Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

11. szám - Dr. Petrasovits Imre: Az öntözésfejlesztés néhány nemzetközi kérdése

Dr. Petrasovits I.: Az öntözésfejlesztés Hidrológiai Közlöny 1978. 11. sz. 493 centrálják majdnem a teljes szabadföldi zöldségtermesz­tést. A CSSZSZK-ban az öntözési módszerek közül az utóbbi időben a félig helyhez kötött esőztető rendszerek terjedtek el leginkább, zárt esővezetékekkel és villamo­sított szivattyútelepekkel. Kis területeken hordozható berendezéseket is alkalmaznak. Jelenleg nem építenek helyhezkötött öntözőrend­szereket, mivel ezek túlságosan sokba kerülnek. A vizs­gálatok szerint az ilyen rendszerek üzemeltetésekor az öntözés munkaigénye 70%-kal csökken, viszont építésük költségei 120—300%-al haladják meg a többi öntözési módnál felmerülő építési költségeket. Nem terveznek hordozható esőztető berendezésekkel történő öntözést; a meglevő ilyen berendezéseket foko­zatosan felváltják a fólstabil rendszerek. Az országban az utóbbi években egyre elterjedtebben használják öntözésre a trágyalót, amivel nagy termés­többleteket értek el. Összegező általánosításként megállapítható, hogy valamennyi KGST-országban az öntözéstegy­részt a komplex melioráció, másrészt az adott nö­vénytermesztési technológia szerves részeként igye­keznek alkalmazni. Tehát nem önmagában az öntö­zés alkalmazásától várják a kedvező és tartós ered­ményeket. Figyelemre méltó, hogy az öntözés gazdaságos­sága, a megtérülési idő az egyes országok között lényegesen eltérő. Ennek olyan objektív okai van­nak, mint az eltérő termőhelyi környezet (éghajlat, talaj, stb.) a népgazdaság és ezen belül a mező­gazdaság szerkezetéből és történelmi előzmények­ből eredő különbségek, továbbá a számítási mód­szereket is befolyásoló közgazdasági környezet­beli különbségek. A fejlesztési tervek tendenciái azonban minden KGST-országban hasonlóak, a nö­vekedési ütemet azonban meglehetősen eltérő nagyságrendben tervezik. Az ICID szerepéről A nagyarányú öntözésfejlesztési tervek megvaló­sításához elengedhetetlen a nemzetközi méretű in­formációcsere. Ennek rendszerében sajátos és nagy lehetőséggel rendelkező nem kormányközi szerve­zet a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövet­ség (ICID), melynek 72 tagország a tagja. Az ICID által Teheránban 1977-ben szervezett speciális ülés foglalkozott az ICID szerepével ebben a folyamat­ban. A vita mégis kevés konkrétumot nyújtott arra vonatkozóan, hogy mi legyen illetve lehet az IC1D­tagországok szerepe és feladata az ezredforduló öntözésfejlesztésében. A felszólalásokban több uta­lás volt erre, de összegező program nem született. Ennek érthető és legfőbb magyarázata abban az olykor igen lényeges társadalmi, politikai és ökoló­giai termeléstechnológiai különbségekben van, amelyek között az egyes országok iClD Nemzeti Bizottságai tevékenykednek. A legfontosabbnak a kölcsönös információcsere színvonalának emelése és még rendszeresebbé tétele látszik. A régiók ICID szervezetei közötti szorosabb kapcsolatok a gyakoribb közös rendezvényekben jussanak kifejezésre, ahol a résztvevőket hasonló problémák foglalkoztatják. A továbbiakban érdemesnek látszik a speciális ülés vitáját összegező bizottság jelentésének ismer­tetése is. Eszerint a szövetség ülésén résztvevő Nemzeti Bizottságoknak különböző okok miatt nem volt lehetőségük arra, hogy statisztikai adatokat közöljenek a saját országukban a 2000-ben várható öntözésekről. Bár az ICID egyik céljának kellene lennie, hogy megkapja ezeket az adatokat és össze­gyűjtse őket, hogy a világ öntözésének fejlesztésé­ljen előrejelzésként felhasználható legyen. Ezzel párhuzamosan szükséges volna a helyi élelmiszer­termelés becsülésére — prognosztizálására — is 2000-ben. A bizottság különösen tanácsosnak tartja összegyűj­teni az információkat a következő témákra vonatko­zóan : Horizontális jellegű adatok: a) helyi öntözhető területek b) tervezett vagy lehetséges öntözhető területek 2000-ben, c) a tervezett területre rendelkezésre álló víz, d) ezeknek az öntözött területeknek a hozzájárulása a világ élelmiszer-ellátásához. Vertikális jellegű adatok : a) A vízhasználat hatékonysága vízgyűjtőkön belül és az öntözőhálózatokban. Különösen ügyelni kell a csatornázásra, a zárt rendszerekre, a csatorna­füvesítés ellenőrzésére ós a rendszerek feliszapo­lódása megelőzésére illetve karbantartására. b) Az öntöző rendszerek ós az új öntöző módszerek hatékonysága, beleértve a tereprendezést, a kis energiaigényű mód- és rendszereket, a gazdaságokat vízellátó rendszerek hatékonyságát és a növények vízhasznosítását. c) A hatékony mezőgazdasági gyakorlat, beleértve a talajelőkószítést, jó vetőmag ós fajta használatát, megfelelő műtrágyázást, növényvédelmet és ható­konyab betakarítási és tárolási módszereket. d) A hatékonyabb földhasználat, abból a szempontból, hogy azokat a területeket használják, amelyek az adott növények termesztésére, illetve az adott földhasználati módokra leginkább alkalmasak. Külön igények fogalmazódtak meg a kutatás felé is. Az adatgyűjtést és a kutatási témák kiválasztását és összehangolását egyebek között az alábbi területek igénylik; a) A föld legtöbb részére vonatkozóan szükséges alapadat-sorozatok az evapotranszspiráció, a me­teorológia, a talajtérkópezés, valamint a vízminő­ség területén. b) Milyen legyen egy vízgyűjtő legjobb vízhasználata úgy, hogy a társadalmi szükségletek optimálisan kielógíthetőek legyenek? c) Hogyan lehet a vízhasználatot egy gazdaságon be­lül is az energiaigényre tekintettel optimalizálni? d) A különböző vízgyűjtők közötti vízkészletek veze­tési problémái. A fejlesztés és képzés feladatait külön is összegezték. Ennek keretében főleg az alábbi kérdésekre várnak vá­laszt; ' a) Egy ország társadalmi és munkaerő-helyzetét figyelembe véve hogyan lehetne legjobban javítani a földterület-termesztés technológiáját? b) Milyen újabb módszerekkel rendelkezzék az ICID az országok közötti öntözésre vonatkozó informá­ció csere fejlesztésére? Van-e arra szükség, hogy egyes országok másokat segítsenek képzéssel vagy szakemberekkel? Meglehet-e azt valósítani ICID­ösztöndí jakkal? A vita végén létrehoztak egy külön bizottságot is, amelynek feladata, hogy további és folyamatos tájékoz­tatást gyűjtsön ós adjon az összes fontos érintett témák­ról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom