Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Dr. Andrik Péter: Higiénés vizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon

Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. 392 Higiénés vizsgálatok hazánk legnagyobb ivóvízhasznosítású tározóján, a lázbérci tavon III. A tápvizek algavizsgálata Dr. ANDRIK PÉTER* Az Északmagyarországi Regionális Vízellátási Rendszer keretében, 1969-ben megépült lázbérci víztározó vizsgálati eredményeit már két munkában közreadtuk. Először [1] ismertettük a lázbérci mesterséges tavat és vízgyűjtő területét, általánosságban meghatároztuk vizsgálataink célját és főbb irányait, majd bemutattuk a higiénés bakteriológiai vizsgálatok eredményét. Második dolgozatunk [2] a vízkémiai elemzés adatait tartalmazta. A tározott víz minőségének, ívóvízkénti felhasználhatóságának megítélésében, az alkalmazásra kerülő víztisztítási technológia megválasztásában, a vízkémiai és higiénés bakteriológiai vizsgálatok mellett, illetve azokkal együttesen jelentős szerepet kap a víztározó és vízgyűjtő területe növényi planktonjának vizsgálata. Munkánk következő két fejezetében, a fitoplankton mennyiségi és minőségi elemzésének adatairól számolunk be, az anyag terjedelme miatt először a tápvizek, majd a víztározó algavizsgálatait ismertetjük. Vizsgált terület A lázbérci víztározót tápláló Bán és Csernely patakok topográfiai, vízhozambeli ós egyéb adatait korábban közöltük [1]. A vízfolyásokon planktonvizsgálatok céljából kitűzött mintavételi pontjaink a következőek voltak (1. ábra): 1. Szalajka-patak, a Szikla-forrás mellett; 2. Szalajka-patak, a Szalajka-vülgyi halastavak után; 3. Szilvás-patak, Szilvásvárad felett; 4. Szilvás-patak, Szilvásvárad alatt; 5. Bán-patak, Nagyvisnyó után; 6. Bán-patak, Dédestapolcsány felett, a Kemesnyepatak beömlóse előtt; 7. Bán-patak, Dédestapolcsány felett, a Kemesnyepatak beömlése után; 8. Bán-patak, Dédestapolcsányban (ref. templom előtti híd); 9. Bán-patak, a lázbérci tározóba ömlés előtt; 10. Kemesnye-patak, a Bán-patak felett; 11. Csernely-patak, Uppony felett (vízmércénél); 12. Csernely-patak, Uppony község alatt; 13. Csernely-patak, a lázbérci tározóba ömlés előtt; 14. Bótai-patak, Uppony felett; 15. Bótai-patak, Upponyban, a Csernely-patakba folyás előtt. A Bán- ós a Csernely-patakot a tározóba ömlés előtti szelvényben (9. sz. és 13. sz. mintavételi pontokon) gyakrabban és folyamatosan mintáztuk, egyéb mintavételi helyeken és a mellékágakból alkalomszerűen vettünk mintát. Az 1. képen a Bán patak gázlóját mutatjuk be, Dédestapolcsány község belterületén. Anyag és módszer Algavizsgálat céljára 1970—75 között összesen 158 mintát vettünk a-vízfolyásokból, a következő megoszlásban: *Borsod megyei KÖJÁL, Miskolc fW1970 1971 1972 1973 1974 1975 szesen Bán-patak vízgyűjtő területén 8 6 38 ' 24 20 18 114 Csernelypatak vízgyűjtő területé

n 8 8 24 12 7 12 71 összesen 16 14 62 36 27 30 185 A patakokból 1 liter vízmennyiséget — a lehetőségektől függően — a felszín alól 20 cm-ről merítettünk, s konzerválás nélkül, kűtőtáskában a laboratóriumba szállítottuk. 500—1000 ml vizet membránszűréssel és centrifugálással koncentráltunk, majd az üledékből Bürkerkamra segítségével algaszámlálást végeztünk [3, 4]. Utermöhl mikroszkóp nem állt rendelkezésünkre. Ä trofitásfok megállapításához Felföldy munkáját [5] használtuk. Az algák felismerésében hutározókönyvek segítettek [6, 7, 8, 9, 10]. Az indikátorszervezeteket szaprobiológiailag Hanuska [11] és Sladecek [12] szerint jellemeztük, a szaprobiológiai értéket Pantle és Buck [13] után számítottuk ki. Eredmények 1. Bán-patak 1970—75 évek között az algaszám literenkénti értéke a Bán-patakban 1000—1 400 000 között változott. A 2. ábrából látható, hogy a Bán-patak tározóba ömlés előtti pontjára a literekénti százezres mérettartományú algaszám jellemző. Az innen származó 63 mintából két alkalommal mér1. kép. A Bán-patak gázlója Dédestapolcsányban, a tározó felett kb. 1 km-re Chumok I. Hepeicam na pence Ban y c. fledeuimanoAiaHb, euuie eodoxpamiAuufa na 1 km Bild 1. Furt des Bán — Baches in Dédestapolcsány 1 km oberhalb des Speichers