Hidrológiai Közlöny 1978 (58. évfolyam)

6. szám - Dr. Fekete József: Öntözött réti csernozjom talajok sóforgalmának vizsgálata

Dr. Fekete J.: Öntözött réti csernozjom Hidrológiai Közlöny ld78. 6. sz. 275 A talajvízszint emelkedése Table 2. Rise of the ground water table Talajvíz mélysége Talajvíz Szelvény a felszíntől mérve fcml szintjének száma emelkedése 1973. X. 1974. XII. [em] 12. 230 295 85 137. 270 200 70 133. 240 200 40 101. 305 200 105 104. 300 270 30 1. 284 205 79 2. 280 240 40 3. 280 250 30 4. 275 240 35 összefoglalás A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság Keleti Főcsatorna melletti öntözött területén sómérlegek segítségével vizsgáltuk a talajok sóforgalmát. A réti csernozjom talajok és különböző mértékben szikesedett réti csernozjom talajok sótartalmi változásait 1973—1974-ben viszonylag rövid időszak alatt tanulmányoztuk. Megfigyeléseinkkel az öntözés következtében fellépő környezeti hatás, „másodlagos szikesedés" folyamatához kívántunk néhány adatot szolgáltatni. A lefelé szivárgó víz kilúgzó hatására a sótartalom csökkent. Ez a mélyebb fekvésű területek talajára jellemző, melyek felszínén gyakori volt a tócsaképződés. Több szelvényben sófelhalmozódást mutattunk ki, melynek mértéke 40, illetve 110 t/ha volt. A sóforgalmi hányados szerint 2—4-szeresére nőtt az oldható sótartalom. A sófelhalmozódás forrása a talajvíz nagy sótartalma. A talajvíz megemelkedése eredményeként a talajszelvény felsőbb szintjeiben kapilláris úton emelkedett fel a-tekintélyes mennyiségű oldható só. Néhány szelvényben kisebb volt a sóforgalmi változás. A felülről lefelé hatoló kilúgzódás és az alulról felfelé irányuló felhalmozódás közel egyensúlyi helyzete alakult ki az adott talajvízállás mellett. A sóforgalom legfontosabb tényezői a vizsgált területen és időszakban az öntöző- és csapadékvíz, valamint a nagy sótartalmú felszínhez közeli talajvíz. A vizsgált talajokban a viszonylag rövid idő alatt is lényeges sóforgalmi változásokat mutattunk ki. A csapadék mennyisége és a talajvíz ingadozása tehát jelentős környezeti hatásokat idézhetnek elő, megváltoztatják a talaj tulajdonságait. A kedvezőtlen hatásokat a felületi vizek időben történő elvezetésével mérsékelhetjük. IRODALOM [1] Darab, K. (1961): Hazai öntözött talajok sómérlege és sóforgalma. Agrokémia és Talajtan. 10. 305— 314 p. [2] Darab, K., Ferenc, K. (1969): Az öntözött területek talajtérkópezóse. OMMI kiadványai. 1. (10) 1 — 215 p. [3] Fekete, J. (1968): Mélyben sós réti csernozjomok vízés sóforgalma a Hajdúszoboszlói Állami Gazdaságban. Agrokémia és Talajtan. 17. 1—-2. 25—46 p. [4] Fekete, J. (1974): Mezőgazdasági vízgazdálkodásunk néhány környezetvédelmi kérdése. Agrártudományi Közlemények, 34. 177—593 p. [5] Szabolcs, I.—Várallyay, Gy. (1967): A sómérlegek felhasználása a talajok elszikesedésének előrejelzésére és a megelőző módszerek kidolgozására. A mg-i kutatások 1966. évi főbb eredményei. MÉM. Bp. [6] Szabolcs, I.—Darab, K.—Várallyay, Gy. (1968) : A tiszai öntözőrendszerek és a Magyar Alföld talajainak termékenysége. I. Az öntözés talajtani lehetősé-