Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

1. szám - Halász Péter: Dombidéki területek rendszerszabályozásának lehetőségei

30 Hidrológiai Közlöny 1978. 1. sz. Halász P.: Dombvidéki területek A Felsőgagyi vízfolyás esetében ez az eltérés azért feltűnő, mert vízgyűjtő területének időjárása és térszíni adottságai a jóval kisebb csapadék-lefolyás arányt mutató Fancsali vízfolyás adottságaival a talajhasználat kivételével viszonylag jól egyeznek. A talajhasználat az utóbb említett két vízgyűjtő területnél azonban jelentősen eltér. Az utóbbi megállapításból az a természetes következtetés származik, hogy annak a térszíni adottságnak van számottevő hatása a csapadék-lefolyás kapcsolatra, amely a harmadik vízmérlegelemet, az evapotranszspirációt, határozza meg alapvetően. A térszíni adottságok csapadék-lefolyás kapcsolatra gyakorolt hatásának vizsgálatát nehezíti az a körülmény, hogy a vizsgálatba vont vízgyűjtő területek száma csekély, térszíni adottságaik, azok együttes hatását tekintve eltérőek és csapadékosságuk elég közel áll egymáshoz. A térszíni adottságok hatása lényegesen jobban kirajzolódna, ha egyes vízgyűjtő területek térszini adottságai teljesen megegyeznének, csupán időjárásuk térne el egymástól. Ebben az esetben az azonos térszíni adottságú és különböző csapadékosságú vízgyűjtő területek csapadék-lefolyás arányai teljesen megegyezőek lennének, illetve a különböző térszíni adottságú vízgyűjtő területcsoportoknak megfelelő kapcsolati egyenesek között fennálló különbség könnyebben megállapítható lenne. A vizsgálathoz azonos térszíni adottságú vízgyűjtő területek nem állnak rendelkezésre. Az említett eset azonban megközelíthető, ha egy-egy vízgyűjtő terület csapadék-lefolyás kapcsolatát az észlelési adatoknak nem a teljes vizsgálati időtartam1. ábra. A vízgyűjtő területek csapadék-lefolyás kapcsolata Fig. 1. Rainfall-runoff relationships for the catchment areas ra, hanem annak egyes éveire számított átlagértékei alapján vizsgáljuk. Ebben az esetben az összetartozó értékek egyegy vízgyűjtő területet jelképeznek. A vizsgálatnál a rövid időtartam miatt természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni egy további alapvető vízmérleg-elem, a vízkészletváltozás hatását sem. Feltételezhető azonban az az eset, hogy a térszíni adottságoknak a csapadék-lefolyás kapcsolatra gyakorolt hatása, amely az átlagos időjárás bázis-időtartamának alapul vétele esetén jól érvényesül, ebben az esetben is jelentős marad. A leírtaknak megfelelően szerkesztett csapadéklefolyás kapcsolatokat ugyancsak az 1. ábrán tüntettük fel. Az ábrát szemlélve megállapítható, hogy bár az összetartozó értékeket feltüntető pontok szóródása helyenként elég nagy, a csapadék és a lefolyás kapcsolata a három egymást követő, eltérő időjárású évben, mindegyik vízgyűjtő terület esetében elég jól nyomon követhető. A különböző térszíni adottságú területek csapadék-lefolyás kapcsolatai megfelelő összehasonlításának elősegítése céljából a pontok közé regreszsziós egyeneseket fektettünk. Az egyenesek szemlélete arra enged következtetni, hogy jóllehet azok meghatározóira, vagyis a hajlásra és a metszésnagyságra számos térszíni adottság hatással van, közülük a talajhasználat hatása érvényesül a legszámottevőbben. A talajhasználatra az lb. táblázatban feltüntetett talajhasználati módok együttesen jellemzőek. A továbbiakban, az egyszerűség kedvéért, egyenlőre egy talajhasználat — az erdőborítottság — alapul vételével kívánjuk a csapadék és a lefolyás kapcsolatát megvizsgálni. Az erdőborítottságot olyan talaj használatnak tekintjük, amely jelentős mértékben hozzájárul egy terület természetes állapotának fennmaradásához. A Felsőgagyi és Fancsali vízfolyások vízgyűjtő területei kapcsolati egyeneseinek hajlása megegyezik, metszékeik nagysága azonban erdőborítottságukkal összefüggésben a legnagyobb, illetve a legkisebb a vizsgált vízgyűjtő területek kapcsolati egyeneseinek metszékeit tekintve. Az említett tulajdonságokból következően a két kapcsolati egyenes határhelyzetet foglal el a többi kapcsolati egyenes helyzetéhez viszonyítva. Ennek a ténynek az alapján megalapozottnak látszik az a megállapítás, hogy a területek adottságai közül az erdőborítottság jelentős mértékben befolyásolja a csapadék-lefolyás kapcsolatot. Ez a következtetés megerősíti a csapadék-lefolyás kapcsolatnak az észlelési adatok teljes vizsgálati időtartamra számított átlagértékei alapján történt vizsgálatnál tett megállapításunkat. Branson és Owen [9] különböző hosszúságú, köztük az egy évtizednél is nagyobb vizsgálati időszakok észlelési adatainak felhasználásával megállapították, liögy a növénytakaró és a lefolyás között fennálló korrelációs kapcsolat megbízhatóságának mértéke olyan nagy, hogy a kapcsolat csaknem függvény értékű. Vizsgálatainknak a fent említett vizsgálatok időszakánál rövidebb, de a korábbiak szerint jól meg-