Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

9. szám - Dr. Herodek Sándor–dr. Tamás Gizella: A fitoplankton tömege, termelése és a Balaton eutrofizálódása. II. Szigligeti-medence 1974–1975

388 Hidrológiai Közlöny 1978. 9. sz. Dr. Herodek S.—Dr. Tamás G.: A fitoplankton tömege [mM] 5,0 4,5 3,5• —s -> V\ / k \ VI. VII. VIII. IX. X. X! XII. ím / II. III. ÍV. V. VI. VII. 1975 2. ábra. Az összes-szénsav tartálom éves ciklusa Puc. 2. rodoeoü i)UKA cyMMapnozo codepxcaHUH yzoAbHoií KUCAOmbl Fig. 2. Annual cycle of total carbonic acid content Ekkora lúgosság változás az eutrófia és hipertrófia határán álló vizeknél szokott előfordulni. Az összes-szénsav tartalom (2. ábra) 1974 júniu­sában magas (4,41 mM) volt. Nyáron fokozatosan csökkent, minimumát (3,82 mM) a maximális elsődleges termelés idején, augusztus 27-én mér­tük. Ettől kezdve decemberig lassan, januárban hirtelen növekedett az összes-szénsav tartalom, és márciusban, tehát a halpusztulás idején érte el maximumát (4,60 mM). Tavasszal is magas volt az összes-szénsav tartalom, és júliusban, amikor az elsődleges termelés felszökött, ismét erősen csök­kent. Megbeszélés Györké [3] a viharok alatt kialakuló áramlások alapján a Szigligeti-medence nyugati határát Balatonberénynél, keleti határát a fonyódi kikötőt Badacsonytomajjal összekötő egyenessel húzta meg. Az így határolt medence területe 120 km 2, át­lagos vízmélysége 3,4 m. Északról az Eger-, Tapolca-, Kétöles-, Lesence­és Világos-patak, déről a Nyugati-övcsatorna és az Imremajori-csatorna, melyek együttes vízhozama 5 m 3-sec _ 1, 1975-ben a havonta végzett mérések szerint összesen 41 tonna foszfort és 806 tonna nit­rogént szállítottak a Szigligeti-medencébe [4, 5]. Ezek az értékek a foszfor esetében hatszor, a nit­rogén esetében nyolcszor magasabbak, mint amek­korát az átlagos vízmélység és a területegységre megengedhető terhelhetőség közötti összefüggések [6] adnak. Ezek akkor is igen magas értékeknek tűnnek, ha tudjuk, hogy a gyakorlatban első köze­lítésként használt egyszerű képletek nem minden tóra érvényesek egyformán. A Tetves-patak víz­gyűjtőjén végzett részletes vizsgálatok azt mutat­ják, hogy a valódi terhelés a többszöröse lehet an­nak, amit a havi gyakoriságú mérések alapján becsültek [7]. A Szigligeti-medence vizének összes-foszfor tar­talma magas, időnként megközelíti a 150 mg • m _ 3-t. Ezen belül az oldott reaktív foszfor mennyisége igen alacsony, rendszerint nem is volt mérhető, az oldott nem reaktív foszfor mennyisége viszont gyakran meghaladta az 50 mg • m~ 3-t (8—9). A Szigligeti-medence fitoplanktonjának mennyi­ségére vonatkozó korábbi adataink az 1965. 1966. 1967. évi havonkénti gyűjtésekből származnak (10—13). Míg az északkeleti medencében minden nyáron a Ceratium hirundinella uralkodott, a dél­nyugati medencékben évről évre változott a fitop­lankton képe. 1965-ben a Keszthelyi-medencében a Melosira granulata fonalas kovamoszat okozott vízszíneződést, amely kisebb mértékben, de át­terjedt a Szigligeti-medencére is. 1966-ban mind­két medencében vízvirágzást okozott az Aphanizo­menon flos-aquae fonalas kékmoszat. 1967 nyarán a Ceratium hirundinella uralkodott. Mostani vizs­gálataink során 1974 nyarán négy faj is váltotta egymást az uralomban. Mindez az ökológiai viszo­nyok labilissá válását mutatja. A klorofill értékek sokkal magasabbak a délnyugati, mint az észak­keleti medencékben [14]. A biomassza emelkedése (3. ábra) tendencia jel­legű, egyes években kiugrások, vagy kisebb vissza­esések tapasztalhatók. Az 1974 nyarán talált 17 g • m ~ 3 alga tömeg az eddig a tóban talált legmaga­sabb érték. Az eutrofizálódás nemcsak a csúcs ma­18 16­«• 12 I» 6­<*­2­0 vi.vimix.x vnmmtxxxi mvvi.wmix.x.xi. 1965 1966 1962 wnm.ix.x.xi.xii. i. ii iii.ivv.vi. 19n 1925 3. ábra. A fitoplankton tömegének emelkedése a Szigligeti­medencében Puc. 3. Poem Maccbi (ßumonAammona e CuzAuzemcKoü tarne 03. EaAamoH Fig. 3. Growth of the phytoplankton mass in the Szigliget basin 10' 10' í 10 s­10 : •s J VLVIIMIXXXLXIU.il. Ill.lV.ltVI. 1m 1975 4. ábra. A fitoplankton egyedszámának emelkedése a Szigligeti-medencében Puc. 4. Poem KOAUiecmsa eodopocAeü e CuzAuzemcKoü tarne 03. EaAamon Fig. 4. Growth of the phytoplankton count in the Szigliget basin

Next

/
Oldalképek
Tartalom