Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)
7. szám - Dr. Gergely I.: A vízgazdálkodás időszerű kérdései
Bélteky L.: A hazai hévízfeltárás Hidrológiai Közlöny 1978. 6. sz. 283 Tanulságos példa erre a szegedi Székelysor termálkútja, amely a közeli Ogyessza lakótelep központi fűtését és háztartási melegvíz szükségletét biztosítja. A Székelysor kútját 1962-ben fúrta a Vízkutató és Fúró Vállalat. Szegeden elsőnek ez a fúrás csapolta meg az 1100 m-nél mélyebb vízadó rétegeket. A fúrás mélysége 1900 m. A béléscsövezés a következő: 374 mm 0 = 0— 42 m 244 mm 0 = 0— 977 m 168 mm 0 =846—1900 m Perforálva van 1750—1756 m 1789—1799 m 1862—1866 m A kút nyugalmi szintje a termelés megindulásakor + 50 m (5 att) volt s 4-1,2 m magasan 1500 l/p 89 °C hőmérsékletű vizet szolgáltatott. A kút több mint 15 éve termel. 1974. I. l-ig a kitermelt vízmennyiség összesen 5,6 millió m 3-re tehető. 1963-ban kútfejcsere volt és a felső 100 m-es szakaszban sólerakódást észleltek, 1968-ban savazást végeztek. A kútvizsgálatok szerint a főbb jellemzők így változtak: 1962 1966 1969 1974 Q [l/pl 1430 1420 1100 560 Nyug. szint [m] + 52 + 42 + 25,6 + 16 Üzemi szint + 7,5 + 4 + 6,6 + 4 Vízhőmérs. [°C] 89 89 89 86 Feltöltődés [m] — 45 42 106,6 Jelentősen csökkent a gvv is 0,6—0,21 m : i/m 3. Tekintettel a 42 m-es homokfeltöltődésre, 1974ben a kutat üzemeltető vállalat megrendelte a kút tisztítását és rendbehozatalát az OVIKUV-nál. A kútfejet, mely erősen el volt kövesedve, leszerelték. A kúttisztítás során megállapították, hogy a furat 1793,4 m-ig homokkal volt feltöltődve, vagyis a legalsó réteg és a középsőből az alsó 6 m már nem termelt. A kút felső szakaszában, a szájában és közvetlenül az alatt erős sólerakódás volt látható. A kútban 8,5 m hosszú 165 mm 0-jű termelőcső volt belefüggesztve, melynek alsó vége duzzasztással bővítve volt. A cső felső végén 70, alsó végén pedig 190 mm volt a szabad csőátmérő. Nagy volt a sólerakódás a kút és a tárolómedence közötti csőszakaszban is. A kút felső szakaszát 216 mm-es görgős fúróval fúrták ki. A vízkő 97,2 m mélységig tartott. A munka 1974 szept. hóban fejeződött be. Ennek eredményeként a vízhozam a következőképp változott : 1280 l/p + 1,8 m üzemi szinten °C = 86,2 530 l/p +11,8 m üzemi szinten °C=85,7 Kútfejnyomás zárt állapotban 1,55 att, gvv= 0,628 7. kép. Sólerakódás a szegedi Székely sor kútjának vezetékében CHUMOK 7. Bbidenenue cojieü e mpyöe CKeawuH Ceeed— CeKenbuiop Photograph 7. Salt deposit in the pipeline of the Székelysor well at Szeged 8. kép. Sólerakódás a csornai kút kicserélt termelőcsövében CHUMOK 8. BbtdeAenue coAeu e cmapoü mpyße c Ko/mdifa 'lopna Photograph 8. Salt deposit in the replaced well pipe at Csorna E kút vizében az összes oldott alkatrész 3065,5 mg/l. A kútnál észlelt vízhozamcsökkenést különböző képpen magyarázták a szakemberek is, mivel a sólerakódás Szegeden eddig csak nagyon lassú folyamatként volt ismert s az 1968-as savazásról nem volt tudomás, mivel azt nem szakvállalattal végeztették, hanem házilagosan. A vízhozamcsökkenés fő oka a homokfeltöltődés és a sókiválás okozta keresztmetszet szűkülés, azonkívül a gvv, ill. a rétegenergia csökkenése volt. A vízhozamcsökkenést előidéző jelenségek gyakoriságát illetőleg tájékoztatásul szolgáljon, hogy 33 kútban végzett mélységi műszeres vizsgálatok
