Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

10. szám - Gölz Bernd: Budapesti meleg és langyos vizek hőmérsékleti idősorairól

464 Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. Gölz B.: Budapesti meleg- és langyosvizek 1. ábra. Budapesti meleg és langyos források valamint kutak hőmérsékletmérései 1780—1980 között L—

III. = Lukácsfürdő, III. kút: L—IV. = Lukácsfürdő, IV. kút >466. 1. Temperaturwerte Budapester Thermalquellen und -Brunnen im Zeitraum 1780—1980 L

—III. = Lukácsbad, Brunnen III; L

—IV. = Lukácsbad, Brunnen IV nálását. Ivóvízként használták a Rudasfürdő Attila II., Juventus- és Hungária II. forrásának, a Margitsziget II. kútnak hévizét, továbbá a csillaghegyi Árpádfürdő, a Rómaifürdő és a Pünkösdfürdő langyos vizét, épületfűtésre szolgált a Lukács* és Császárfürdő, a Margitsziget I. kút és a Tétényi úti kút hévize. Használati melegvizet termeltek a Széchenyi-fürdő kútjaiból és a Margitsziget I. fúrásból [1, 6, 27, 28]. A nagyfokú víztermelés miatt a Fővárosi Tanács 213/1963. sz. határozatában rögzítette, hogy a gyógyvíznek nem balneológiai célokra való hasznosítását meg kell szüntetni. Ennek ellenére még az 1970-ben elkészült, 52 °C-os budafoki kutat is mezőgazdasági fűtésre szánták [16]. Megemlíthető még, hogy a bányaművelés a Dunántúli-középhegység területén karszt vízkiemeléssel jár. Az egyes hévizek lehűlésével kapcsolatos megfigyelések és következtetések A Lukács- és Császár-fürdő forrásait illetően feltűnik, hogy a legmelegebb források vizének hőmérséklet-csökkenése különösen erős. A langyos források esetében azonban csak csekély hőmérséklet-változások jelentkeznek. Hasonlóképpen az óbudai