Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
7. szám
Dr. Gergely I.: A vízgazdálkodás Hidrológiai Közlöny 1978. 7. sz. 293 A társaság szervezeti keretei, rugalmassága, az e téren felhalmozott nagy tapasztalatai mind arra mutatnak, hogy tevőlegesen járulhatnak hozzá a szakemberek tudásanyagának felújításához, elmélyítéséhez, szükség szerint kiszélesítéséhez. Úgy véljük mindannyiunk hasznára válna, ha közösen tovább tudnánk lépni e téren, szorosabb koordinációval, folyamatos, terveinkhez igazodó, érdemi egyeztetéssel. Jól segítheti ezirányú elképzeléseinket az a fórum is, amit a társaság teremt az oktatók és a gyakorlati szakemberek közötti párbeszédre. A közvetlen szakmai ismeretek mellett a szervezés és irányítás jelentőségének fokozódásával került előtérbe a vezetőképzés, hiszen vezetőnek általában nem születnek emberek, hanem felkészülnek, s munkájuk révén erre alkalmassá fejlődnek. Űgy vélem, e téren is számos még kihasználatlan lehetőség van. A Magyar Hidrológiai Társaságban három generáció él és dolgozik együtt: a tapasztalt, nagy tudású idősebb korosztály, a teherbíró középkorúak és a lendületes fiatalok. A Társaság eddigi tevékenysége bebizonyította, hogy embert felemel ően tudja Megdöbbenve értesültünk arról, hogy az 1977. november 24-én 75. életévét ünneplő Dr. nat.techn. Julius Kar nyugdíjas rendes egyetemi tanár 1978. március 10-én váratlanul elhunyt. A magyar szakemberek elmúlt évi tanulmányútjuk során egy búcsú keretében találkozhattak vele személyesen. Akkor arra számítottak, hogy ebben az évben ismételten Magyarországon köszönthetjük őt. Nem így történt. Életében 40 éven át végzett oktató és kutató munkát. Kezdetben a rétöntözés kérdésével foglalkozott. Később a települések vízépítési és a vízvédelem időszerű kérdéseire irányította figyelmét. Külföldön és hazájában számos előadást tartott, sok tanulmánya jelent meg. Alapító tagja volt az ,, Österreichische Wasserwirtschaft" folyóiratnak, amelynek 1949. évi első megjelenésétől szerkesztője volt. Kezdeményezésére 1953. évben az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség keretében megalakult a Szennyvíz Szakosztály és vezetése alatt sikerült fokozottabban a figyelmet a települések vízgazdálkodási és a vízminőség-védelmi kérdésekre irányítani. A települések és ipartelepek vízgazdálkodási kérdémegvalósítani a generációk párbeszédét. A munkánkat a közmegelégedés szintjén a továbbiakban is csak így tudjuk elvégezni. Mint ismeretes az Országgyűlés megtárgyalta a vízgazdálkodás helyzetét és feladatait. Jóváhagyta közeli és távlati tervünket. Megállapíthattuk, hogy hazánkban a szocialista tervgazdálkodás eszközeivel kialakított vízgazdálkodás-politika elvei helyesek, gyakorlati eredményei jók, struktúrája korszerű, fejlődésünk kedvező mederben halad. Vízügyi politikánk változtatására nincs szükség: megfelel társadalmunk és gazdaságunk mai és jövőbeni érdekeinek. Ennek birtokában jó közérzettel magabiztosan dolgozhatunk a magyar vízgazdálkodás további fejlesztésén, azon, hogy vízgazdálkodásunk segítse és serkentse társadalmi és gazdasági életünk fejlődését, növelje igényességét; és azon, hogy sehol és soha ne hátráltassa azt. É gondolatok jegyében kívánok a Közgyűlésnek további jó munkát, a megválasztandó vezetőségnek sok sikert, a Magyar Hidrológiai Társaság valamennyi tagjának, hogy töretlen erővel folytassa gyümölcsöző tevékenységét. seivel foglalkozó számos ankét, szeminárium fog* lalkozott vezetésével a vízellátás és a szennyvízkezelés kérdésével. Kar professzor 1973 évtől elnöke volt az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetségnek. Erről a tisztségéről 1977 októberében köszönt le. Ettől az időtől kezdve a szövetség tiszteletbeli elnöke volt. A Földművelési Egyetem Vízgazdálkodási Intézetének ny. vezetője volt, és 1960—62, valamint 1971—73 években a rektori tisztet is betöltötte. Tulajdonosa az Osztrák Köztársaság Nagy Arany Érdemrendjének, a Tudomány és a Művészet I. Osztályú Érdemkeresztjének. Tanulmányainak egy részét Kőszegen végezte és sokat értett magyarul. Jelentős kapcsolatot épített ki a Magyar Hidrológiai Társasággal és szívesen időzött a magyar szakemberek társaságában. 1963ban a társaság tiszteleti tagjává választotta. Dr. Julius Kar professzort, 76 éves korában, eredményekben gazdag élet után 1978. március 16-án a döblingi temetőben helyeztek örök nyugalomra. Emlékét megőrizzük. (Dr. B. D.) rTTjULIUS KAR 1902—1978