Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

7. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1977. szeptember 27-én Budapesten tartott vezetőségválasztó küldött közgyűléséről

322 Hidrológiai Közlöny 7.978. 7. sz. Közgyűlési beszámoló Az V. ötéves terv fejlesztésében, illetve a távlati tervek meghatározásában vállalt munkánk is tük­röződik nagy rendezvényeinkben, különösen két fontos iparvidékünk, Borsod és Baranya területére vonatkozóan. Átfogó környezetvédelmi szemlélettel, üdülőte­rület-fejlesztési kérdésekkel foglalkozott 3 jelentős nagy rendezvényünk, amelyek közül kiemelkedő jelentőségű a balatoni ankét. Ennek határozatait a regionális fejlesztési és kutatási tervekben mesz­szemenően figyelembe vették. A Velencei-tó üdü­lőterület-fejlesztési tervét a Velencei-tavi Intéző Bizottsággal közösen szerveztük. A hidrobiológus napok témája mindhárom év­ben ugyancsak a környezetvédelem gondolatköré­ben mozgott, különös tekintettel hazai víztípusa­inkra. Ismételten visszatérő nagy rendezvényi téma a mezőgazdaság kemizálásának hatása a termőföldre és vízminőségre, interdiszciplináris közelítéssel. A hulladékanyagok kezelésének és felhasználá­sának problémakörében országos ankét keretében a hígtrágyakérdést tárgyalta társaságunk. Az ismeretek és módszerek szemléleti fejlesztését szolgálta az „Elkeveredési jelenségek vizsgálata" ankét, valamint a „Hidrológiai idősorok analízise" szeminárium. ÁLLANDÓ KÖZPONTI BIZOTTSÁGAINK TEVÉKENYSÉGE SZERK ESZTÖ BIZOTTSÁGOK A Hidrológiai Közlöny szerkesztő bizottsága terv­szerű és alapos munkát végez. A folyóirat nemzet­közi színvonalon is elismert és keresett. Sajnos, a hazai egyéni előfizetők száma ma is alig haladja meg a háromszázat. Fontos feladat, hogy rendsze­resen tartott szerkesztő bizottsági üléseken, minél tervszerűbben állítsák össze az anyagokat és mi­nél szélesebb spektrumban tükröztessék a vízgaz­dálkodást szolgáló kutatási, tervezési és üzemel­tetési eredményeket, tapasztalatokat. A kiadói és nyomdai nehézségek lehető leküzdése mellett, gon­dosabb technikai szerkesztésre lehetne még töre­kedni . A Hidrológiai Tájékoztató szerkesztő bizottsága — mint' ismeretes — a szakosztályok és területi szer­vezetek által delegált tagokból áll. Gondoskodni kell arról, hogy a jövőben csak valóban aktív mun­kát végző tagok vegyenek részt a szerkesztő bizott­ságban, hiszen olyan kiadványunkról van szó, amely valamennyi tagtársunk kezébe eljut, s ezért a szakmai sokoldalúság fontos szempont. Jelentős eredmény, hogy a nyomdai nehézségek miatti le­maradást az elmúlt időszakban a VIZDOK segít­ségével teljesen behozhatták. A Forrás Egyesülés­sel közösen a Hidrológiai Tájékoztató gondosan szerkesztett, sokszínű és nagyon sok gyakorlati kérdéssel is foglalkozó színvonalas kiadvány, bár mindmáig nem tölti be eredeti hivatását, a társa­ság életének, eseményeinek folyamatos közreadá­sát. A MTESZ határozatainak figyelembevételével az intéző bizottság javasolta társaságunk elnöksé­gének, hogy 1978 I. felében foglalkozzék lapjaink­kal, határozza meg fenti két kiadványunk célját, egymáshoz való viszonyát, adjon irányelveket a szerkesztő bizottságok, a szerkesztés további mun­kájához. Kiadványaink további értékes csoportját alkot­ják a szemináriumi kiadványsorozat, valamint a tanfolyamok jegyzetei, a konferenciák kiadványai. Ezek szerkesztését ad hoc szerkesztő bizottságok látják el. Az ide tartozó kiadványok száma az utóbbi időszakban erősen emelkedett (11 konfe­renciakiadvány, 2 tanfolyami jegyzet, 3 szeminá­riumi kiadvány); ezek igen keresettek, nagy érdek­lődést és elismerést vívtunk ki velük. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK BIZOTTSÁGA Nemzetközi kapcsolataink többé-kevésbé terv­szerűen, de nem töretlenül fejlődtek. Szervezett és jó a kapcsolatunk a szocialista országok vízügyi tudományos egyesületeivel. A tájékoztatás, köl­csönös információ még tovább fejleszthető lenne, elsősorban a MTESZ-en és annak testvérsperveze­tein keresztül. Eredményesek voltak közös szerve­zésű konferenciáink: Műszaki haladás a vízellátás­ban (Várna 1974.); Fürdőkultúra, balneotechnika, urbanizáció ( Budapest 1976.). Igen hatékony az Osztrák Vízgazdálkodási Szö­vetséggel (ÖWWV) fennálló kapcsolat, amely elő­adók kölcsönös cseréjéből, szakmai tanulmány­utak előkészítéséből és támogatásából áll. Az a korábbi határozatunk, hogy a tőkés orszá­gok közül elsősorban a skandináv államokkal, to­vábbá Franciaországgal és Svájccal igyekszünk bővíteni kapcsolatainkat, az időközben hozott korlátozó rendelkezések miatt inkább csak a lehe­tőségek felőli tájékozódás stádiumáig jutott el. Területi szervezeteink továbbfejlesztették a ha­tár menti forgalom nyújtotta értékes lehetőséget; az ennek keretében megvalósult utak elsősorban a földrajzilag azonos vagy közvetlenül szomszédos területek vízgazdálkodási problémáinak megoldá­sához segítettek. Részt veszünk a Mezőgazdasági Mérnökök Nem­zetközi Szövetsége (CIGR) Magyar Bizottságának munkájában, mint az I. Vízgazdálkodási Szakcso­port munkájának szakmai támogatója. A szakcso­port vezetősége a társaság Öntözési Szakosztályá­nak vezetőségével egyetértésben bizottságot ho­zott létre, mely az öntözés jelenlegi helyzetét és várható fejlődését kívánja tárgyalni. Ezt a témát az Agrártudományi Egyesülettel, illetve a MÉM­mel közösen oldjuk meg. A Nemzetközi Gyógyvíztechnikai Társaság (SITH) lehetővé tette, hogy Magyarországon a tár­saságunk Balneotechnikai Szakosztálya keretében működő szakemberek forint tagdíjfizetés mellett belépjenek a nemzetközi szervezetbe. A bizottság rendszeres tájékoztatást küld rendezvényeiről és lehetővé teszi, hogy azokon magyar szakemberek részt vegyenek, a kiküldésre azonban devizaokok miatt úgyszólván nincs lehetőség. A nemzetközi szervezet elnöke magyarországi látogatása alkal­mával megkereste társaságunk vezetőségét és fel­vetette egy esetlegesen Budapesten 1979-ben vagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom