővé fogják tenni a kontrakciós szakasz meridiángörbéjének ismerete. 6. Összefoglalás 1. Jelen cikkben rámutatunk a fúvókából kilépő kontrakciót szenvedő vízsugár jellemzésére hasz­nált tényezők nem kellően precíz értelmezése kö­vetkeztében gyakran előadódó hibákra. 2. Bármely \p tényezőjű fúvóka kilépő kereszt­metszetében az átlagos nyomást, s az r irányú se­bességkomponensek átlagát kiszámíthatjuk. 3. A fúvókából kilépő vízsugár kontrakciós szakasza mentén — szabatosan — az átlagos nyo­más, az x irányú és r irányú sebességkomponensek átlagait kiszámíthatjuk a (4), (15), (19) egyenletek alapján. 4. A (14) egyenlet alapján bebizonyítottuk, hogy a kontrakció csakis görbült meridiánú henger men­tén folyhat le. Logikai úton a nyomáseloszlás az r és az x irányú sebességeloszlás tendenciája megálla­pítható [(13), (14), (3/a), Bernoulli egyenlet]. 5. A vízsugár kontrakciójának lefolyását bár­mely ható potenciálerőtér befolyásolja. 6. A kontraháló vízsugár lézeres sebességeloszlás felvétele után a vízsugár meridiángörbéje számít­ható lesz, melynek alapján jobb hatásfokú fúvókák lesznek tervezhetők. IRODALOM [1] Agroskin—Dimitriev—Pikalov: Hidraulika. Tan­könyvkiadó, Budapest, 1903 [2] Dr. Gruber J.—Blahó M.: Folyadékok mechanikája. Tankönyvkiadó, Bp., 1973 [3] Dr. Pattantyús G.: Gyakorlati áramlástan. Tan­könyvkiadó, Bp., 1951 [4] Dr. Németh E.: Hidromechanika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1963 [5] Dr. Lipták F.: Esőztető szórófejek hidraulikai ha­tásfoka. Hidrológiai Közlöny, 1975. 7. [6] Oehler, Th.: Was lehren die hydraulisen Prüfungen von Drehsralregeln Verlag Wasser und Boden. Ham­burg, 1959 [7] Dr. Sasvári G.: Hidrodinamika. Athenaeum, Buda­pest, 1925 [8] Füzy O.: Vízgépek. /Tankönyvkiadó, Budapest, 1965 [9] Dr. Pattantyús G.: Áramlástan. Mérnöktovábbképző Int., Bp., Í942 0 npe0öpa30Bannnx 3Hcprnn, npoucxoAHiiiHx B CBOßOflHOÜ CTpye Ppyőep, K. CTaTbH oőpamaeT BHHiwaHHe Ha BecbMa nacTbie OIUHŐKH, aonycKaeMbie BCJiencTBHe ae«0CTaT0MH0 TOMHOÍÍ HHTep­npeTauHH KOHTpaKUHOHHbix K03i|)(})HUHeHT0B, npuMeHae­Mbix AJifl xapaKTepncTHKH CTpyii nocjie HX BbixoAa H3 conjia. Run BbixoflHoro pa3pe3a Jiioőoro conjia, oőnaAaiomero JIIOŐblM 3Ha4eHHeM ,,<!>" (K03<{>(j)HHHeHT KOHTpaKLlHH) Mbl Mo>KeM pacMHTaTb cpeflHee AaBnenne h BejJHHHHbi KOMIIO­HCHTOB CKOPOCTH B nanpaBJieHiiH ,,x" H ,,r". BflOJlb KOHTpaKUHOHHOrO 0Tpe3Ka CTpyH, BblXOflHmeii ii3 conjia BbiuienepewHcueHHbie BenHHHHbi paciHTbiBaioTCH npn noMomn ypaBHeHHft (3/a), (13) H (19). Ha 0CH0Be ypaBHeHHft (13) H (19) aBTopoM A0Ka3biBa­eTCH, HTO HBJieHHe KOHTpaKUHH MO>K6T npOHCXOAHTb HCKJllOMHTeJlbHO BAOJIb UHJIHHApa C HCKpHBJieHHbIM MepH­AHaHOM. nocjie H3MepeHnH jia3epHbiM npnSopoivi pacnpeAeJie­HHH cKopocTeil B BbicTynaroiueíi CTpye upeAcraBJineTCH B03M0>KHbIM paC^HTaTb MepHAHaHHyK) KpiIByiO, HTO 1103­BOJIHT CKOHCTpyHpOBaTb COTIJia C ÖOJiee BblCOKHM 3HaMe­HNEM K. n. A. Energy conversions in the free jet By Gruber, K. The factors used for describing the contracting jet issuing from nozzles are often not interpreted accurately enough leading to serious errors.

Next

/
Oldalképek
Tartalom