Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
9. szám - Dr. Andrik Péter: Higiénés vizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon
394 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. Dr. Andrik P.: Higiénés vizsgálatok Csérnély patak (13. sz.pont) nf\ 10 s10*10 310 e10 s10*• 10 }10 s • 10 sr^tO*110 3-I 10*%10 ^10"10 510"10 3 10 610 s10* 10 31970 1971 1972 1973 1974 1975 l. //. III. IV. v. t vt. vn. VIII. IX. [hónapok] X. XI. XII. 4. ábra. A Csernely-patak 13. sz. mintavételi pontjához tartozó algaszámok 1970—75 között Puc. 4. lucjia eodopocAeü Ha pew<e lepHejib, nywcm 13 3a nepuod 1970—1975 Abb. 4. Die zum Probenahmepunkt Nr. 13 des Csernely — Baches gehörenden Algenzahlen in 1970 — 75 VII. 13-i eredmények szerint a Szalajka-patak planktonja az 1.—2. sz. mintavételi helyek között elterülő Pisztrángos-tavak után nagyrágrenddel nő, majd — az állóvizi fajok eltűnése után — visszaesik 100 000 egyed/liter alatti értékre. Szilvásvárad, Nagyvisnyó és Dédestapolcsány községek után (4., 5., 9. sz. mintavételi pontok) átmeneti planktonnövekedés tapasztalható. Egy koratavaszi mintavétel (1973. IV. 26.) alapján úgy tűnik, mintha a Kemesnye-patak, az algaszám növelésének vonatkozásában, hatást gyakorolna a Bán-patakra. A jelenség csak látszólagos, illetve az amúgy is zsúfolt ábra nem tartalmazza a következő információt: ebben az időpontban a Bámpatak algaszáma az 5. sz. ponton 79 000 e/l, a 7. sz. ponton 112 000 e/l volt, míg a Kemesnye-patak algaszáma 53 000 e/l, vízhozama pedig mintegy 1/4-e volt a főágának. Az algaszám növekedése így a Bánpatak 5. sz. és 7. sz. mintavételi pontjai között, feltehetően helyi hatásra (vízsebesség csökkenése?) jött létre. Hasonlóan nem mutatható ki a Kemesnye-patak algaszámot befolyásoló szerepe 1974. IX. 18.-án sem. Télen (1975. I. 27.) az algaszám a Bán-patak hossz-szelvényében nem változott. A szaprobiológiai minősítés 98 vízminta közül 56-ból volt elvégezhető. A Pantle-Buck szám a Bán-patak vizsgált szakaszán 1,63—2,61 értékhatárok közötti volt, 2,5 fölé csak egy esetben emelkedett: 1972. III. 16.-án a 9. sz. mintavételi ponton 2,61 értéket számítottunk. 1970—75 között az 1.—9. sz. pontok átlaga 2,09-nek adódott, az egyes mintavételi pontok átlageredményei: 1. pont (2 minta alapján) 1,63 2.—3. pont (3 minta alapján) 1,99 4. pont (2 minta alapján) 2,03 5.—6. pont (2 minta alapján) 2,18 7. pont (7 minta alapján) 2,04 8. pont (2 minta alapján) 2,23 9. pont (38 minta alapján) 2,11 Bár az eltérő mintaszámok miatt az egyes mintavételi helyeken mért Pantle-Buck számok összehasonlítása nem reális, úgy látszik, hogy a Szalajka-völgy felől a lázbérci tározó felé haladva, a szaprobiológiai index a Bán-patakban növekszik. A tározó feletti szelvényben, a 9. sz. mintavételi ponton, átlageredményt tekintve a Pantle-Buck szám 1970-ben volt a legmagasabb, 1971—75 között a szaprobiológiai vízminőség lényegesen nem változott. A Bán-patakból kimutatott 128 alga-taxon körül 71 képviselt indikátor értéket Hctnuska [11] szerint, a következő megoszlásban: poli-alfamezoszaprob: 2 taxon alfamezoszaprob: 4 taxon alfa-bétamezoszaprob: 12 taxon bétamezöszaprob: 28 taxon oligo-bétamezoszaprob: 14 taxon oligoszaprob: 11 taxon Az indikátorszervezetek többsége tiszta, kissé szennyezett vizet jelzett. A béta-mezőszaprobnál rosszabb vízminőséget jelző taxonok gyakorisága is kisebb volt, mint a kissé szennyezett vizet indikálóké. A Bán-patakból, 64 vizsgálati időpontban vett 98 vízminta elemzése 128 alga taxon meghatározására vezetett, a következő rendszertani megoszlásban:** CYANOPHYTA 6 CHRYSOPHYTA Chrysophyceae 2 Bacillaryophyceae 77 PYRRHOPHYTA 1 XANTHOPHYTA 2 EUGLENOPHYTA 8 CHLOROPHYTA 32 A Cyanophyta csoportból 1970—72-ben gyakori volt a Chroococcus minutus Näg., később ritkán fordult elő a vízben. Egyéb kékalga taxonok (Microcystis, Dactylococcopsis) megjelenése szórványos. Pyrrhophyta és Xanthophyta taxonok előfordulása csekély, az Euglenophyta csoportból a Trachelomonas volvocina Ehrbg., kis egyedszámban szinte mindig jellemző volt a Bán-patak vízére. Zöldalgák főként a Bán-patak felső szakaszán fordultak elő (Id. 1. ábra), nyáron és ősszel jelentős egyedszámban. Gyakoribbak voltak az Ocystis, Scenedesmus, Closterium valamint a Chlorella vulgaris Bey. A Bán-patak jellemző szervezetei a kovaalgák. Mind egyed-, mind fajszámban dominálnak a fitoplanktonban. A patak alsó tározóhoz közeli szaka* *A részletes fajlista a Szerzőnél megtekinthető
