Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Szabó András–Tóth Árpád: Aktivációs analízis a vízkémiai vizsgálatokban

Szabó A.—Tóth A.: Aktivációs analízis Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. 427 előállítás, oktatás — is szolgálnak, s így rendszeres vízanalitikai célokra történő felhasználásuk korlá­tolt, azonban jó munkaszervezéssel, a rendelke­zésre álló kapacitás jobb kihasználásával minden bizonnyal vízkémiai analízisekre is lehetne módot találni. Külön előnyként jelentkezik az is, hogy itt már rendelkezésre áll a megfelelő mérő- s kiér­tékelőrendszer. A másik út a neutrongenerátoros vagy a neut­ront termelő izotópforrást felhasználó méréstech­nika. A neutrongenerátoros méréstechnika mellett szól, hogy Magyarországon már több helyen üze­mel a KFKI által gyártott KFKI NA—2 tip. gene­rátor, s így rendelkezésre állnak hazai tapasztala­tok is. Véleményünk szerint azonban az AA-nek vízanalitikai vizsgálatokra történő szélesebb körű alkalmazása — amennyiben különálló aktivációs mérőhelyek létrehozására nyílik lehetőség — főleg a neutrontermelő izotópforrások felhasználásával válik lehetővé. A spontán bomló 25 2Cf óriási előnye, hogy felhasználásával nagyon intenzív, ugyanak­kor kisméretű sugárforrások alakíthatók ki. A különálló aktivációs mérőhelyek azonban csak akkor nevezhetők rentábilisnek, ha kapacitásuk maximális mértékben ki van használva, hisz a su­gárforráson kívül szükség van megfelelő elektroni­kus mérő- s adatfeldolgozó rendszerre is, amelynek beszerzése komoly költséget jelent. Összegezve az eddig elmondottakat, az AA jelen­tősége a vízanalitikában a következőképp fogal­mazható meg. Az AA, mint nagy érzékenységű analitikai módszer, lehetőséget nyújt viszonylag nagy számú minta több elemre kiterjedő analízi­sére. Miután a környezetvédelemmel kapcsolatos előírások betartása, s az ehhez kapcsolódó rend­szeres vízminőség ellenőrzés rendkívül sok víz­minta analízisét követeli meg, feltétlenül szükség van olyan korszerű, műszeres analitikai eljárások­ra, amelyek gyorsak, megfelelő pontosságú ada­tokat képesek szolgáltatni, több elem analízisét is lehetővé teszik, és sorozatvizsgálatra is alkalmasak. Ezeknek a követelményeknek a NAA kivétel nél­kül eleget tesz, így alkalmazása ott, ahol erre lehe­tőség nyílik — azaz rendelkezésre áll a sugárforrás a megfelelő elektronikus kiértékelőrendszerrel — feltétlenül indokolt. IRODALOM [1]/i. Henkelmann, A. Huber, S. Specht, H. Stark: Einsatz verschiedener Neutronenquellen zur analy­tischen Nutzung prompter Neutroneneinfanggam­mastrahlung. J. Radioan. Chem., 32(2), 265—274, 1976. [2] Szabó E., Simonits A. : Aktivációs analízis. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1973. [3] Bujdosó E.: Üj irányzatok az aktivációs analízisben. Fizikai Szemle, 25(3), 85—93, 1975. [4] Bódizs D., Keömley G., Permecki G.: Kis számító­gépek az aktivációs analízisben. Izitóptechnika, 18, 132—137, 1975. [5] Simonits A., Bereznai T.: A reaktor-aktivációs spektrometriai jelenlegi helyzete és irányai. Izotóp­technika, 18, 49—63, 1975. [6] D. M. Linekin: Multielement Instrumental Neutron Activation Analysis of Biological Tissue using a Single Comparator Standard and Data Processing by Computer. Int. .7. Appl. Rad. I sot., 24(6), 343— 351, 1973. [7] A Simonits, F. De Corte, J. Hoste: Single-Compara­tor Methods in Reactor Neutron Activation Analy­sys. J. Radioan, Chem., 24, 31—46, 1975. [8] C. P. Papadopuolou, C. T. Cazaianis, Ä. P. Grimanis: Neutron activation analysis of vanadium, copper, zinc, bromine and jodine in Pyura microeosmus. Nuclear Activation Techniques in the Life Sciences. Proceedings of a symposium, Amsterdam, 8—12 May, 1967. LAEA, Vienna, 365—377, 1967. [9] T. Fujinaga, Y. Kusaka, M. Koyama, H . Tsuji, T. Mitsuji, S. Imai, J. Okuda, T. Takamatsu, T. Ozaki : Radioactivation analysis of aluminium, vanadium, copper, molybdenum, zinc, and uranium in natural water samples using organic coéprecipitants. J. Ra­dican. Chem., 13(2), 301—311, 1973. [10] 6'. May, D. Piccot, G. Pinte: Analyse systematique des elements traces dans l'eau de mer par activati­on neutronique. J. Radioan. Chem., 27(2), 352—369, 1975. ' [11] J. M. De Goey, J. P. W. Houtman, P. S. Tjio e, J. H. Koeman: Mercury destribution levels observed in various ecosystems as determined by neutron activa­tion analysis. Nuclear Activation Techniques in the Life Sciences, 1972. Proceedigs of a sympocium Bled, 10—14 April, 1972. IAEA, Vienna, 295—307, 1972. [12] Bártfai-Szabó L., Kiss L., Pálmai G., Pásztó P., Sze­bényi I. : Die Änderung des Gesamtauecksilbergehalts der Donau auf der ungarischen Flusstrecke und die Verunreinigungsquellen. Period, polytech. Chem. Eng. 19(1—2), 115—121, 1975. [13] D. J . Bressan, R. A. Carr, P. J . Hannan, P. E. Wilkinss : The determination of trace metals and fluoride in mineralogical and biological samples from the marine environment. J. Radioan, Chenn., 19(2), 373—381, 1974. [14] A. Kolaczkowski, W. A. Jester: Activation analysis of heavy metals in surface waters using ion exchange filter papers and cyanide complexing. J. Radioan. Chem., Í6(l), 21—29, 1973. [15] G. F. Clemente, G. G. Mastinu: Instrumental method for the determining of trace elements in water samp­les by neutron activation analysis. J . Radioan. Chem., 20(2), 707—714, 1974. [16] J. I. Draskovic, R. Radosavljevic, T. Tasovac: Bio­geochemical Characterization of some continental water systems in Yugoslavia by instrumental activation analysis. J. Radioan. Chem., 28(1— 2), 231—248, 1975. [17] T. Nozaki, M. Ichikawa, T. Sasuga, M. Inarida: Neutron activation analysis of uranium in human bone, drinking water and daily diet. J. Radioan. Chem., 6(1), 33—400, 1970. [18] H. A. Van der Sloot, R. Masee, H. A. Das: Determi" nation of uranium is sea and surface waters by neut­ron activation analysis after adsorption on charcoal. J. Radioan. Chem., 25(1), 99—105, 1975. [19] K. H. Lieser, V. Neitzert: Determination of trace elements in water by non-destructive neutron acti­vation. J. Radioan. Chem., 31(2), 397—405, 1976. [20] Bogáncs J., Csöke A., Derne S., Nagy A., Simonits A., Szabó E., Jazvickij Ju. Sz., Nazarov V. M.: Az IBR-2 impulzusreaktor aktivációs analitikai alkal­mazásának lehetőségei. Izotóptechnika, 14, 493—511, 1971. [21] T. H. Handley, V. A. De Carlo: Mercury and cadmi­um determination in water by prompt (n, y) method, 25 2Cf as the neutron source. J. Radioan. Chem., 11 (2), 265—271, 1972. [22] R. D. Vis, H. Verhenl: The analysis of phosphorus and chlorine in natural waters by alpha-particle activation. J. Radioan. Chem., 25(2), 293—297, 1975.

Next

/
Oldalképek
Tartalom