Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

10. szám - Nagy L. Dénes: A szennyvíziszap hasznosításának és elhelyezésének lehetőségei

Nagy L. D.: A szennyvíziszap hasznosítása Hidrológiai Közlöny 1978. 10. sz. 443 vénye. Elvileg a mezőgazdaság leginkább olyan szerves iszapot fogadna, amely a műtrágyához hasonlóan szárazon kiszórható lenne. Ez igény elérésére a mesterséges víztartalom-csökkentésen túl hőkezelést is kell alkalmazni (105 °C-on való szárítást), amelyet természetesen a víztartalom mintegy 50% alá való csökkentése kell, hogy megelőzzön, elsősorban gazdaságossági szempontból. E kezelés egyúttal megbízható csíramentesítést is jelent, s így közegészségügyi szempontból is erősen támogatott, ugyanakkor — önmagában — ez messze a legköltségesebb megoldás. Igen fontos a kommunális iszapok csíratartalmának csökkentése vagy akár teljes csíramentesítése. Sajnálatos, hogy a teljes mentesítés (sterilizálás) csak a költséges hőkezeléssel — esetleg sugárzással — biztosítható. Éppen ezért egyelőre ennek bevezetésére reálisan nem számíthatunk. Szerencsére a természet ennél lényegesen gazdaságosabb — bár azzal messze nem egyenértékű -— és hazai vonatkozásban is minden nehézség nélkül elérhető megoldásokat biztosít a termofil szintet elérő fermentálás vagy komposztálás révén. Az iszapnak tehát egyéb, teljesen megbízható fertőtlenítése —- elsősorban gazdasági okokból — már nem lehetséges, de kétségtelen, hogy mind az aerob, mind az anaerob fermentáció is jelentősen csökkentő hatású és korlátozással az iszap hasznosítását lehetővé teszi. Hazánkban is kísérletek folytak kisebb iszapmennyiségek (pl. gyógyintézeti iszapok) klórozással való csíramentesítésére. Megfelelő pH-beállítással és klórmésszel elfogadható kísérleti eredményekhez jutottunk. Üzemi szintű bevezetése azonban a technológiai fegyelem hiánya miatt nem várható. Ilyen erősen fertőzött iszapok megsemmisítését vagy hőkezelését kell továbbra is megkívánni a megnyugtató biztonság érdekében. A szennyvíziszap hasznosítása jelentős népgazdasági érdek, mert hiszen a mezőgazdaság szervestrágya-hiánya évről évre nő és a műtrágyák csak egy bizonyos ideig képesek a földek megfelelő termőképességét biztosítani. Ennek ellenére a kommunális tisztítóberendezések iszapjának felhasználása jelenleg csak igen kis mértékig biztosított. Az iszap elszállításának hiánya miatt egyes kommunális telepek katasztrofális helyzetbe kerültek. Éppen ezért a lehető legjobb megoldást kell a jövőben találni ahhoz, hogy a mezőgazdaság a keletkező kommunális iszapokat maradéktalanul hasznosítsa. Természetesen kivételt képeznek azon iszapok, amelyeknek fémsó- vagy egyéb szennyezése a mezőgazdaság számára káros lehet. E káros sók visszatartását tehát a települések területén levő üzemekben garantáltan el kell érni, s ez esetben ez értékes mezőgazdasági tápanyag maradék nélkül hasznosítható lesz. Ennek érdekében dönteni kell azon víztartalom-csökkentő eljárásokról, amelyek még gazdaságosan megoldhatók és ugyanakkor a további felhasználáshoz elégségesek. Fokozottabb súlyt kell fordítani a komposztálásra, amely célra a városi válogatott szemét mellett a mezőgazdasági hulladékanyagok is (pl. szecskázott kukoricaszár stb.) felhasználható. A mezőgazdaságnak tehát komoly erőfeszítéseket kell tennie éppen saját érdekében az eddigieknél körültekintőbb fogadókészség, és ebből következtethetően a biztonságosabb utókezelés, valamint a fertőzésmentes hasznosítás érdekében. Az iszap mezőgazdasági hasznosításához vagy komposztáláshoz elégséges a 70—80%-os víztartalomig való csökkentés, amit centrifugálással, flotálással, szalagszűréssel vagy vákuumszűréssel egyaránt biztosítani lehet. E sokféle megoldás közül feltétlenül hazai üzemkísérletek és annak alapján végrehajtott komplex gazdasági vizsgálat alapján lehet a legkedvezőbb megoldásról dönteni. E döntés mindenképpen sürgető és ez ötéves terv során végrehajtásra kell kerüljön, hogy ezzel megakadályozható legyen a hazánkra általában jellemző sokféle eljárás és típus alkalmazása. Az ötödik ötéves terv során a nem hasznosítható iszapok megsemmisítését kell biztosítanunk, amely sajnos, a nagy mennyiségre tekintettel elsősorban égetés lehet. Ez égetőket a nem hasznosítható városi hulladékanyag égetésére is alkalmas megoldásban kell mielőbb létrehozni. A kommunális iszapok szervesanyag-tartalma — 80%-os víztartalom alatt — a 2000 kalóriát meghaladja, s így már a megfelelő hőfokot elért égető további energia nélkül képes az elhamvasztást biztosítani. Végül a hulladékanyagok végleges elhelyezéséről: ez természetesen elsősorban a hasznosítás lehet, de ha arra az anyag alkalmatlan, akkor sajnos, olyan felhagyott bányaterületet vagy bányameddőt lehet erre kiszemelni, amely környezetvédelmi és azon belül elsősorban vízvédelmi szempontból sem okozhat károkat. A bányameddők bizonyos mértékű e célra való igénybevétele igen kedvező lehet még a kezdetlegesen kezelt iszapok számára is, mert hiszen a meddőhányóknak kötőanyagra van szükségük és kialakításuk után humuszterítésre, amelyet kommunális iszappal lehetne a leggazdaságosabban megoldani. (Komló egyik hányóján erre lehetőség mutatkozik!) A bányameddők e célra való hasznosítására, ill. végleges felületi kiképzésének elérésére a szükséges kutatási munkát célszerű ugyancsak elvégezni. A kommunális szennyvíztisztító telepeken keletkező anyagokon kívül bőségesen van hasonló feladat az ipari szennyvíztisztító telepekről, ill. berendezésekből kikerült anyagok esetleges hasznosítására, szükség szerinti megsemmisítésére és elhelyezésére is. E feladat még szerteágazóbb, de ugyanakkor azonos megoldást tesz szükségessé, ha megsemmisítésről vagy méregtemetőben való elhelyezésről van szó. Éz utóbbi ugyancsak akkut kérdés, mert elvileg a helyi tanácsoknak kell az elhelyezésre alkalmas területeket kijelölni és annak kialakításáról, fejlesztéséről gondoskodni. Természetesen a költségek az érdekeltekre átháríthatok, de sajnálatos módon az összefogó munka hiányában évek óta megoldatlan a méregtemetők kijelölése, ill. üzembe állítása. Az azonos jellegű feladat miatt célszerű ez akkut témát is mielőbb megoldáshoz juttatni, a főhatóságok hathatós támogatásával. Bár feladatom volt a teljességre való törekvés, azt mégsem tehettem, mert oly tág körű és sokrétű ez az aránylag szűk körű terület is, mint az iszap