Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

7. szám - Aujeszky G.–dr. Karácsonyi S.: A partiszűrés változó feltételeinek hidraulikai elemzése

Aujeszky— dr. Karácsonyi: A partiszűrés Hidrológiai Közlöny 1918. 7. sz. 301 [3] Kovács Gy.: A szivárgás hidraulikája. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1972. [4] Léczfalvy S.: Vízkészletek II.: felszín alatti víz­készletek. Budapesti Műszaki Egyetem Tovább­képző Intézetének kiadványa. Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. [5] Minkin, E. L.—Zilbersteijn, B. M.: Ucsot harak­tera szvájzi podzemnüh vod sz povernosztnümi i rezsiina reesnovo sztoka pri rászcsótáh infill­racionnüh vodozaborov. Vodnüe Reszurszü, N° 1 1973 pp. 186—201. [6] Minkin, E. L.: K voproszü ob ocenke proizvo­gyityelnosztyi infiltracionnüh vodozaborov. Vod­nüe Reszurszü, 6, 1976, pp. 183—185. [7] Németh E.: Hidromeehanika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1963. [8] Öllős G.: Kúthidraulika. Budapesti Műszaki Egye­tem Továbbképző Intézetének kiadványa. Tan­könyvkiadó, Budapest, 1970. [9] Richter, W.—Lillich, W.: Abriss der Hydrogeologie. E. Schweizerbart' sehe Verlagsbuchhandlung (Nä­gele u. Obermiller). Stuttgart, 1975. [10] Walton, W. G. : Groundwater Resources Evaluation. Mc Graw-Hill, New York, 1970. [11] Yeh, W.—W.G.: Aquifer Parameter Identi­fication, Journal of the Hydraulics Division, ASCE, Vol. 101, No. HY 9, Proc. Paper 11 582, sept, 1975. pp. 1197—1209. rMApaBJiimecKHii aiia.iiu neyc/ianoBHBineiicfl öeperoBoíi (fii.ibTpauHH AyüecKU, re3a —d-p KapanoHb, lUandop EeperoBan (|)HJibrpanHJi — OAHa H3 ŐJiaronpuHTHbix BO3M0)KH0CTCÍÍ AOŐbimi nOA3CMHbIX BOA B HaUieÜ CTpaHe. Pycjia ßOJIBIUHHCTBA pei< BeHrpHH 3ajieraioT B T3KHX O6­jioMowHbix H ocaaoMHbix nopoAax, qepe3 KOTopbie BO3­M0>KHa a^^ek'THBHa^ «oßbiqa BOAM 6ojibiuoro KOJIH^ECTBA Ii xopomero KaqecTBa. OflHai<o pacTyiuaa 3arpH3HeHH0CTb peiHbix BOA 3ACTABJIHET H3MCiiHTb paHee npuHHTbie Tex­HHqecKHe pemeHUH SeperoBoft (JiHjibTpamm. H3BecTHo, qro MEHHCTCH H cocTaB HHrpeAHenTOB, B TOM MICAE 6bicr­pee pacTeT AOJIH TPYAHOYAAAHCMBIX 3ARPH3HNIOMHX Be­MECTB. ripii 3a6ope BOA Seperoßoß ({WABTPAUHH, n03T0My, cjie­AyeT opneHTHpoBaTbCH Ha yBejnmeHHe omimaiomeil cno­COŐHOCTH ECTECTBEHHORO (JuuibTpa. riiApaBjiHqecKHíí aHa­JIH3 T3KHX CJlyqaeB AOJDKeH OCHOBblBaTbCH Ha TaKHX Me­TOAax, KOTOPBIE n03B0JiHK)T ONHCATB ABHWENTIE BOAHOTO noTona B H3MeHeHHbix ycJioBiinx c AOCTaToqHotí TOM­HOCTbio. IIpeACTaBJieHHbiH B CTaTbe MeTOA Konemibix pa3­HOCTefl 0Ka3aAbCH BeebMa nOAXOAHUlHM I< OIlHCaHHK) yriOMHHyTbix cnyqaeB, nocKOJibKy A-NFL onncaHH» THA­paBAHMecKiix npoueccoB He TpeőyeTcn HMeTb AJiHHHbie pHAbl HaÖJIIOAeHHH H xopouio OTpaHCaiOTCfl H3MeHeHHH pe>KH,\ia noTOKa. 3TOT MeTOA ormcaHHH N03B0JIAET ßojiee ACTaAbHOIO BblHBHTb OCOŐeHHOCTH íipOUeCCa 0HHCTKH * noAu npii (|)HjibTpauHH w noMoraeT B noBbiuieHHH ATFXJICK­THBHOCTH 3a6opa BOA SeperoBoii (|)NJIBTPAUHH. MeroA yqHTbiBaeT BJIHHHHC rHApaBJiimecicHx ycAOBnii (})HJibTpa­HHOHHOM TpaeKTOpHH MOKAy BOAOTOKOM II BOA03a6opOM. KpoMe 3Toro cpaBHiiBaa pe3yjibTaTbi pacieTOB, Bbinoji­neHHbix B pa3JiHmioe BPEMH npeACTaBJiaeTCH B03M0>KHbnvi NPOAHAJIH3NPOBATB H3.MCHCHHH BO BpeMeHH, QTO no3ßoji­Her He TOJlbKO H3BJieKaTb OnbIT BOOÖme HO H IipiIHHTb 3<{)­.cJieKTHBHbie Mepbi K yjiyquieHHio ycJioBHH AoGbiqn BOAM nyTe.M öeperoBoii (jmjibTpauHH. Hydraulische Analyse der veränderlichen Bedingungen der Uferfiltrierung Aujeszky, G.­—Dr. Karácsonyi, S. Die Uferfiltrierung ist eine der günstigsten Wasser­gewinnungsmöglichkeiten Ungarns. Ein bedeutender Teil der Flussbette ist in derart körnigen Lockersedi­menten gelagert, die mit günstigem Wirkungsgrad eine grosse Wassermenge von guter Qualität fördern können. Die zunehmende Verunreinigung der Flüsse verändert jedoch die früher zur Lösung der Uferfiltrie­rung ausgearbeiteten Prinzipien, da auch der Charakter der Verunreinigung Änderungen ausgesetzt ist und auch der Anteil der filtrierbaren Schmutzstoffe immer grösser wird. Deshalb müssen bei der Uferfiltrierung die Bedingungen immer mehr auf Erhöhung der Wasserreinigungswirkung ausgerichtet und bei der hydraulischen Untersuchung eine Analysierungstne­thode gesucht werden, die die Wasserbewegung auch unter veränderlichen Verhältnissen einfach und mit entsprechender Genauigkeit beschreiben kann. Das gewählte und vorgeführte Verfahren, d. h. die Methode der endlichen Differenzen ist hierzu äusserst geeignet, da die hydraulischen Prozesse auch mit wenigen Beobachtungsreihen gut beschrieben und die eventuellen Änderungen leicht verfolgt werden können. Dieses Verfahren ermöglicht die genauere Erkundung der die Wasserreinigung beeinflussenden Verhältnisse und fördert im Endergebnis die erfolgreichere Lösung einer Uferfiltrierung. Diese Methode ist für die Be­rücksichtigung der die Uferfiltrierung beeinflussenden hydraulischen Bedingungen zwischen Oberflächewas­ser und Wasserentnahmestellen geeignet. Überdies können über Vergleich der in verschiedenen Zeitpunkten durchgeführten Versuchsergebnisse Ort und Mass der zeitlichen Änderungen gut analysiert werden, wodurch über die allgemeinen Erfahrungen hinaus auch die für die Verbesserung der Uferfiltrierung notwendigen wirksamen Eingriffe gefördert werden. A Szennyvíz Szakoszhíly 1977. évi tevékenysége A szakosztály 1977. évi tevékenységében az ötödik ötéves terv vízügyi feladatai kaptak kiemelt szerepet. A vitaülósek, klubdélutánok és tanulmányutak témái változatosak voltak. Ezeken kívül a munkabizottsági tevékenység is lényeges volt. A szakmai tevékenység a műszaki élet soron következő feladatait igyekezett szol­gálni. A műszaki élet gyors fejlődése több megoldatlan, vagy részben megoldatlan környezetvédelmi kérdést ho­zott előtérbe. A szakosztály ezek mielőbbi megoldására is javaslatokat dolgozott ki. A szakosztály tevékenységének legidőszerűbb témája most is a szennyvíziszap elhelyezésének, mezőgazdasági hasznosításának megoldása, ezen kívül az ipari hulladé­kok problémaköre is napirenden volt. A szakosztály előtt 1977-ben több külföldi előadó is fórumot kapott. Francia és belga szennyvíztisztító tele­pekről, ausztriai iszapkezelési megoldásokról hallhattak az érdeklődők az ismertetésekben. Különös érdeklődést váltott ki a tejipari szennyvizek tisztításáról szóló vita­ülés, ahol a tervezői javaslatok is elhangzottak. A VÍZI­TERV és a MÉLYÉPTERV műtárgytervei szerint megépült létesítmények tapasztalatainak megvitatása is sok értékes eredménnyel járt. A fiziko-kémiai szenny­víztisztítás hazai kísérleti eredményeinek bemutatása a Vízkémiai és Víztechnológiai Szakosztállyal közös ren­dezvény keretében történt. Az üzemlátogatások ós tanulmányutak szintén szer­ves részét képezték a szakosztályi munkának. Megte­kintette a tagság a délpesti szennyvíztisztító telep új rácsszemótégető berendezését, a dunaújvárosi papírgyár ipari szennyvíztisztító berendezését, valamint a MOM óragyár móregtemetőjót ós közömbösítő berendezését. Ä szakosztály, tevékenységében továbbra is a műszaki élet időszerű kérdéseit helyezi előtérbe, illeszkedve a so­ron következő vízügyi feladatokhoz. K.L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom