Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

8. szám - Buzás Kálmán: Tározóműtárgyak térfogatának meghatározása egyesített rendszerű és csapadék csatorna hálózatokban

364 Hidrológiai Közlöny 1978. 8. sz. Búzás K.: Tározóműtárgyak térfogata szennyezőanyag-tartalmával. Ez leggyakrabban állóvizeknél fordul elő, ahol a csapadékvíz által szállított szerves anyagokat, olajat, sókat tartalmazó nagv mennyiségű lebegő anyag a kitorkollás környezetében leülepedve, elszennyezi a fenékiszapot és ezen keresztül a vízteret is [2]. E medencéket, a vízminőségvédelmi feladatokból következően, a hálózat végpontján, a befogadóba való bevezetés előtt helyezik el. Ennélfogva nincs szerepük a hálózati tehermentesítésben. Beépítésre kerülhetnek egyesített rendszerek záporkiömlőinek tehermentesítő túlfolyó csatornájába is, ha ezt a befogadó védelme indokolja. Ilyen esetekben a bemutatásra kerülő méretezési eljárás nem alkalmazható. Az árhullámok kialakulására és lefolyására vonatkozó közelítő feltevések megegyeznek az átfolyásos medencéknél ismertetett elvekkel. A méretezés paramétere jelen esetben nem a csillapítási tényező, hanem a tartózkodási idő (t

t), amely a tervezés során a vízminőségvédelmi szempontok figyelembevételével, műszaki-gazdaságossági vizsgálatokkal állapítható meg. A hidraulikai méretezés tehát a szennyvíztisztító telepek előülepítőinek méretezéséhez hasonló. Az eltérés részben a sokkal szélsőségesebb hidraulikai terhelésben rejlik, részben abban, hogy e medencék a csapadékvizet általában üresen fogadják. A méretezés során ezért abból a feltevésből indulunk ki, hogy a lefolyó csapadékvíz először feltölti a medencét és a feltöltődés után érkező tetőző vízhozamnál a túlfolyón átbukó víz tartózkodási ideje megegyezik az előírttal. A fenti megállapításoknak megfelelően a méretezési nomogramokat a 18. ábra alapján dolgoztuk ki a T=Et esetekre, 0<t=s 180 perc időtartományban. A számítások eredményeként a 19—22. ábrák nomogram jait kaptuk. Az általánosíthatóság érdekében a mindenkori vízgyűjtőterület és lefolyási tényező jellemzőit ezúttal is a Ql

l

0, számítási segédérték tartalmazza, így az ülepítőmedencék térfogati tényezői öio~

re vonatkozó értékek. A nomogramok használatát n = 2 éves gyakoriságú csapadékra a következő számpéldán mutatjuk be: A vízgyűjtő területe: a lefolyási tényező az összegyülekezési idő az ülepítési idő F = 21 ha, V=0,3, t =30 perc, t

t = 20 perc. Q

1

0 = xF-F-a

(2

) =0,3 • 21 • 203 = 1279 l/s. A térfogati tényező a 15. ábra alapján: M = 212 s, a szükséges medencetérfogat: V = M-Q io. 1000 373-1279 ^TÖOŐ^ = 477 m

3 A medencéktől várható tisztítási hatásfok a szerkezet hidraulikai szempontból megfelelő kialakítása, a szennyező anyagok jellege és a terhelésingadozás mellett döntően a tartózkodási időtől függ. Ezt igen körültekintően kell megválasztani, mivel a tartózkodási idővel — különösen a 40< < T < 80 perc tartományban — nem lineárisan növekszik a medence térfogata. A szakirodalom 10—20 perces tartózkodási időt ajánl. Ez a viszonylag rövid ülepítési idő azonban, ha a védett befogadó éves szennyező anyag terhelésének mérlegét vizsgáljuk, jóval kedvezőbb a vártnál. A medencék tartalmát ugyanis a lefolyás megszűnése után a szennyvízcsatornába juttatják. t [min] t [min] JELMAGYARA2AT-tf = A medence feltöltődésének időtartama t

t = A medencebeii tartózkodási (átfolyási) idő a legnagyobb hidraulikai terhelés esetén 18. ábra. Ülepítő záportározó térfogatmeghatározásának elvi ábrája Puc. 18 Abb. 18. Prinzipschema der Rauminhaltbestimmung der Regen- Absetzbecken