Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
11. szám - Hörcher Ferenc: Az öntözés hatása a talajvízjárásra
504 Hidrológiai Közlöny 1978. 11. sz. Horcher F.: Az öntözés hatása A vízállásadatok egyedi vizsgálata és annak eredménye A vizsgálatba bevonható kutak kiválasztása és a vízjárásukat esetleg befolyásoló hatások feltárása után kezdhettük meg az adatsorok vizsgálatát. E munkát a kiválasztott kutak vízállásidősorainak az összeállításával kezdtük. Alkalmazkodva a Rétháti által 1954—71 időszakra kidolgozott átlagos relatív vízállás idősorok időtartamához, kigyűjtöttük a nyilvántartási lapokról az 1954—71 időszakra az észlelési adatokból számított havi, téli félévi, nyári félévi és évi középértékeket, valamint a legkisebb és legnagyobb évi talajvízállás adatokat s ezekből összeállítottuk az idősorokat. így kutanként 17 db adatsorhoz jutottunk. Ezután az idősorokat a vizsgált időszak közepén — az 1962 hidrológiai év végén — kettévágva, az egyes kutak észlelésének kezdetétől függően két többé-kevésbé egyenlő hosszú részre osztottuk és Student-próbával megvizsgáltuk azt, hogy a két fél-idősor empirikus középértéke között van-e szignifikáns eltérés. Az eredményeket összefoglaló 5. ábrából kitűnik, hogy az öntözött területen lévő A kút száma (a) • XL XII. i. Ii. ni. tv. V. Vi VII. VIII. IX. X. kp II l! Is §ä A kút száma (a) • Havi közé 0 (b) kp II l! Is §ä A 161 Wí i ti 'ti A 165 ti, ti /// 4 % % ti A É ¥ 'ti % VÄ A 169 ti ti V/A ti ''/A ti É V/ 4 A % % '4 # ft ti B 167 B 1529 V/ ti. ti, V/A V/ v/, V/ ff 'ti % 'ti B 158 VA V/ f % ti B 1U8 /// /// // S/A ti ívv Y/2. V/, Z/u. /// /// /// ti, \ti \ Szignifikáns talajvízszint emelkedés (h) j] Nincs szignifikáns talajvízszint változás (i) A Öntözőn területen fekvő kutak , B Az öntözött területen kívül fekvő kutak .5. ábra. A talajvízszint 1962 előtti és az az utáni időszakra vonatkozó középértékének eltérése Puc. 5. ripupau)enue cpedtmx ypoeneü 3a nepuodbi do u nocjie 1962 z. (a) JA KOJiOflua, (6) cpeflHeMecnMHbifi ypoßeHb, (c) cpeAHHfi ypoBenb 3a 3HMHee no/iyroflHe, (d) cpe;iHMH ypoßeHb 3a jrernee nojryrojine, (e) cpefliieronoBoii yposeHb, (0) MaKCMMajibHbifi 3a roA ypoßeHb, (Zj MMHHMa/lbHblfl 3a TOfl ypOBeHb, (X) 3HaMHMblft nOflbeM ypOBHH rpyHTOBbix Bon, (u) 3HaMHMoro nonfaeiwa ne HaßjnonaeTCii, (A) KOjiOAUbi B npeflejiax opocHTejibHoro MaccHBa, (B) KOJTOAUbi nne npeaejiOB opocHTe/ibHOro MaccHBa Abb. 5. Abweichung der auf die Periode vor und nach dem Jahre 1962 bezogenen Werte des Grundwasserspigels ( a ) Nummer des Brunnens, (ö) monatlicher mittlerer Grundwasser stand, (c) Mittlerer Grundwasserstand im Winter-Halbjahr, (d) Mittlerer Grundwasserstand im Sommer-Halbjahr, (e) Mittlerer jährlicher Grundwasserstand, (/) Höchster jährlicher Grundwasserstand, (g ) kleiner jährlicher Grundwasserstand, (/i) Signifikante Grundwasserspiegelerhöhung, (i) Keine signifikante Grundwasserspiegeländerung, (^1) Auf der bewässerten Fläche befindliche Brunnen, (Ii) Ausserhalb den bewässerten Flächen liegende Brunnen kutak közül a 169 sz. és a 165 sz. kút minden idősorára szignifikáns emelkedés volt kimutatható. A 161 sz. kút vízjárásával kapcsolatban figyelemre méltó az, hogy a vízállások szignifikáns emelkedése csak az öntözési idény elejére eső és azt követő V., VI., IX. és X. havi és a nyári félév középvízállására, továbbá a legkisebb évi vízállásra volt kimutatható. A nyári félévre eső emelkedés, bár nem olyan meggyőzően, mint a 165 sz. kút esetében, mégis az öntözés hatásának tekinthető. Az öntözött területen kívül fekvő kutak közül az ahhoz legközelebb levő 162 sz. kútnál nem volt szignifikáns eltérés, a 158 sz. kútnál a III., IV. és V. havi, a téli félévi, az évi középvíz és a legkisebb évi vízállás mutatott szignifikáns emelkedést. Az 1529 sz. kútra az öntözési idénybe eső V., VI., VII. és VIII. havi középvizek kivételével minden idősornál szignifikáns emelkedést tapasztaltunk. A 148 számú kút minden idősora szignifikánsan emelkedett, ami feltehetően a halastavak hatását mutatja. Az öntözött területen kívül levő kutak vízjárásával kapcsolatban az figyelemre méltó, hogy a Hortobágyi térségben az öntözött területhez legközelebb fekvő 162 sz. és 158 sz. kutak középvize az öntözési idényben és a nyári félévben nem emelkedett szignifikánsan és ugyanígy alakult az 1529 sz. kút középvize az öntözési idény első négy hónapjában. A vízállás idősorok egyedi vizsgálatának eredményeit így most már úgy foglalhatjuk össze, hogy a kutak túlnyomó többségében szignifikánsan emelkedett az évi közép víz és a legkisebb évi vízállás, ami a térségben 1954—71 közötti időszak alatti általános talaj vízszín-emelkedésre enged következtetni. Ezen az általános emelkedésen belül azonban sajátos eltérés tapasztalható az öntözési idénybe eső hónapok középvizeinek a változására vonatkozóan: az öntözött területen ezek az értékek szignifikánsan növekedtek, míg a környezetben — a 148 sz. kúttól eltekintve — ez csak kivételesen fordult elő. Ezt az eltérést jogosan lehet az öntözés hatásának tulajdonítani. Ezt a megállapítást alátámasztja az is, hogy az öntözött terület vízjárását legjobban jellemző 165 sz. kút minden idősora szignifikánsan emelkedett, a közvetlen környezetben, de az öntözött területen kívül levő 162 sz. kútnál viszont egyetlen idősorra sem lehetett ilyen emelkedést kimutatni. A kimutatható eltérések mellett meg kell állapítani azonban azt is, hogy néhány kútnál nem lehetett ilyen egyértelmű következtetésekre jutni. Ezért megállapításaink megerősítésére illetőleg a talaj vízjárás sajátosságainak részletesebb feltárása további vizsgálatokat kellett még elvégezni. A vízállásctdatsorok összehasonlító vizsgálata és annak eredményei A talaj vízjárás változásának részletesebb vizsgálata céljából a további munka során az egyes vízállás idősorokat a területre jellemző átlaghoz, illetve a szűkebb környezetükben levő kutak idősorához hasonlítottuk a Rétháti által javasolt — már előbb ismertetett — módszerrel. Ennek megfelelően először átszámítottuk a kiválasztott 7 db kút 1954—71 időszakra vonatkozó évi középvíz értékeit %-ban kifejezett relatív értékekre. E számításhoz az Í954—71 időszakban észlelt legkisebb és legnagyobb vízállásértékeket használtuk fel 0 illetőleg 100%-ként. Ezután számítottuk a vizsgált időszakra vonatkozó átlagos térszín alatti vízmélységet. Most már minden szükséges adat rendelkezésre állt, ahhoz, hogy besoroljuk a kutakat a megfelelő tájegységbe és mélység osztályba (1. táblázat) és meghatározzuk az összehasonlító idősorokat (6. ábra). Az ábrákon feltüntettük az idősoroknak a vizsgált teljes 1954—71 időszakra vonatkozó kiegyenlítő egyeneseit és ezek 5% kockázatú tartományá-
