Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

10. szám - Gölz Bernd: Budapesti meleg és langyos vizek hőmérsékleti idősorairól

464 Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. Gölz B.: Budapesti meleg- és langyosvizek 1. ábra. Budapesti meleg és langyos források valamint kutak hőmérsékletmérései 1780—1980 között L— III. = Lukácsfürdő, III. kút: L—IV. = Lukácsfürdő, IV. kút >466. 1. Temperaturwerte Budapester Thermalquellen und -Brunnen im Zeitraum 1780—1980 L —III. = Lukácsbad, Brunnen III; L —IV. = Lukácsbad, Brunnen IV nálását. Ivóvízként használták a Rudasfürdő At­tila II., Juventus- és Hungária II. forrásának, a Margitsziget II. kútnak hévizét, továbbá a csillag­hegyi Árpádfürdő, a Rómaifürdő és a Pünkösd­fürdő langyos vizét, épületfűtésre szolgált a Lu­kács* és Császárfürdő, a Margitsziget I. kút és a Tétényi úti kút hévize. Használati melegvizet termeltek a Széchenyi-fürdő kútjaiból és a Margit­sziget I. fúrásból [1, 6, 27, 28]. A nagyfokú vízter­melés miatt a Fővárosi Tanács 213/1963. sz. ha­tározatában rögzítette, hogy a gyógyvíznek nem balneológiai célokra való hasznosítását meg kell szüntetni. Ennek ellenére még az 1970-ben elké­szült, 52 °C-os budafoki kutat is mezőgazdasági fűtésre szánták [16]. Megemlíthető még, hogy a bányaművelés a Dunántúli-középhegység terüle­tén karszt vízkiemeléssel jár. Az egyes hévizek lehűlésével kapcsolatos megfigyelések és következtetések A Lukács- és Császár-fürdő forrásait illetően fel­tűnik, hogy a legmelegebb források vizének hőmér­séklet-csökkenése különösen erős. A langyos forrá­sok esetében azonban csak csekély hőmérséklet-vál­tozások jelentkeznek. Hasonlóképpen az óbudai

Next

/
Oldalképek
Tartalom