Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

462 Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. Könyvismertetés Nagy üledékes medencék vízföldtana. (Hidrogeology of great sedimentary basins) Szerkesztette: Dr. RÓNAI ANDRÁS Miként arról már a „HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1977. évi számában beszámoltunk, 1976. május 31— június 5. között Budapesten a Nemzetközi Hidrogeológiai Szövetség (AIH) és a Nemzetközi Tudományos Hidrológiai Szövetségi (AIHS) közös rendezésében Nemzetközi Hidrogeológiai Konferenciára került sor. A konferencia tárgya a „Nagy üledékes medencék hidrogeológiája" volt s mint ilyen első rendezvény a világon ebben a témakörben. A konferencia helyének megválasztása nem véletlen, mivel ebben elsődleges szerepet játszott a magyar vízföldtani tudomány eddigi eredményeinek elismerése és az a tény, hogy a magyar üledékes medence egyike a világ hidrogeológiailag legjobban fefltárt és megkutatott területe. A konferenciára beküldött tanulmányok és az ülésszakon megtartott referátumok és vitaülés anyagok most a Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában könyvalakban is megjelentek, részben angol, részben francia nyelven. A tanulmánykötet összesen 69 tanulmányt, illetve referátumot tartalmaz. Ebből 45 külföldi szerzőktől, 24 pedig magyar szerzőktől származik. A tanulmányok 4 téma köré csoportosulnak, jóllehet ezek nem különülnek el egymástól éles határral s bizonyos átfedések mutatkoznak. Az 1. témakör a felszínalatti vízáramlások és szivárgások vizsgálatát, a vízmozgások matematikai modellezését, a vízhozam és vízutánpótlódás számitások módszereit valamint a vízmérleg problematikáját foglalja magában 20 tanulmány keretében. Ezek összefoglaló értékelését dr. Kovács György és dr. H. Besenecker (NSZK) készítette. A 2. témakör regionális vízföldtani, a tektonika és a hidrogeológiai közti összefüggések, valamint a hévízés ásványvíz előfordulások kérdéseivel foglalkozik 21 tanulmányban. Az ezzel kapcsolatos két referátumot dr. Stegena Lajos és dr. Szebényi Lajos tartotta. A 3. témakör a vízföldtani térképezéssel, a vízkémiai és geokémiai ill. geofizikai vizsgálatokkal kapcsolatos 14 értekezést ölel fel. A referátumot dr. Greschik Gyula tartotta. A 4. témakör 14 tanulmány keretében a mélységi vízkutatás, a geometrikus energiakincs, a vízkutak, a mélységivíz szennyeződés kérdéseivel foglalkozik. Az össszefoglaló értékelést magábafoglaló tanulmányt W. A. Visser (Hollandia) és Almássy Endre készítette. A konferencia plenáris ülésén két kiemelt előadás szerepelt, nevezetesen dr. Rónai A.: „A Nagy Magyar Alföld vízföldtanának főbb sajátosságai", valamint olasz szerzőkollektíva tolmácsoláséban a „Pó-völgy vízföldtanának sajátos vonásai" címmel, melynek anyagát e tanulmánykötet 426—483. ill. 304—321. oldalán találjuk. Minthogy e két munka szintézis jellegű s módszertani kérdésekkel is foglalkozik, nagy érdeklődést váltott ki a konferencia részvevői körében. A kiadványban napvilágot látott tanulmányok gazdag információs anyagot szolgáltatnak Földünk számos jelentős üledékes medencéjére és annak hidrogeológiájára vonatkozólag, így a magyar medencén kívül a Kárpát-medence határainkon kívül eső részeire, a Szovjetunió különböző típusú (táblás, hegységközi és előtéri) medencéire, Európa néhány nevezetes üledékgyűjtő medencéjére) Párizsi, Aquitáni, É-Németországi, Spanyolországi stb.), továbbá Ázsia, Afrika, Dél-Amerika és Ausztrália egyes medencealakulataira nézve találunk részletes értékeléseket. A szerzők értékelése és a széles körű tapasztalatok alapján egyértelműen kitűnt a nagy üledékes medencék fontossága és jelentősége az emberiség vízellátása szempontjából. Elmondhatjuk, hogy a vízföldtani irodalom nemzetközileg is számottevő, igen jelentős munkával gyarapodott, melyben kellő és megérdemelt szerepet töltött be a magyar vízföldtani viszonyok, sajátságok és munkamódszerek ismertetése. A rendikívül összetett, szétágazó és bonyolult tanulmányanyag elmélyült szakmai ismeretet és nagy tapasztalatot igénylő szerkesztését dr. Rónai András végezte a hazai és külföldi szakemberek teljes megelégedésére. A szép és gondos kiállítású, s a MÁFI kiadványok hagyományaihoz illő könyv technikai szerkesztője Rémi Róbertné (MÁFI) volt. Dr. Korim Kálmán (Folytatás a 451. oldalról) A természet és a társadalom kapcsolatainak fejlődésében a vezető szerep a társadalomé. Elengedhetetlen a társadalom által felhasznált erőforrások maximális pótlása, a pótolhatatlanok takarékos kezelése. A természeti környezetet a társadalom korlátozott lehetőségekkel hasznosíthatja és változtathatja meg, mivel a nagyobb változás a természet rendszerén belüli kapcsolatok változásának láncreakcióját is előidézheti. Nem helytálló a természetet konzervatív erőnek, a tehetetlen anyag egyszerű szállítójának tekinteni, olyan tényezőnek nézni, amely az idők folyamán kevéssé változik és ezért képtelen a társadalom fejlődési folyamatára hatni. A természet és társadalom kölcsönhatása problémájának fontos része azoknak a változásoknak és eszközöknek a meghatározása, amelyekkel a társadalom a természetre hatást féjthet ki. Ahhoz, hogy lónyegbevágóan tudjuk befolyásolni a természetet, nemcsak anyagi eszközökre, hanem az intézkedések tudományosan kidolgozott terveire is szükség van. V. I.