Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

8. szám - Könyvismertetés

Búzás K.: Tározóműtárgyak térfogata Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. 397 Die Zeitdauer des massgebenden Niederschlags ist im Falle eines bestimmten Einzugsgebiets die Funktion der Ansammlungszeit und der aus dem Speicher an­fallenden Wassermenge. T m= <p(T, q) Angeben sind weiters in Funktion der Ansammlungs­zeit und der dimensionslosen Form der anfallenden Wassermenge, sowie des Dämpfungsfaktors (c). Be­messungsnomogramme und Zahlenbeispiele für Durch­fluss-und Überlaufbecken. Die Wasserentnahme kann mit freiem Abfluss unter Druck, oder mit Pumpen gelöst werden. Im letzteren Fall sind die Nomogramine auch für die Bestimmung der Ableerungszeit geeignet. Für die Berechnung des Rauminhalts der Absetzbek­ken wurden geeignete Nomogramme für Verweilzeiten von 5=£íí = s30 Minuten angefertigt. Die angeführten Bemessungsverfahren sind für die rasche Bestimmung aller drei Speichertypen geeignet. Die Bemessung steht im Einklang mit dem gegen­wärtig angewandten rationellen Kanalbemessungsver­fahren. PacieT oß-beiwoB npyßOB-ypaBHMBaTeJieü npw ycTpoflcTBe ropoflcKiix KaHaJiH3auH0Hiibii( ceTeü oGbeAHnennoro H pa3AeJIl>H0B0 TIHTOB By3aut, K. CiaTbH 3aHHMaeTCH BonpocaMH aeftCTBHH H BJIHHHMH [ipyflOB-ypaBHHBaTeneii ÄJIH 3aflep>KHBaHHH JiHBHeBbix BOA, coopy>KaeMbix B cocTaae KaHajin3ai;H0HHbix ceTeii. PACCMATPBIBAETCFL pacneT O6BEMOB ÜTHX npyAOB. OTMenaeTCH, MTO npyAbi-ypaBHHBaTenH ycneuiHO npn­MeHHiOTca AJIH H3Öe>KaHHfl THApaBJiHqecKHx nepeHarpy­30K ropoACKHx jiHBHeßo-CToqHbix KaHajiH3auH0HHbix ce­Teíi H BOAOOHHCTHblX CTaHUHÖ. B npeAenax ropoAOB jiHBHeBbie BOAH, IOK npaBHJio noABeprawTCH ycwjieHHOMy 3arpfl3HeHHio TOKCnqHbiMH TH>KeJIbIMH MeTaJTJiaMH, He(J)TbK), OpraHHMeCKHMH H Heop­raHHqecKHMH B3BCCHMH. RIOAIEPKHBAETCH, ito nyTeM ycT­poficTBa npyAOB-ypaBHHBaTejieü 3HaiHTejibHaH qacTb ynoMHHyTbix 3arpn3HeHHH MOJKCT ßbiTb OTCTpaHeHa OT BOAonpneMHHKOB. B 3aBHCMM0CTn OT npecJieAyeMbix uejieft MO>KHO pa3JiH­qHTb tpn Tnna npyAOB: — npoToiHbie ypaBHHBaiomHe npyAbi A-NH crJia>KHBaHHH pacxoAOB BOA« h KOHiteHTpauHH npHMeceii, — NPYABI-OCBETAHTENH BOAOOXPAHHORO HA3HAIEHHH, — NPYAY AJIH AKKYMYJIHUHH JIHBHEBBIX BOA CO c6pocoM BOAbl. B paöoTe ocBemawTCH MCTOAM pacueTa oóieivioB ynoMH­HyTbix THNOB npyAOB-ypaBHHBaTejieií HCXOAH H3 cooöpa­>KeHiiii paqHOHajibHoro pacneTa KaHajiH3aunoHHbix ce­Teö. JXJIH pacMeTa o6i>eMa HeoöxoAHMo noAOßpaTb noBTop­HeMOCTb J1HBH3, CÖpOCHOH paCXOA H paCieTHyK) npOAOA­>KHTeJIbHOCTb JIHBHFL . B CJiyiae npyAOB-OTCTOHHHKOB B Ka^ecTBe pacieTHoro napaivierpa npnMeHneTcsi He cópoc­Hoii pacxoA a BpeMH npeßbiBaHna. ripn pacieTe npoToq­Hbix npyAOB H NPYAOB c BOAOcSpocoiw H3 cooöpaweHHH ripeA0CT0p0>KH0CTH cJieAyeT 3AAABATBCH ocaAKaMH ßojiee peAKoii NOBTOPAEMOCTH. NPYABI-YPABHHBATEJIH (OTCTOH­HHKH) HA OCAAKH noBTopneiviocTbio pe>ne OAHOPO pa3a B roA pacqHTbiBatoTCH TOJibKO B oco6bix cjiyqaax, KorAa HeoöxoAHMo oGecne^HTb HaAe>KHyio 3amHTy BOAonpueiw­HHKa. floAßop MaKCHMajibHoro cöpacbiBaeMoro pacxoAa TpeöyeT CJIOWHOTO TEXHUKO-SKOHOMHIECKORO AHAJIH3A B XOAE Koroporo ÜOMHMO cpe3KH NHKOB THAPABJIHIECKHX Harpy30K cjieAyeT yqecib H BJIHHHHC 3ANJIENHH NPYAOB. BpeMH npeSbiBaHH« B npyAax-OTCTOHHHKax uejiecooö­pa3H0 NOAÖHPATB B npeAejiax 10—20 MHH. npOAOJIHCHTeJIbHOCTb paCMeTHOTO AO)KAH B yCJlOBHHX onpeAejieHHoro BOAoeSopa 33BHCHT OT BPEMEHH Aoöera­huh H OT pa3Mepa cőpocHoro pacxoAa: T m = <p(r, q) B CTaTbe Ha 0CH0Be 6e3pa3Mepno BbipaweHHfl C, xa­paKTepH3yiomero CBH3b MOKAy BpeMeHeM AoSeraHim H cßpocHoro pacxoAa npwBOAHTCH pacieTHbie HOMorpaMMbi H UHIJTPOBBIE NPHMEPBI pacieTa npyAOB. BoA03a6op MOHCHO OCymeCTBHTb KaK B HariOpHO-rpaBHTaUHOHHOM ran H B MauiHHHOM HcnoJiHeHHH. B nocjieAHeM CJiyMae NOJIB3Y5ICB HOMOI PAMMAMH MO>KHO onpeAeJiMTb TaK>Ke H BpeMH onopo>i<HeHHfl npyAa. HoMorpaMMbi AJTH onpe­AeJieHHH OÖbeMOB npyAOB-OTCTOHHHKOB IIOCTpOeHbl AJIH HHTepBaAOB ripeöbiBaHHH B 5 — 30 MHH. ripeACTaBJienHbie MCTOAW pacneTa n03B0JiHK)T SbicTpo onpeAeJiMTb oßteM npyAa a.th Bcex Tpcx CAyqaeB Hasna­leHHH. PacqeT comacoBaH c upHMeHHeMbiMH HbiHe pauHO­HaAbHblMH CIIOCOSaMH npoeKTHpOBaHHH KaHaAH3aUH0H­Hbix ceTeü. Könyvismertetés Dr. Szabó Elek: Körösladányi vízlépcső, 1977. A Vízügyi Tervező Vállalat kiadása. (28 old., 14 ábra, 7 kép.) A Vízügyi Tervező Vállalat rövid, de ábrákkal és ké­pekkel bőségesen illusztrált füzetben foglalta össze az általa megtervezett, azóta megépített és átadott Körös­ladányi vízlépcső feladatait, célját és főbb műszaki mu­tatóit tartalmazó ismeretanyagot. Megállapította, hogy a vízben egyébként is szegény Körös-völgy meglevő vízkészletei is kimerültek, ezért meg kellett teremteni a vizek tárolásának lehetőségeit. Ezért létesült — a Tisza-völgyi vízgazdálkodási rendszer keretében — a Körösladányi vízlépcső is. A vízlépcső alapvető szerepe az, hogy a Tiszából a Körös völgyébe átvezetett vizet az igényeknek megfe­lelően megoszthassák, illetve, hogy a megosztás hiá­nyából adódó vízhiányt ezáltal megszüntessék. A víz felhasználási területre juttatása is gazdaságosabbá vá­lik. A vízlépcső a Sebes-Körös 13 + 670 fkm szelvé­nyében létesült. A mederben épült (átvágásban elké­szített) duzzasztómű szintje a jövőben még szükség ese­tén emelhető és lehetséges a hullámtéri duzzasztómű­vel és hajózsilippel való bővítése is. A kiadvány bemutatja az 1975 áprilisában kezdődött és 1977 júniusában befejeződött építés főbb mozzanatait ábrázoló képeket is. Az ábrák és képek műszaki em­berek részére igen sokat mondanak, többet talán, mint­ha ezek helyét ileírások pótolták volna. Ma már eze­ket kiegészítheti az elkészült mű helyszíni bejárása is. Megemlíthetjük, hogy az elkészült műről már több közlemény is beszámolt, így a Hidrológiai Közlöny 1978. évi 1. száma is. A VIZITERV kiadványa viszont a pon­tos műszaki paraméterek rögzítése szempontjából el­sődleges. V. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom