Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

6. szám - Béltelky Lajos: A hazai hévízfeltárás és hasznosítás időszerű kérdései

277 Hidrológiai Közlöny 1978. 5. sz. A hazai hévízfeltárás és hasznosítás időszerű kérdései BÉLI EjK Y LAJOS Az energiaszükséglet világszerte tapasztalt fokozódásával mind nagyobb figyelem fordult a természetes energiaforrások felé. Hazánkban a geotermikus energiát a termálvizes források ós fúrások hozzák felszínre, a geotermikus energiahordozó tehát a természetes és mesterséges feltárásokból fakadó meleg víz. Hazánkban a hóvízfeltárás és hasznosítás több mint 100 évre tekinthet vissza. Zsigmondy Vilmos a harkányi, Budapest-margitszigeti és városligeti fúrásokat a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben mélyítette le. A második világháború idején még csak 68 volt a 35 °C-nál melegebb vizű fúrt kutaknak a száma, 1977. január l-ig azonban ez a szám 545-re növekedett, a feltárt vízhozam pedig 36,98-ról 456,26 m

3/perc-re emelkedett. A kutak vízhőmérséklet-lépcsőnkénti megoszlását 1977. jan. 1-én az 1. táblázat mutatja. 1. táblázat ben kezdődött, a következő években pedig ez a folyamat elég rohamosan így folytatódott: 1972 évben 29 db kút 1975 évben 10 db kút 1973 évben 18 db kút 1976 évben 10 db kút 1974 évben 12 db kút A legutolsó öt évben tehát csak 79 darabbal növekedett a 35 °C-nál melegebb vizű kutak száma, a feltárt vízhozam pedig 63,8 m

3/perccel. A 79-ből is azonban 65 volt hévízkutató, vagy feltáró fúrás. 4 kút földtani kutató fúrásból, 10 kút pedig meddő CH kutató fúrásból lett hévíztermelésre kiképezve. A tárgyi öt év 79 db hévizes kútja hőmérsékletkategória szerint így oszlik meg: [°C] [db] [%] [m

3/perc] [%] 35—44 226 41,4 131,010 28,9 45—59 156 28,7 118,372 25,9 60—69 64 11,7 69,778 15,2 70—79 44 8,1 52,144 11,4 80—89 25 4,6 33,760 7,4 90— 30 5,5 51,196 11,2 [°C] [db] [m

3/perc vízhozam] 35—44 28 15,095 45—59 29 24,795 60—69 13 13,760 70—79 7 7,270 80— 2 2,880 Összesen: 545 100,0 456,260 100,0 Történelmi visszatekintés A fejlődés menete a következő volt: A felszabadulás után 1954-ben indult meg ismét a hóvízkutak fúrása, s a biztató eredmények láttán 1963-ban kapott újabb lendületet a hévízfeltárás, amikor felvetődött a geotermikus energia nagyüzemi felhasználásának ' gondolata, melyet azután az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is a magáévá tett s annak gyakorlati megvalósulását messzemenően támogatta. 1963. január 1-én 174 hévizes kutunk volt 133,569 m

3/p. vízhozammal, 1972. január 1-én pedig már 466-ra növekedett a hévizes kutak száma, a feltárt vízhozam pedig 392,2 m

3/percre. Az 1963—1972 közti időszakban (9 év) készült a legtöbb, 292 db hévizes kút. Az évenkénti növekedés a következő volt: 1963 évben 14 db kút 1964 évben 12 db kút 1965 évben 52 db kút 1966 évben 26 db kút 1967 évben 29 db kút 1968 évben 32 db kút 1969 évben 44 db kút 1970 évben 52 db kút 1971 évben 31 db kút Az 1972—1976. években létesített hévizes kutakról A következőkben azért foglalkozom kiemelten az 1972—1976 évek hévízkút fúrásaival, mivel a Hidrológiai Közlöny 1973. 1. számában megjelent cikkem, melynek címe a ,,HévízTcutalc létesítése" volt, az 1972. jan. 1-i helyzettel zárta le az abban közölt kút db, vízhozam, hőmérséklet és hasznosítás, valamint egyéb adatait. A kútfúrási tevékenység csökkenése már 1971Látható ebből az összeállításból, hogy 60 °C-nál melegebb vizű termálkút csak 22 db létesült az utolsó öt évben, míg a megelőző 3, (1969—70—71) évben 51 darab. A kutak számának csökkenésében feltétlen szerepe van az állami ártámogatás megszüntetésének és a hasznosítással kapcsolatos beruházások csökkentésének. Közrejátszik azonban az is, hogy 5—6 év elteltével visszavonult a hévízkutatás és feltárás 1966-ban megkezdett támogatásától az OMFB is, aki pedig több mint 40 db fűtésre alkalmas, 70 °C-nál melegebb vizet adó kutakra és újabb * hasznosítási módok bevezetésére adott anyagi támogatást. Főleg a 60 °C-nál melegebb vizű kutak fúrása csökkent annak következtében, hogy az 1800— 2500 m-es kutak fúrására 1974-től kezdve a magyar kútfúróiparnak itthon már nem volt megfelelő teherbírású fúróberendezése, mert az akkor mutatkozó hazai munkahiány miatt a Vízkutató és Fúró Vállalat azóta Szlovákiában végez hévízkutató fúrásokat a 2500 m-es berendezésével. Látható ez az utolsó 5 évben fúrt kutak mélység szerinti kimutatásából is. Ez időben elkészült itthon: — 500 m mélységű kút 6 db 500—1000 m mélységű kút 35 db 1000—1500 m mélységű kút 25 db 1500—2000 m mélységű kút 5 db 2000—2500 m mélységű kút 8 db Összesen: 79 db Meg kell azonban jegyezni, hogy a 8 db 2000 mnél mélyebb kút közül 5 db a Kőolajipar meddő CH kutató fúrása volt s hévíztermelésre a két pan-