Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
8. szám - Nagyistók Ferenc: Rétegvíz termelési tapasztalatok a Makói vízműnél
376 Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. Nagyistók F.: Rétegvíz-termelési tapasztalatok A térség vízigényének növekedése, az igények rétegvízzel történő kielégítése a depresszió nagyobb mértékű növekedését is előidézheti. Nagy depresszió esetén az utánpótlódási folyamatokat már komplexebben, a talajvízből és élővízből történő beszivárgás mennyiségére is kiterjesztve kell vizsgálni. IRODALOM [1] Alföldi L.—Lorberer Á.: A karsztos hévizek háromdimenziós áramlásának vizsgálata kútadatok alapján. Hidrológiai Közlöny 1976. 10. [2] Erdélyi M.: A magyar medence hidrodinamikája Hidrológiai Közlöny, 1975. 4. [3] Juhász J.: Hazánk felszínalatti vízkészletére vonatkozó ismereteink. Hidrológiai Közlöny, 1962. 4. [4] Juhász J.: Hidrogeológia, Akadémia K. Bp. 1976. [5] Léczfaly S.: Rétegnyomásos ártézi kutakra telepített vízművek hidrológiai méretezése. Műszaki Tudomány, 43. sz. 1970. [6] Lorbererné, Szentes I.—Lorberer Á.: A földtani szerkezet és a természetes felszínalatti vízáramlások kapcsolatának vizsgálata egy Duna—Tisza közi példaterületen. Hidrológiai Közlöny, 1976. 12. [7] Magyarország Mélyfúrású kútjainak Katasztere (Szerk.: Dr. Urbancsek J. III—IV—V. kötet/1966. 71, 73.) [8] Nagyistók Ferenc: A Csongrád megyei pleisztocén összlet vízföldtanának néhány kérdése. Kézirat 1975. Szentes. [9] Rónai A.: Adatok az Alföld negyedkori vízadó rétegeiről. Földtani Közlöny, 105. kötet. [10] Székely Ferenc: Víztermelés hatására kialakuló regionális vízszintsüllyedés számítógépes vizsgálata negyedkori képződményekben. Hidrológiai Közlöny, 1977. 3. [11] Ubell K.: A felszínalatti vízkészlet. Hidrológiai Közlöny, 1962. 1. [12] Urbancsek J.: Az alföldi ártézi vizek vasassága és keménysége. Hidrológiai Közlöny. 1959. 5. [13] Urbancsek J.: Az Alföld negyedkori földtani képződményeinek mélyszerkezete. Hidrológiai Közlöny, 1965. 3. [14] Vízbeszerzési szakvélemény Makó városi vízmű bővítéséhez. OVH—VIKÖZ 1970 január. [15] Zárójelentés a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal kötött szerződés teljességéről. JATE Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék Szeged, 1976. Scliichtenwasserproduktions-Erfalirungen beim Wasserwerk in Makó Nagyistók, F. Der Verfasser versucht aufgrund der Betriebserfahrungen eines Schichtenwasser fördernden Wasserwerks die Menge des Grundwasservorrats zu bestimmen. Das untersuchte Gebiet — südöstlicher Teil der Tiefebene (Alföld) — von 600—700 m Mächtigkeit nutzt grösstenteils den Wasservorrat der Schichtenreihe der Flussedimente mit Sandfraktion ( Abb. 1). Aufgrund der gesteinsphysikalischen Parameter der umliegenden gleichaufgebauten Gebiete wurde der statische Wasservorrat bei den gegebenen Depressionen festgestellt (Tabelle 2). Es wurde versucht die nachspeisende Abflussmenge aufgrund von dreidimensioneller Untersuchung der Druckverhältnisse quantitative anzugeben (Abb. 5). Mit Rücksicht darauf, dass das Wasserwerk nahezu eine beständige Wassermenge fördert — Abb. 3 — gab sich aus den Wasserspiegeländerungen der Brunnen aufgrund des nichtpermanenten THEIS —JACOB-modells die Möglichkeit für die brunnenhydraulische Annäherung der abspielenden Prozesse. Aus der Wertung der drei Untersuchungsmethoden konnte folgendes festgestellt werden : — Die Grösse der bei der gegebenen Depression berechneten statischen Vorräte ist trotz der bedeutenden Wirkungsfläche — 1,10 9 m 2 — gering, in erster Reihe deshalb, weil der Anteil des zur Konsolidation geeigneten Lehmes innerhalb der Schichtenreihe klein ist. Weiters ist auch der elastische Vorrat wegen dem niedrigen Gasgehalt des Wassers gering. — Aus der Unterschung der Druckverhältnisse konnte die Richtung der lateralen Sickerung ausgewiesen werden. Während den Untersuchungen hat es sich auch herausgestellt, dass bei den auf dieser Art vorgenommenen Analysen in grösseren Tiefen es zweckmässig ist die Sohlendruckdaten zu verwenden (Abb. 4). — Die Grösse des Wertes der bei nichtpermanenten Modellen bestimmten Speicherungsfaktoren zeigt ebenfalls, dass auf der untersuchten Fläche die Wasserneubildung bedeutend ist. Der Verfasser gelangte aus den Untersuchungen auf die Folgerung, dass der dynamische Wasservorrat des Gebiets durch die Erhöhung der Depression erhöht werden kann. Im Falle einer grösseren Depression erhöht sich neben den von den Randgebieten lateral in das Profil einsickernde Wasservorrat auch die Bedeutung des hinzukommenden vertikalen Wasserumsatzes.
