Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
9. szám - Papp Gábor–Kalina Ernő: A Duna vízerő-hasznosítása
Papp G.— Kaiina E.: A Duna vízerő-hasznosítása Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. 403 vagy 6,86 millió Mp fűtőolajjal, ill. vagy 7,55 milliárd normál ra 3 földgázzal biztosíthattuk volna. Tájékoztatásul [3] alapján a 2. táblázatban közöljük a KGST-országok és Jugoszlávia 1950— 1970 évek közötti összes villamosenergia-termelésének és a vízerőművek termelésének az alakulását. 4. A Duna vízlépcsői, a hasznosítható és a hasznosított vízerőkészlet A Dunának az érintett országokkal egyeztetett terv alapján történő lépcsőzése csak a második világháborút követő ipari fellendülés időszakában kezdődött meg. Ebben a pontban a lépcsőzés által hasznosítható vízerőkészletet, az egyes vízlépcsők helyeit, a vízerőművek fontosabb energetikai adatait ismertetjük. Az 1. táblázat utolsó négy oszlopában a part menti "országok vízerőből történő részesedéseit, a 3. táblázatban az egyes vízlépcsők, illetve vízerőművek jellemző adatait foglaltuk össze [21, 33] alapján. A 3. táblázatbb&n a beépített (-hető) teljesítményre vonatkozó adatok (az utolsó előtti oszlop) a víz- és a villamos gépek által leadott hasznos teljesítményt jelentik. Megjegyezzük, hogy a 3. táblázat adatai elsősorban vízerő-hasznosítási célú és a hajózási viszonyokat javító terv megállapításai. A többcélú hasznosítás fokozottabb érvényesítése miatt — különösen a Közép- és az Al-Dunán — a jövőben a fenti adatokhoz képest változás várható [21, 23]. Az 1. táblázat energetikai adatainak összege mutatja, hogy a Duna vízereje évenkénti átlagban 42402 millió kWh villamos energiát reprezentál és ez a 3. pont adataival számolva annyi, mint amenynyit hőerőművekben 40,2 millió Mp szénnel vagy 12,7 millió Mp olajjal, vagy 14 milliárd normál m 3 földgázzal termelnek. A folyam vízlépcsők nélkül a fenti energiaértéket kihasználatlanul szállította a Fekete-tengerbe. A jelenlegi kiépítéssel (45%) évenként annyi villamos energiát termel a folyam, mint amennyit hőerőművekben 19 millió Mp szénnel lehet termelni. A Nagymaros—Gabcikovó-i Vízlépcsőrendszerből az évenkénti magyar részesedésű villamos enérgia (1850 millió kWh) annyi, mint amennyit kalorikus erőművekben 1,76 millió Mp szénnel termelhetnénk. Az alábbiakban külön pontban ismertetjük a német, az osztrák Duna, továbbá a Közép- és az AlDuna vízerőkészletét. Az ábrákat és az adatokat [21, 33] alapján állítottuk össze. 4.1. A német Duna vízerőkészlete A Dunán az első vízerőművet az Ulm feletti szakaszon Wiblingennél 1906—1907 között építették [37]. A legnagyobb esése 3,8 m, kiépítési vízhozama 40 m*js, teljesítménye 1,2 MW. Vízgépei Francis[mA.fJ 4 OÜNZBURG K BITTENBRUNN 5 OFF/NGEN 15 BERSHEIM 6 BUNDELFINBEN 16 INGOLSTADT 7 FAI MING EN 17 GROSSMEHRING 8 DILLINGEN 18 WACKERSTEIN 9 HÖCHSTADT 19 EININ6 10 TAPFHEIM 20 KELHEIM JELMAGYARÁZATÜzemelő erőmüvek ^^Tervezett erőművek . Folyó Országhatár 5. ábra. A német Duna-szakasz a vízlépcsőkkel Puc. 5. HeMeifKÜ uytacmoK Rynan c audpocmanifUHUMU Fig. 5. The German section of the Danube, showing the power stations
